Az emberi jogi tanácsban is megmutatkozott a globális megosztottság.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) a héten végezte el Kína emberi jogi helyzetének egyetemes időszakos felülvizsgálatát (UPR). Az UPR-t az ENSZ-tagállamok emberi jogi teljesítményének felülvizsgálata, amelyet időszakosan végez el az UNHRC. Kínát 2009, 2013 és legutóbb 2018 után most vetették alá újfent ilyen vizsgálatnak.
Az UPR munkacsoport az Emberi Jogi Tanács 47 tagállamából áll, a felülvizsgálatban a szabályok szerint ugyanakkor bármelyik tagállam részt vehet, ha úgy kívánja. A mostani felülvizsgálaton összesen 163 (!) ország szólalt fel.
Maga meghallgatás a tökéletes példája volt az elmúlt években egyre súlyosbodó globális megosztottságnak. Világosan látszódtak a különbségek a két globális tömb között. Az egyik oldalán a jobbára nyugati országok sorakoztak fel, amelyek kritizálták Kínát, „a Tibetben és Hszincsiangban elkövetett súlyos jogsértések” miatt. A másik oldalon globális dél állami szerepeltek, ezek az országok főként Kína szegénység elleni küzdelmét, valamint a fejlődő országok segítését dicsérték és
arra biztatták Pekinget, hogy „tartson ki elvei mellett”.
Ezt is ajánljuk a témában
Meddig marad érintetlen a jelenlegi status quo, Tajvan de facto önállósága? A szombati tajvani választások tétjéről és lehetséges geopolitikai következményeiről kérdeztünk két Kína-szakértőt a Világrend legújabb adásában.
Kína szerint az elmúlt öt évben tagadhatatlanul előre lépett az emberi jogok területén, annak ellenére, hogy a nyugati Kína-ellenes erők nyomást igyekeznek gyakorolni az UNHRC-re, hogy ítélje el Kínát. A kínai képviselők kiemelték, hogy az ázsiai ország az ENSZ emberi fejlődési indexében tovább tört előre, ami Kína modernizációs és emberi jogi fejlődési útjának előnyeit mutatja szerintük.
Peking szerint a kínai „fejlődésorientált emberi jogi koncepciója” jobban megfelel a globális kormányzás igényeinek, mint a nyugati államok által hirdetett „liberális alapú emberi jogi szemlélet”. Kína azt is hangoztatta, hogy
a civilizációk sokféleségének tiszteletben tartása elkerülhetetlen követelmény az emberi jogok ügyének előmozdításához.
Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az UPR fontos platform az országok számára, hogy az ENSZ keretein belül egyenlő és őszinte párbeszédet és együttműködést folytassanak az emberi jogi kérdésekről. Kína az emberi jogok fejlesztésének útjára lépett, és igyekszik növelni az emberek nyereség- , boldoság-, és biztonságérzetét – jegyezte meg.
„Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy néhány ország nem tényeken, hanem ideológiai elfogultságon, alaptalan szóbeszédeken és hazugságokon alapulva durván vádolta és rágalmazta Kínát” – mondta Csen Hszü, Peking ENSZ-nagykövete a vizsgálattal kapcsolatban.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ezerszer átkozott kínai Egy övezet, egy út program a világkereskedelmi káosz árnyékában nyer igazi értelmet. Az pedig nem feltétlenül az, aminek Washington és Brüsszel kommunikálja.
Ezzel a szemben a nyugati államok, elsősorban az Egyesült Államok számos kritikát fogalmazott meg Kínával szemben, kezdve az LMBTQ-jogok helyzetétől, az aktivisták bebörtönzéséig, és természetesen az ujgur munkatáborok is szóba kerültek.
„Elítéljük a Hszincsiangban folyó népirtást és az emberiség elleni bűncselekményeket, valamint a külföldön élő személyek elhallgattatását célzó, határokon átnyúló elnyomást” – mondta Michèle Taylor, az Egyesült Államok küldötte felszólalásában, amelyben felszólította Kínát, hogy
helyezze hatályon kívül a homályos nemzetbiztonsági kémelhárítási, terrorizmusellenes és lázító törvényeket, beleértve a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt”.
Nagy-Britannia felszólította Pekinget, hogy „szüntesse be a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos büntetőeljárásokat”.
Németország ezzel szemben továbbra is „nagy aggodalommal figyeli az emberi jogok súlyos megsértését, különösen Hszincsiangban és Tibetben”. Ausztria felszólította Kínát, hogy „hagyjon fel az ujgur kulturális örökség pusztításával”, és vegye számba, hogy milyen „vallási helyek lerombolására vagy megrongálására, vagy ujgur, kazah vagy kirgiz kulturális tárgyak Unesco-listára való felvételére” került már sor.
A geopolitikai megosztottságot aligha tükrözi jobban az a tény, hogy Izrael elítélte Kínát a „muzulmánokkal szembeni bánásmód” miatt, míg a palesztin követ – más közel-keleti muzulmán többségű országokkal együtt – nem.
A nyugattal fenntartott szoros kapcsolata ellenére Ukrajna nem fogalmazott meg éles kritikát észrevételeiben, valószínűleg tartva az Oroszország és Kína közötti jó kapcsolattól.
„Nagyra értékeljük Kína elkötelezettségét az emberiség közös értékeinek előmozdítása mellett,
amelyek magukban foglalják az egyetemes és elidegeníthetetlen emberi jogokat” – mondta az ukrán küldött, és azt ajánlotta Pekingnek, hogy „erősítse a demokráciát” és „terjessze ki az emberek részvételét a politikai ügyekben”.
Kapcsolódó vélemény
Ettől persze még Nyugaton üzletelnek velük, legfeljebb a stratégiai cégeket nem adják, de a zöldmezős beruházást szívesen látják. Tények....
Magyarország az Európai Unión belül egyedüliként fogalmazott meg kiegyensúlyozott véleményt. A magyar álláspont szerint az emberi jogi felülvizsgálatot nem szabad az emberi jogi kérdések instrumentalizálására használni. „Magyarország üdvözli, hogy Kína a legutóbbi UPR óta számos emberi jogi eszközt ratifikált vagy csatlakozott hozzájuk.
Nagyra értékeljük a kínai kormány erőfeszítéseit az ENSZ-központú nemzetközi rendszer fenntartása érdekében”
– mondta Magyarország képviselője.
Ezt is ajánljuk a témában
Európa lassan alkalmazkodik az új trendekhez, miközben az ázsiai országok, különösen Kína, rendkívül jól reagáltak a közelmúlt globális kihívásaira, a miniszter szerint.
A feltörekvő hatalmak viszont kevésbé ütöttek meg bíráló hangnemet, még a Kína-pártisággal aligha vádolható India is. Új-Delhi megbízottja tudomásul vette „a Kína által a legutóbbi felülvizsgálat óta elért eredményeket”, és csak puha ajánlásokat fogalmazott meg, többek között azt, hogy Peking „továbbra is konstruktív szerepet játsszon a fejlődő országok törekvéseinek megvalósításában”.
Indonézia arra kérte Pekinget, hogy „erősítse meg a vallás- és meggyőződésszabadság védelmét minden ember számára”, anélkül, hogy ezt részletezte volna.
Mexikó és Argentína sürgette Kínát, hogy legyen nyitottabb az ENSZ-ellenőrökkel szemben, és szüntesse meg a nem kormányzati szervezetekkel szembeni „elnyomó korlátozásokat”.
Oroszország méltatta Kína „lenyűgöző haladását a társadalmi-gazdasági fejlődés terén”, amely segíti „az emberi jogok hatékony védelmét”.
Az ENSZ UPR munkacsoportja, amely Albániából, Malawiból és az Egyesült Arab Emírségekből áll, pénteken fogadta el a többi ország által Kínának tett ajánlásokat.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő leszögezte, hogy Kína idén ismét hazánk legnagyobb külföldi közvetlen befektetője.
***
Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Mindeközben az EU továbbra is csak a háborúval foglalkozik.
A volt osztrák kancellár nem zárja ki, hogy még visszatérjen a politikába.
Berlinnek új impulzusokra van szüksége: ha nem történik kedvező változás, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért akár húsz százalék fölé kerülhet.
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
