Ez utóbbi közlésnek különösen nagy az alkotmányossági jelentősége, mivel kiderül belőle, hogy a király nem vált cselekvésképtelenné, így nincs szükség arra, hogy államfői feladatait régensi minőségben a közvetlen hozzátartozóiból álló államtanácsosi testület vegye át.
A Buckingham-palota tájékoztatása szerint III. Károly király maga döntött a diagnózis nyilvánosságra hozásáról a találgatások megelőzése végett. Az udvar már az uralkodó prosztataelváltozásáról szóló korábbi diagnózis ismertetésével is szakított azzal a régre visszanyúló szokásjoggal, amelynek alapján korábban a szükséges minimumon túl nem közöltek részleteket a brit királyi család magas rangú tagjainak egészségi állapotáról, esetleges betegségeinek mibenlétéről.
Udvari illetékesek szerint
a prosztataelváltozás diagnózisának nyilvánosságra hozása is Károly kifejezett kívánsága volt, azzal a céllal, hogy felhívja a közfigyelmet az időbeni kivizsgálások, szűrések fontosságára.
A korábbi évtizedekben alkalmazott titoktartási szigort illusztrálta, hogy III. Károly nagymamájáról, a néhai II. Erzsébet királynő édesanyjáról, a 102 esztendős korában 2002-ben elhunyt Erzsébet anyakirálynőről csak halála után hét évvel, 2009-ben derült ki hivatalosan, hogy 43 évvel korábban, 1966-ban vastagbélrák miatt műtéten és kezelésen esett át.