Izrael a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt – szemben a legabszurdabb vádakkal

Dél-Afrika 2023. december 29-én beperelte Izraelt a Nemzetközi Büntetőbíróságon a gázai palesztinokkal szemben elkövetett népirtás vádjával.

Miért Dél-Afrika?

Már Nelson Mandela fegyvertársnak tekintette Jasszer Arafatot (1990). Mindketten a Szovjetunió kliensei voltak,

Más kommentátorok rámutattak, hogy a Ramaphosa-kormányzat, amelyet a gyenge gazdasági teljesítmény, a bénító áramkimaradások és a közszféra korrupciója miatt támadnak, inkább saját érdekében egy esélyt használ ki, semmint teljesen önzetlen a palesztinokkal szemben. Az országban ugyanis idén májusban vagy júniusban választások lesznek, és több felmérés szerint az ANC támogatottsága – a történelem során először – 50 százalék alatt van.

Dél-Afrika külpolitikai sikert is elkönyvelhet, hiszen Törökország, Jordánia, Brazília, Kolumbia, Bolívia, Pakisztán és Malajzia hivatalosan támogatják, valamint az Iszlám Együttműködési Szervezet szaúd-arábiai központtal és 57 tagállammal.

Miért Hágában?

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (angol rövidítéssel ICJ) 2002-ben alakult a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonására.

Érdekesség, hogy a mostani vádló, Dél-Afrika Burundival és Gambiával együtt azzal vádolta a bíróságot, hogy elfogult az afrikai államokkal szemben, ezért 2016 októberében bejelentette a Római Statútumból való kilépését. A dél-afrikai legfelsőbb bíróság 2017-ben a kilépést alkotmányellenesnek nyilvánította, és arra kötelezte a kormányt, hogy visszavonja a kilépési határozatát. 

Népirtás bűncselekményéről beszélünk „a nemzeti, etnikai, faji, vagy vallási csoport egészének vagy részleges megsemmisítésének szándékával elkövetett cselekedetek” esetében. Népirtásnak minősül:

1.  Egy népcsoport tagjainak megölése
2.  Súlyos testi vagy mentális károsodás okozása egy népcsoport tagjai számára
3.  Egy népcsoport életfeltételeinek tudatos befolyásolása annak érdekében, hogy az fizikailag megsemmisüljön
4.  Intézkedések bevezetése egy népcsoporton belüli születések megakadályozására
5.  Egy népcsoport gyermekeinek egy másik népcsoportba való kényszerítése.

A népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény volt az első emberi jogi szerződés, amelyet az ENSZ Közgyűlése fogadott el 1948. december 9-én, és amely a nemzetközi közösség elkötelezettségét jelezte, hogy „soha többé” a második világháborúban elkövetett atrocitások után.

Az e heti bevezető eljárás azonban Dél-Afrika konkrét kérésére összpontosít, amely a Gázai övezetben az emberi élet és az anyagi javak pusztulása miatt sürgősséggel ideiglenes intézkedés meghozatalára irányul. Szakértők szerint heteken belül megszülethet az ideiglenes ítélet.

A vád

Öt vádpont van, ezeket a múlt heti meghallgatáson vitatták meg Dél-Afrika és Izrael ügyvédei.

1.  Palesztinok tömeges megölése
   
   A dél-afrikai kormány azzal érvelt, hogy az izraeli erők 23 210 palesztint öltek meg, és 60 000 palesztin megsebesült. Ezek a Hamász számai, amelyeket sem cáfolni, sem bizonyítani nem lehet. De az tény, hogy a Hamász nem vonta le a terroristák számát, a visszahulló rakéták által megöltek és megsebesítettek számát, illetve azokét, akiknek szánt segélyeket eltulajdonította. A beadvány izraeli politikusoknak a Hamász eltörlésére vonatkozó kijelentéseit úgy értelmezi, mintha azok a palesztinok összességére vonatkoztak volna.
    
2. Testi és lelki sérülések okozása
    
3. Erőszakos áttelepítés és az élelmezés megakadályozása
   
   Adila Hassim, a Dél-Afrikát képviselő egyik ügyvéd elmondta, hogy családok ezreit telepítették ki többször is, és félmillió családnak nincs otthona, ahová visszatérhetne. Példaként említette, hogy Izrael egész kórházakat utasított arra, hogy 24 órán belül evakuálják őket, anélkül, hogy segítséget nyújtott volna a sérültek vagy az orvosi eszközök elszállításához. Ugyanígy járt el Gáza északi részén, ahol több mint egymillió embert szólítottak fel arra, hogy rövid időn belül költözzenek el. Hasszim hozzátette, hogy Izrael szándékosan olyan feltételeket szabott, amelyek miatt a gázai palesztinoknak nem jut megfelelő szállás, ruha, ágynemű és kritikus FONTOSSÁGÚ CIKK. Elmondta, hogy nincs biztonságos víz ivásra, tisztálkodásra és főzésre, és hogy a megbetegedések, köztük a hasmenéses megbetegedések száma ugrásszerűen megnőtt. Azt mondta, hogy bár még több palesztin halhat meg éhségben és betegségben, mégis folytatódik az ostrom.
   
   A dél-afrikai beadvány nem tett említést a Hamász által a polgári területek alatt épített és használt alagutakról, a Hamász fegyveresei és az IDF katonái közötti folyamatos összecsapásokról, a Hamásznak a zsúfolt déli területekről indított folyamatos rakétatámadásairól, a lakhelyüket elhagyni kényszerülő százezernyi izraeliről, valamint az izraeli túszok és családjaik egyre súlyosbodó helyzetéről. Ezek említése nélkül természetesen Izrael műveletei törvénytelennek és rosszindulatúnak tűnhetnek.
   
   Ugyanakkor a hadijog arra kötelezi Izraelt, hogy a civileket megkímélendő szólítsa fel őket a hadműveleti terület elhagyására. Izrael gyakorlatilag a világon az egyetlen hadviselő fél, amelyik ennek eleget tesz, mégis felelősségre akarják ezért vonni. Sem Líbiában, sem Irakban, sem Szíriában, sem Afganisztánban az USA és szövetségesei nem tettek eleget ennek az előírásnak, ahogy a civilek ellátásában sem jeleskedtek.
   
   Izrael azzal érvel, hogy a civil áldozatok a Hamász ellen folytatott városi harc körülményeiből következnek, és nem népirtó szándékból. Izrael bizonyítékokat mutatott be arról, hogy élelmiszert, vizet, orvosi ellátmányt és üzemanyagot szállít Gázába, ami a népirtási szándék ellenkezőjét bizonyítja. A Hamász stratégiájának lényege, hogy „otthonokból, mecsetekből, ENSZ-létesítményekből, iskolákból és – ami talán a legmegdöbbentőbb – kórházakból” harcol. Azt is kiemelték, hogy Dél-Afrika képviselői hamis fénybe állították be Izrael ismételt figyelmeztetéseit a gázaiaknak, hogy hagyják el azokat a területeket, ahol heves harcok dúlnak, mint amelyek állítólag lehetetlenné teszik az életet, és így népirtó jellegűek, holott ezeknek a figyelmeztetésekNEK az a célja, hogy a polgári személyeket evakuálják a hadműveleti területekről – vagyis éppen hogy védik az életet.
   
   A dél-afrikai vádak mindenért Izraelt teszik felelőssé, ami Gázában történik. Nem említik a Hamászt, ami semmit nem tesz az uralma alatt élő lakosság ellátásáért, hanem élő pajzsnak használja. Az IDF a maga részéről számos erőfeszítést tett a palesztin civilek kárainak és szenvedéseinek enyhítésére (beleértve a korai figyelmeztető hívásokat, az evakuálásra szolgáló humanitárius folyosókat, a humanitárius segítségnyújtás megkönnyítését stb.)
    
