Dunda György a Mandinernek: Remélem, hogy elismerik a mentességemet!

Az ukrán hadsereg háborús esélyeinek fenntartásához minimum két feltételnek teljesülnie kell: a külföldi haditechnikának a frontra kell érnie, illetve az alakulatok harcértékének fenntartásához elegendő katonára van szükség a váltásokhoz.

Mint korábban megírtuk, az ukrán hadsereg becslése szerint mintegy 500 ezer új katonára lenne szükségük ahhoz, hogy a frontszakaszokon megerősített orosz védállások ellen hatékonyan fel tudják venni a harcot. Szintén ukrán hatósági becslések szerint a külföldre menekült milliók mellett a lezárt határokon belül, 

Ha egy részüket sikerülne becserkésznie a hadseregnek, teljesülnének az ellenállás feltételei.

Az ukrán kormány tavaly megpróbálkozott a sorozás és a mozgósítás hatékonyabbá tétele érdekében egy új jogszabály elfogadtatásával, de annak szigora olyan társadalmi ellenállást szült, hogy végül nem tudta keresztülvinni a kijevi parlamenten.

Új mozgósítási törvény

A Zelenszkij-kormány a hét elején a korábbi jogszabály egy módosított, 2.0-ás verzióját terjesztette be a törvényhozás elé, a szöveg azonban a vártnál kevésbé tartalmaz enyhítéseket.

Dunda György, a HírTV ungvári tudósítója a televízió Napindító című műsorában elmondta: a korábbihoz képest enyhítés lehet, hogy rokkantakat nem soroznának be, ugyanakkor 

 a 18 és 25 év közötti fiatalokat pedig kötelező féléves alapkiképzésre vinnék.

Mint fogalmazott, a tervek szerint a törvény kihirdetését követő 60 napon belül minden hadkötelesnek önkéntesen kellene megjelennie a helyi hadkiegészítő parancsnokságon, aki ezt nem tenné meg, azt komoly szankciókkal sújtanák: a bírósági eljárásban hozott gyors ítéletben az állam az ilyen egyének számára korlátozhatná a bankszámlájukhoz való hozzáférést, bevonná a jogosítványukat, nem engedné őket külföldre.

A már külföldre menekült férfiakat is köteleznék a katonai nyilvántartásba vételre, ezt az ukrán állam külképviseletein tehetnék meg – 

személyes okmányaik érvényességét nem tudják meghosszabbíttatni. Ezen kívül mindenkinek egy elektronikus rendszerbe kell regisztrálnia, itt digitális úton kézbesítik számukra a behívót, a katonakönyvet pedig mindenkinek kötelezően állandóan magánál kell tartania.

„A háromgyermekes családapáknak, a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak (kivéve a másoddiplomás képzést), az örökbefogadó szülőknek, súlyos beteg házastársat vagy szülőt ápoló hadköteleseknek továbbra sem kell bevonulniuk. Ellenben nem jár majd automatikus felmentés a rendvédelmi hatóságok és az önkormányzatok dolgozóinak” – írta Facebook-posztjában a kárpátaljai újságíró.

Dunda György esete

A HírTV tudósítója, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója egyébként személyesen is megtapasztalta az ukrán mozgósítás módszereit: tavaly év végén 

amellyel a hadkiegészítő parancsnokságon kellett megjelennie mentessége igazolására.

Lapunk kérdésére Dunda György elmondta: Ukrajnában sem a régi, sem a tervezett jogszabályok szerint sajtó munkatársa nem kaphat mentességet a hadkötelezettség alól, neki családi okok miatt jár a jogszabályi mentesítés. Keserűen hozzátette: a kárpátaljai magyar sajtó szinte minden szerkesztőségét keményen érintette a háború utáni mozgósítás, emiatt több magyar újságíró „fordított hátat kényszerből a pályának”.

Dunda György a hét elején megjelent a kötelező katonai orvosi vizsgálaton a hadkiegészítő parancsnokságon – a HírTV műsorában beszámolt arról, hogy három órát töltött ott, ebből 

majd megkapta a katonai szolgálatra alkalmas minősítést.

A Mandinernek az újságíró elmondta: ahhoz, hogy a mentességi kérelmét be tudja nyújtani, részt kellett vennie az orvosi vizsgálaton, azelőtt pedig 

például azt, hogy minden hadköteles köteles megvédenie a hazáját. Miután ezeket megtette, katonakönyvet kapott, ennek birtokában pedig megírhatta a kérelmét, amelyhez a jogosító dokumentumokat is becsatolta.

Kérdésünkre, hogy mi a garancia arra, hogy a kérelmét pozitívan bírálja el az illetékes ukrán hatóság, optimistán felelt: szerinte a jogszabályi mentesség egyik kategóriájába tartozik, ezért a hatóság a jogszabályok alapján nem rendelkezhet a besorozásáról. Ugyanakkor emlékeztetett: volt ilyenre is példa, épp emiatt 

három ukrán kedvezményezett beperelte az ukrán államot, és az európai testülettől kért állásfoglalást arról, hogy be lehet-e sorozni olyan ukrán hadkötelest, aki a jogszabályok alapján mentességgel rendelkezik.

--

Nyitókép: A mozgósítás és leszerelés szabályai ellen tiltakozók Kijevben 2024. január 28-án   (forrás: Eugen Kotenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP)