„Ha Kína meg akarta volna támadni Tajvant, akkor már megtette volna” – Horváth Levente és Buzna Viktor a Mandinernek

Január 13-án új elnököt és új parlamentet választanak Tajvanon. Elemzők sorsdöntő választást emlegetnek: a szigetország politikai jövője és a Kínával való kapcsolata dőlhet el most. A Világrend két vendége egyetértett ezzel a megállapítással – Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója úgy vélte, hogy a 2018-ban indult kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között egy blokkosodást eredményezett, ezért 

Mint fogalmazott: a két kínai entitás között élénk gazdasági kapcsolatok állnak fenn, a politikai konfliktust leginkább külső erők generálják.

Buzna Viktor elmondta: Hszi Csin-ping kínai elnök kőbe véste a Kína és Tajvan újraegyesítésének megvalósítását, így a kínai álláspont ismert, és a tajvani voksolás kimenetele sem fog nagy meglepetést okozni.

Tajvani vagy kínai identitás – és annak képviselete

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a han kínai többség dominanciája jellemző a szigetországra, de mára egy multietnikai-multikulturális társadalom lett, a tajvaniak pártválasztására pedig nagy hatással van az identitásuk, és hogy ebben milyen szerepe van a kínai tudatnak – a Kínával való ellenszenvnek vagy a Kína iránti rokonszenvnek.

a fiatalok körében inkább a tajvani, mint a kínai identitás az erős.

Horváth Levente emlékeztetett: 1996 óta vannak szabad választások Tajvanon, előtte az 1949 és 1987 között érvényben lévő rendkívüli állapot miatt erről nem lehetett szó, egypártrendszer volt. A régi tajvani párt, a Kuomintang (KMT) képviselte a nemzeti vonalat, amerikai támogatással, de az Egyesült Államok a z 1970-es években a Kínai Népköztársaságot fogadta el Kína hivatalos képviselőjének elsősorban gazdasági okokból, ahogy Tajvan is azért tart kapcsolatot Kínával, mert az a legnagyobb kereskedelmi partnere.

Az Eurázsia Központ igazgatója szerint 

A DPP elnökjelötlje. Laj Csing-tö függetlenségpárti politikus volt, de a kampányban már nem hangoztatta ezt, ennek magyarázata Horváth szerint az lehet, hogy a tajvani emberek többsége nem függetlenségpárti, ezt a jelölt a választás megnyerése érdekében belátta.

Buzna Viktor úgy véli, a DPP jól használja az identitáspolitikát, de a gazdaság- és szociálpolitikai intézkedései nem voltak sikeresek, az infláció és a megélhetés költségei magasak.

Horváth Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy a DPP kétszer nyert elnökválasztást, de kétszer vesztett önkormányzati választást, ami azt jelenti, hogy működik a váltógazdaság. Buzna Viktor szerint a KMT gyenge, azért tud nyerni a DPP, a Kuomintang támogatói bázisa kiöregedett, de a szakértő azt várja, hogy szombaton a DPP sem tud már többséget szerezni.

A Kínától való függés dilemmája

Arra a kérdésre, hogy a DPP pozíciója kényelmes, mert nincs szüksége a függetlenség kimondására, hiszen Tajvan de facto független ország, gazdasági erejénél fogva kereskednek vele, Horváth Levente úgy válaszolt: a DPP túlságosan Amerika-párti, ezért az amerikai érdekek alapján cselekszik, így 

A tajvani függetlenedés nemzetközi jogi aspektusáról a Magyar Külügyi Intézet kutatója azt mondta: a nemzetközi jog egy normatív rendszer, amely a jelenlegi világrendben leginkább a nyugati demokratikus értékekre épül, „tartalma pedig jelentősen kopik” – emiatt egy tajvani függetlenségi népszavazás esélye szinte zéró. Az Eurázsia Központ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1970-es években Amerika három egyezményben is elismerte az „egy Kínai”-elvet, vagyis azt, hogy Tajvan Kína része, utólag azonban az amerikai értelmezés Kínát nem Kínai Népköztársaságként azonosította.

A hongkongi eset után miért kellene bíznia Kína „egy ország - két rendszer" elvére vonatkozó ígéretében Tajvannak? – erre a kérdésre Horváth Levente úgy reagált, hogy 

ugyanígy a Kínai Népköztársaság is ezt teszi – csak a világ legtöbb országa az utóbbit tartja Kína hivatalos képviselőjének. A Világrend vendége hozzátette: a brit fennhatóság alatt sem volt demokrácia Hongkongban, ezért a nyugati demokráciaféltés hamis, de Peking komolyan felajánlotta Tajvan számára a külön rendszer fenntartását a két ország békés újraegyesítése esetén.

„Attól, hogy nincsen fegyveres konfliktus a két fél között, attól még értelmezhető a helyzet úgy, hogy háború van, csak ezt a háborút nem fegyverekkel vívják” – vetette fel Buzna Viktor, aki szerint befolyásolási, „szürke zónás” hadviselés folyik Kína részéről, egyelőre jogi eszközökkel.

Lesz-e katonai konfliktus?

A CIA igazgatója szerinti 2027-es fegyveres konfliktus víziójára a két szakértő nemleges választ adott. „Ha Kína meg akarta volna támadni Tajvant, akkor már megtette volna. 1949 óta minden évben katonai rendezvényeken, a népköztársaság megalapításának ünnepén mindig elhangzik beszédekben minden állami vezetőtől, hogy a szárazföldi Kínának és Tajvannak egyesülnie kell” – fogalmazott Horváth Levente, aki szerint Kínának nem érdeke Tajvan megtámadása, így 

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a CIA vezetőjének előrejelzése egy tipikus amerikai nyomásgyakorlás, provokáció – az évszámok bedobását „még a tajvaniak sem szeretik” – fogalmazott. Buzna Viktor is osztotta a véleményt, miszerint Pekingnek nem áll érdekében Tajvan miatt háborúba keveredni, bár azt megjegyezte, hogy egy kínai blokád is okozhatna háborút.

A választások kimenetére vonatkozóan Horváth Levente elmondta: annak hatása abban mutatkozhat meg, hogy milyen lesznek azt követően az amerikai-kínai kapcsolatok, változik-e az amerikai hozzáállás, amely Kína démonizálására épül. Buzna Viktor egyetértett abban, hogy majdnem mindegy, melyik párt győz, lényegi elmozdulás nem fog történni, Tajvan nem fogja kikiáltani függetlenségét, és Kína sem fogja megtámadni Tajvant.

--
A Világrend adásának vendégei Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója és Buzna Viktor, a Magyar Külügyi Intézet kutatója voltak.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Nyitókép: Laj Csing-tö kormánypárti elnökjelölt a kivetítőn, és a DPP hívei a kampányzáró rendezvényen Tajpejben 2024. január 12-én  (forrás: Sam Yeh / AFP)