4. Az egészségügyi rendszer tönkretétele
    
5. A Palesztin gyermekek megszületésének megakadályozása
   
   Hassim szerint Izrael megakadályozza a csecsemők világra segítéséhez szükséges életmentő kezelést. Hozzátette, hogy ez a gázai szülések megakadályozását jelenti, és népirtásnak minősül. Hassim idézte Reem Alsalemet, az ENSZ nők és lányok elleni erőszakkal foglalkozó különmegbízottját is, aki korábban arra figyelmeztetett, hogy „az Izrael által a palesztin nők, újszülöttek és gyermekek ellen elkövetett reproduktív erőszak ... népirtásnak minősíthető”. A megölt izraeli nőkkel és a túszokkal szemben elkövetett atrocitásokról, nemi erőszakról az ENSZ-nek nem volt semmi mondanivalója.
    

Izrael álláspontja

„Terroristák ellen harcolunk, hazugságok ellen harcolunk” – mondta Netanjahu. „Ma egy felfordított világot láttunk. Izraelt népirtással vádolják, miközben a népirtás ellen harcol”. 

Dr. Christopher Staker ügyvéd szerint ha a bíróság meghozza az ideiglenes intézkedést, az „azt jelentené, hogy amikor egy elismert terrorcsoport terrortámadást követ el egy másik állam ellen, egy ideiglenes intézkedést kérő harmadik fél megakadályozhat egy felet abban, hogy megvédje magát”. Vagy ahogy a nyitóelőadó, Tal Becker, az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója fogalmazott: „Ha a »népirtás« kifejezést úgy lehet súlytalanná tenni, ahogy [Dél-Afrika] javasolja, ha az ideiglenes intézkedéseket úgy lehet meghozatni, ahogyan javasolja, akkor a [genfi] egyezmény az agresszorok chartájává válik. Jutalmazni, sőt bátorítani fogja a civilek mögé bújó terroristákat, az ellenük védekezni kívánó államok rovására”. Az ügy lényegét tekintve Becker kijelentette:

Izrael nem egy nép elpusztítására törekszik a Gázai övezeti művelettel, az, hanem egy nép – a több fronton támadás alatt álló saját népének – a védelmére. Ezt a jog előírásainak megfelelően teszi, még akkor is, amikor egy szívtelen ellenséggel áll szemben, aki elszántan éppen ezt az elkötelezettségét akarja felhasználni ellene.” Izrael ugyanis azt állította, hogy a Hamász népirtási szándékait figyelembe véve abszurditás egy olyan katonai művelet felfüggesztésére irányuló kérés, amelynek célja, hogy megvédje Izrael polgárait a népirtástól. Bármilyen ideiglenes intézkedés, amely elrendelné Izrael számára a gázai katonai műveletek beszüntetését, „megtagadná Izraeltől, hogy teljesítse az állampolgárai védelmével, a túszokkal és a több mint 110.000 belső menekült izraelivel szemben fennálló kötelezettségeit, akik nem tudnak biztonságosan visszatérni otthonaikba”.

A Dél-Afrika által kért, a harcok azonnali beszüntetésére vonatkozó ideiglenes intézkedés megakadályozhatja a gázai rendszerváltást,

Izraelnek viszont be kellene fagyasztania egy olyan helyzetet a fronton, amelyet a nemzetbiztonságával összeegyeztethetetlennek tart. Ugyanakkor az indítvány nem tartalmaz semmilyen kötelezettséget a Hamászra nézve, és a bíróság nem is tudja semmire sem kötelezni.

Dél-Afrika számára már most siker az eljárás: történjen bármi, azt saját közönsége és szövetségesei előtt, valamint az Izrael-ellenes közvélemény előtt a palesztinok emberi jogaiért és az „apartheid” ellen vívott harcként fogja beállítani.

Bár az USA, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország mellette állnak, a nyugat-európai és amerikai közönségben erős palesztin-pártiság behatárolják mozgásterüket. 

(Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan)