Az Ezeregyéjszaka meséi alkalmasak az előítéletek oldására – üzente a magyaroknak Boldizsár Ildikó
Veiszer Alinda Magyarország legismertebb mesekutatójával és meseterapeutájával beszélgetett.
Kiderült: egy kiállítás megtekintése korántsem passzív tevékenység. Sőt, a művészet hosszú távon pozitív hatással lehet az agyra!
Hamarosan olyan fejre helyezhető készülékek kerülnek ki az Egyesült Királyság múzeumaiba és galériáiba, amelyek azt mérik, hogy a művészeti alkotások milyen hatást gyakorolnak az emberi agyhullámokra. Az eszközöket egy monitorhoz csatlakoztatják, így lehetővé válik majd az agyhullámok 3D-s, valós idejű megjelenítése a képernyőn.
A technológiát már ki is próbálták a londoni Courtauld Galériában, ahol az emberek a saját szemükkel is láthatták, hogy Vincent van Gogh, művei mit idéznek elő „a fejükben” – ismertette a BBC.
A speciális eszköz négy érzékelőt tartalmaz, és a homlokra helyezve folyamatosan méri az agy elektromágneses aktivitását. Ezeket az adatokat egy szoftver dolgozza fel, amely valós időben kimutatja, hogy egy festmény vagy műtárgy megtekintése közben mi játszódik le bent a fejünkben. Mindezt egy monitoron is nyomon követhetjük, 3D-ben.
A lapnak nyilatkozó fejlesztők elárulták, hogy ezzel a technológiai újdonsággal azt szeretnék bemutatni, hogy a művészeti tárlatok és események „nem passzív élmények”. „Mikor elmegyünk egy múzeumba, és nézelődni kezdünk a kiállított tárgyak között, azok felismerése és feldolgozása az agyunk számára kihívást jelent.
Ez pedig inspirációt és örömöt is okozhat számunkra”
– hangzott el az összeállításban. Mint hozzátették: a felvételeken az is nyomon követhető, ahogy az agyunk feldolgozza egy, a szemünk elé táruló festmény valamennyi részletét. „Ahogy egyre inkább összeáll a kép, úgy lesznek egyre vastagabbak az agyhullámainkat megjelenítő szalagok” – mondták el a BBC-nek.
A videóból az is kiderült, hogy nemcsak a mentalitásunktól függ, hogy miként reagálunk a különböző alkotásokra. A figyelemzavarral és/vagy hiperaktivitással élők például másképp reagálnak egy festményre vagy szoborra. „Sokkal több időbe kerül nekik feldolgozni a látványt, mint egy zavarok nélkül élőnek” – jegyezte meg a szakértő.
Ahmad Beyh, a Rutgers Egyetem idegkutatója a Sky News-nak azt nyilatkozta,
a művészet hosszú távon pozitív hatással lehet az agyra,
bár szerinte további kutatásokra van még szükség. „A jutalom és az élvezet központja ugyanott található az agyban, mint ahol a művészeti értékekből érkező ingereket is feldolgozza. Ráadásul történetesen ez a terület a depresszió kezelésnek célpontja is” – mondta el a kutató.
„Úgy tűnik, tehát, hogy a művészet igenis foglalkoztatja az agyat, különösen,
ha olyan szépséget találunk benne, amely nem csak az adott pillanatban, hanem hosszabb távon is előnyös lehet”
– magyarázta Ahmad Beyh.
A különleges technikát bemutató felvételt alább tekintheti meg:
Nemrég a Magyar Nemzet is közölt egy hosszabb riportot arról, hogy
a művészet nemcsak esztétikai élményt nyújthat, hanem akár gyógyíthat is.
Mint írták, „a műalkotások egészségre gyakorolt hatása egyértelmű, hiszen a kreativitás a mentális egészség jele, a művészeti terápia hatása tehát egyszerre több területen segítheti az embert. Akkor tudunk valóban szabadon alkotni ugyanis, ha jól érezzük magunkat a bőrünkben. A depresszió, a szorongás oldása kulcsfontosságú a 21. századi, mindig rohanó embernek”.
Ebben lehetnek segítségünkre a különböző művészetterápiás foglalkozások. Az Egyesült Államokban a művészetterápia egyetemi szintű oktatása már több évtizedes múltra tekint vissza. Magyarországon pedig többek között a Wesley János Lelkészképző Főiskolán végezhető el a komplex művészetiterapeuta-képzés. Valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán is elérhető e specifikus tanulási lehetőség Antalfai Márta klinikai szakpszichológus, művészet- és mesepszichoterapeuta vezetésével. Továbbá a Pécsi Tudományegyetemen is szerezhetünk művészetterápával kapcsolatos végzettséget.
Mindezek mellett találkozhatunk zeneterapeuta-képzéssel, hangterápiával is. A meseterápia iránt érdeklődőknek pedig érdemes Boldizsár Ildikó vagy Kádár Annamária műveiben elmélyülni. De aki szeretne, táncterápián is részt vehet – írta a lap.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Veiszer Alinda Magyarország legismertebb mesekutatójával és meseterapeutájával beszélgetett.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Segít távolságot venni a gondolatainktól, hatására nemcsak magunkat, a környezetünket is jobban el tudjuk fogadni. A technikáról Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.
Nyitókép: Képernyőfotó