Terjed a közel-keleti konfliktus: Jement bombázza Izrael
Az izraeli hadsereg keze mindenkit elér, üzente a védelmi miniszter.
Dél-Afrika számára már most siker az eljárás: történjen bármi, azt saját közönsége és szövetségesei előtt, valamint az Izrael-ellenes közvélemény előtt a palesztinok emberi jogaiért és az „apartheid” ellen vívott harcként fogja beállítani.
Dél-Afrika 2023. december 29-én beperelte Izraelt a Nemzetközi Büntetőbíróságon a gázai palesztinokkal szemben elkövetett népirtás vádjával.
Már Nelson Mandela fegyvertársnak tekintette Jasszer Arafatot (1990). Mindketten a Szovjetunió kliensei voltak,
mindketten a „neokolonializmus” és a „rasszizmus” elleni harcként állították be a terrorizmustól sem visszariadó tevékenységüket.
Más kommentátorok rámutattak, hogy a Ramaphosa-kormányzat, amelyet a gyenge gazdasági teljesítmény, a bénító áramkimaradások és a közszféra korrupciója miatt támadnak, inkább saját érdekében egy esélyt használ ki, semmint teljesen önzetlen a palesztinokkal szemben. Az országban ugyanis idén májusban vagy júniusban választások lesznek, és több felmérés szerint az ANC támogatottsága – a történelem során először – 50 százalék alatt van.
Dél-Afrika külpolitikai sikert is elkönyvelhet, hiszen Törökország, Jordánia, Brazília, Kolumbia, Bolívia, Pakisztán és Malajzia hivatalosan támogatják, valamint az Iszlám Együttműködési Szervezet szaúd-arábiai központtal és 57 tagállammal.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (angol rövidítéssel ICJ) 2002-ben alakult a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonására.
Érdekesség, hogy a mostani vádló, Dél-Afrika Burundival és Gambiával együtt azzal vádolta a bíróságot, hogy elfogult az afrikai államokkal szemben, ezért 2016 októberében bejelentette a Római Statútumból való kilépését. A dél-afrikai legfelsőbb bíróság 2017-ben a kilépést alkotmányellenesnek nyilvánította, és arra kötelezte a kormányt, hogy visszavonja a kilépési határozatát.
Népirtás bűncselekményéről beszélünk „a nemzeti, etnikai, faji, vagy vallási csoport egészének vagy részleges megsemmisítésének szándékával elkövetett cselekedetek” esetében. Népirtásnak minősül:
1. Egy népcsoport tagjainak megölése
2. Súlyos testi vagy mentális károsodás okozása egy népcsoport tagjai számára
3. Egy népcsoport életfeltételeinek tudatos befolyásolása annak érdekében, hogy az fizikailag megsemmisüljön
4. Intézkedések bevezetése egy népcsoporton belüli születések megakadályozására
5. Egy népcsoport gyermekeinek egy másik népcsoportba való kényszerítése.
A népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény volt az első emberi jogi szerződés, amelyet az ENSZ Közgyűlése fogadott el 1948. december 9-én, és amely a nemzetközi közösség elkötelezettségét jelezte, hogy „soha többé” a második világháborúban elkövetett atrocitások után.
Évekbe telhet, amíg az ICJ végleges ítéletet hoz. A Szerbia elleni hasonló eljárás több mint egy évtizedig tartott.
Az e heti bevezető eljárás azonban Dél-Afrika konkrét kérésére összpontosít, amely a Gázai övezetben az emberi élet és az anyagi javak pusztulása miatt sürgősséggel ideiglenes intézkedés meghozatalára irányul. Szakértők szerint heteken belül megszülethet az ideiglenes ítélet.
Öt vádpont van, ezeket a múlt heti meghallgatáson vitatták meg Dél-Afrika és Izrael ügyvédei.
„Terroristák ellen harcolunk, hazugságok ellen harcolunk” – mondta Netanjahu. „Ma egy felfordított világot láttunk. Izraelt népirtással vádolják, miközben a népirtás ellen harcol”.
Izrael ügyvédei kiemelték, hogy a bíróság beavatkozását kérve Dél-Afrika visszaél a bírósággal, és ezzel potenciálisan aláássa a népirtás elleni egyezményt.
Dr. Christopher Staker ügyvéd szerint ha a bíróság meghozza az ideiglenes intézkedést, az „azt jelentené, hogy amikor egy elismert terrorcsoport terrortámadást követ el egy másik állam ellen, egy ideiglenes intézkedést kérő harmadik fél megakadályozhat egy felet abban, hogy megvédje magát”. Vagy ahogy a nyitóelőadó, Tal Becker, az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója fogalmazott: „Ha a »népirtás« kifejezést úgy lehet súlytalanná tenni, ahogy [Dél-Afrika] javasolja, ha az ideiglenes intézkedéseket úgy lehet meghozatni, ahogyan javasolja, akkor a [genfi] egyezmény az agresszorok chartájává válik. Jutalmazni, sőt bátorítani fogja a civilek mögé bújó terroristákat, az ellenük védekezni kívánó államok rovására”. Az ügy lényegét tekintve Becker kijelentette:
A népirtás legfontosabb összetevője – a nép teljes vagy részleges elpusztításának szándéka – teljesen hiányzik.
Izrael nem egy nép elpusztítására törekszik a Gázai övezeti művelettel, az, hanem egy nép – a több fronton támadás alatt álló saját népének – a védelmére. Ezt a jog előírásainak megfelelően teszi, még akkor is, amikor egy szívtelen ellenséggel áll szemben, aki elszántan éppen ezt az elkötelezettségét akarja felhasználni ellene.” Izrael ugyanis azt állította, hogy a Hamász népirtási szándékait figyelembe véve abszurditás egy olyan katonai művelet felfüggesztésére irányuló kérés, amelynek célja, hogy megvédje Izrael polgárait a népirtástól. Bármilyen ideiglenes intézkedés, amely elrendelné Izrael számára a gázai katonai műveletek beszüntetését, „megtagadná Izraeltől, hogy teljesítse az állampolgárai védelmével, a túszokkal és a több mint 110.000 belső menekült izraelivel szemben fennálló kötelezettségeit, akik nem tudnak biztonságosan visszatérni otthonaikba”.
A Dél-Afrika által kért, a harcok azonnali beszüntetésére vonatkozó ideiglenes intézkedés megakadályozhatja a gázai rendszerváltást,
lehetővé teheti a Hamász számára, hogy fontos politikai győzelmet arasson, és megtartsa a harc folytatásához szükséges eszközeit, beleértve a nála lévő izraeli túszokat is.
Izraelnek viszont be kellene fagyasztania egy olyan helyzetet a fronton, amelyet a nemzetbiztonságával összeegyeztethetetlennek tart. Ugyanakkor az indítvány nem tartalmaz semmilyen kötelezettséget a Hamászra nézve, és a bíróság nem is tudja semmire sem kötelezni.
Dél-Afrika számára már most siker az eljárás: történjen bármi, azt saját közönsége és szövetségesei előtt, valamint az Izrael-ellenes közvélemény előtt a palesztinok emberi jogaiért és az „apartheid” ellen vívott harcként fogja beállítani.
Izrael csak arra törekedhet, hogy döntetlenre hozza ki az ügyet valamilyen „egyrészt-másrészt” döntés formájában.
Bár az USA, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország mellette állnak, a nyugat-európai és amerikai közönségben erős palesztin-pártiság behatárolják mozgásterüket.
(Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan)