Az Economist Intelligence Unit demokrácia-világranglistáján Magyarország hat helyet lépett előre tavaly óta.
Évente teszi közzé demokráciaindexét a The Economist brit gazdasági lap mellett működő Economist Intelligence Unit. Az idei elemzés 85 oldalon mutatja be, értékelésük szerint hogyan állnak a világ demokráciái jelenleg.
Az elemzés hangsúlyozza, hogy egyre inkább a konfliktusok befolyásolják a világ eseményeit a 21. század első negyedének vége felé tartva. Az ukrajnai, a gázai, a kaukázusi háborúk, az afrikai és közel-keleti konfliktusok meghatározzák a világ demokráciának összképét.
A skála 0-tól 10-ig osztályozza az országokat, mely során figyelembe veszik a választási rendszereket és a pluralizmust, a kormányzati rendszereket, a politikai részvételt, az állampolgári szabadságjogokat és a politikai kultúrát.
Ezt is ajánljuk a témában
World Justice Project, Freedom House és Bertelsmann Stiftung. Pár NGO, amely rendszeresen ad ki országjelentéseket, vizsgálva a demokráciák állapotát. De míg az egyik mutató alapján Kazahsztán vagy Koszovó előzi Magyarországot, egy másik index ennek ellenkezőjét mutatja. Nézzük, hol a hiba!
Az első, 2006-os jelentés idején 5,5 volt a demokráciák globális átlagindexe, most viszont 5,23-on áll a mutató, tehát ennyit gyengült az évek alatt a demokráciák állapota. A
Az elemzés 24 országot sorol a teljes demokráciák, és 50 országot a hiányos demokráciák közé.
A hibrid rendszerek között 34, az autoriter rendszerek között 59 államot sorolnak fel.
Magyarország a hiányos demokráciák közé tartozik a felmérés készítői szerint, hazánknak 6,72 pontot adtak. Ez összesítve az 50. helyhez elég a világ országainak rangsorában, ám hat helyezéssel jobb eredményt mutat, mint a 2022-es adat. A Magyarországnak adott pontszám is magasabb, mint amit hazánk az elmúlt években a brit kutatóktól kapott.
Hazánk ezzel jobban áll a listán, mint a szintén EU-tag Románia, Bulgária és Horvátország.
Előttünk közvetlenül Suriname, Panama és Dél-Afrika, mögöttünk Brazília, Montenegró és a Fülöp-szigetek állnak a listán – a britek értékelése szerint.
A ranglista élén a következő országok állnak: Norvégia, Új-Zéland, Izland, Svédország, Finnország, Dánia, valamint Írország, Svájc, Hollandia és Tajvan.
Az Egyesült Államok a 29., Oroszország a 144., Kína pedig a 156. a ranglistán.
A rangsor végén pedig a legelnyomóbb országok állnak: Szíria, Közép-afrikai Köztársaság, Észak-Korea, Mianmar (Burma) és végül az ismét tálib uralom alatt álló Afganisztán.
Fotó: Getty Images
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
A leköszönő amerikai elnök alig mutatkozik, papírból beszél, szinte bujkál a sajtó elől – írja a Politico.
Nyilvánvaló, hogy a nemzetállamot nem lehetett rendelettel egycsapásra eltörölni. Mathieu Bock-Coté írása.
A Tisza vezére megint leleplezte saját magát.
Már a látszatra sem hajlandó adni a világ egyik legjobb hírű egyetemének politikai intézete.
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
