Huszárvágás: Orbán Balázs könyvbemutatót tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Írta: Losonczi Márton

Orbán Balázs legújabb könyve Huszárvágás: A konnektivitás magyar stratégiája magyar és angol nyelven jelent meg az MCC Press kiadásában. A miniszterelnök politikai igazgatója február 14-én Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott könyvbemutatót, ahol előadásban ismertette új könyvének tartalmát, majd részt vett egy panelbeszélgetésen.

A politikus-szerző megosztotta: korábban tanársegédként dolgozott ugyanazon az egyetemen, amely könyvbemutatójának helyszínéül szolgált. Könyve két fő részből áll: az első a változó geopolitikai világrendről szól, míg a második rész Magyarország helyéről és szerepéről ebben az új rendben.

Ami az előbbit illeti, Orbán a Szovjetunió összeomlása utáni időszakról beszélt, amikor az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalomként lépett elől, és ezt a pozíciót – érthető módon, ahogy azt az előadó is elismeri – a saját gazdasági és politikai érdekeinek elősegítésére használta fel. 

amikor minden jelentős geopolitikai szereplő úgy vélte, hogy a nyugati gazdasági és politikai rendszerek elkerülhetetlenül a világ minden táján a normává válnak. A „történelem vége” egy másik gyakran használt kifejezés, amely a hidegháború utáni időszakra utal. Ahogy Orbán Balázs rámutatott: ez azt az elképzelést írja le, hogy a kommunizmus bukásával és a nemzetek kölcsönös függőségének köszönhetően a fegyveres konfliktusok a jövőben a múlté lesznek.

A világ geopolitikai rendjéről alkotott ezen nézetekről azonban az elmúlt években bebizonyosodott, hogy tévesek.

Jellegváltásként 

 amely a hidegháború korszakára emlékeztet. A szerző a „decoupling” stratégiájáról is beszélt, amely két gazdaság közötti kapcsolatok teljes megszakítására utal. A „de-risking” ennek egy enyhébb változata – mindkét kifejezés igen népszerű manapság a washingtoni vezetés körében, a keleti hatalmi tömbökkel, elsősorban Kínával való bánásmódra utalva.

Ami Magyarország helyét illeti az új világrendben, amely Orbán Balázs könyvének második részének középpontjában áll, a szerző hangsúlyozta, hogy 

Emellett nagyon exportorientált is, az exportált áruk együttes értéke eléri az éves GDP 90 százalékát. Tekintettel arra, hogy nem vagyunk gazdagok természeti erőforrásokban – folytatta Orbán –, nagymértékben kell támaszkodnunk az importra is.

Ezért a tömbösítés és az elszakadás nem áll Magyarország nemzeti érdekében.

Orbán emlékeztetett mindenkit a 2010 óta elért nagy gazdasági fejlődésre, amelyet Magyarország azzal ért el, hogy „komplex, exportorientált, innovatív gazdaság lett”. Mindezt azonban csak úgy lehetett elérni, hogy a keleti gazdaságokhoz is nagymértékben kapcsolódott, és a nagymértékű közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) beáramlásának is nagy szerepe volt ebben.

Orbán Balázs nem ringatja magát abban a tévhitben, hogy a magyar kormány meg tudná változtatni a nyugati nagyhatalmak világképét. 

és követheti saját összekapcsolódási stratégiáját, gazdasági kapcsolatokat ápolva a keleti blokk országaival is.

Az előadó részletesen kitért Magyarország azon törekvésére, hogy „kulcsállam” („keystone state”)  legyen a térségben.

A szerző definíciója szerint ezek azok a kis területű és népességű államok, amelyek vezető regionális hatalomként mégis képesek befolyásolni a nemzetközi politikai rendszereket.

Orbán Balázs beszédét követően panelbeszélgetésen vett részt, amelyen részt vett Mártonffy Balázs, a John Lukacs Intézet kutatási igazgatója; Tárnok Balázs, az Európa Stratégiai Kutatóintézet vezetője; valamint Eszterhai Viktor, a John Lukacs Intézet tudományos munkatársa is.

A beszélgetés során Orbán kitért a könyv címének magyarázatára is. A huszárvágás a lovasság nagy kockázatú, nehéz manővere a csatatéren, amelynek végrehajtásához nagy ügyességre van szükség. Metaforaként működik a jelenlegi magyar vezetés azon döntésének metaforájaként, hogy elszakad a nyugati nagyhatalmak főáramától, és saját csatlakozási stratégiát követ.

Ennek megvannak a maga árnyoldalai, ismerte el Orbán, hiszen 

Az érem másik oldala azonban az, hogy az amerikai republikánus vezetés nagyon is tisztában van azzal, amit a magyar kormány tesz, és egyesek még követendő példának is tekintik. Orbán Balázs elmondta: „Kossuth óta” nem fordult elő, hogy befolyásos amerikai politikusok valóban aktívan követik a magyar belpolitikát.

Orbán azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország törekvése a keleti gazdasági kapcsolatok fenntartására nem jelenti azt, hogy el akar szakadni a nyugati geopolitikai tömbtől. Mint kifejtette, 

 Idén júliusban például Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, ami nagyszerű lehetőségeket biztosít az ország és konzervatív vezetése számára.

Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner