Határozott figyelmeztetést kapott Brüsszel: a laboratóriumi hús nem lesz Európa jövőjének a részese

2024. január 23. 12:56

Előre figyelmeztette Brüsszelt Magyarország és tizenegy másik tagállam arra, hogy a laboratóriumi húst nem tekintheti Európa a jövő fenntartható alternatív fehérjeforrásának és számos előfeltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egyáltalán napirendre kerüljön a sejtszaporítással termesztett hús engedélyezése. Az elővigyázatosság nem véletlen.

2024. január 23. 12:56
dpa-Story - Laboratory Meat
Nagy Kristóf

Megtörte a csendet az Európai Unió tizenkét tagállama – köztük Magyarország – és világos üzenetet küldött Brüsszelnek:

 

a laboratóriumban sejtszaporítással előállított hús soha nem lesz Európa fenntartható alternatív fehérjeforrása. 

Az uniós agrárminiszterek keddi ülésére készített közös dokumentum több év után az első olyan anyag, amely több európai ország hivatalos álláspontját tükrözi.

Ezt is ajánljuk a témában

A dokumentum tanulsága szerint ezúttal előrelátóak a tagállamok, és a feljegyzéssel arra figyelmeztetik az Európai Bizottságot, hogy semmilyen módon sem könnyítheti meg az őssejt-technológiával előállított laboratóriumi hús uniós piacra jutását.

Brüsszel körmére néznek a tagállamok

A figyelmeztetés azért is példátlan, mert előremutató. Jelenleg nincs olyan laboratóriumi húst előállító vállalkozás, amely elindította volna az új élelmiszerek forgalomba hozatalához szükséges uniós hatósági eljárást. A dokumentumot jegyző országok világossá teszik, hogy a laboratóriumi hús engedélyezéséről folytatott párbeszéd előfeltétele, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) felkészüljön a technológia kockázatértékelésére.

Az országok azt is egyértelműsítették: átfogó hatásvizsgálatokat kell készíteni a termesztett húsokról és már most gátat kell szabni az olyan népszerűsítő kampányoknak, amelyek arról próbálják meggyőzni az embereket, a laboratórium lesz a húspiac jövőjének központja.

Hogyan készül a laboratóriumi hús?

A technológia lényege, hogy valódi állati fehérjét állítanak elő, míg a többi alternatíva növényi, vagy rovari alapú. Az eljárás során az élőállatból mintát vesznek. A kinyert sejteket úgynevezett bioreaktorban, a sejtek osztódását és növekedését elősegítő táptalajon növesztik. E táptalaj összetevői egyebek mellett állati embrióból származó anyagok, a sejtek növekedését segítő szérumok, de a pontos összetevőket lehetetlen ellenőrizni. A sejtszaporulatot a megfelelő méret elérése után egy következő eljárásban úgy alakítják és formázzák, hogy úgy nézzen ki, mint a valódi hús. Az eljárás a legújabb bizonyítékok alapján sokkal környezetszennyezőbb, mint a hagyományos állattartás, és az energiaigénye is bőven meghaladja azt.

Európa garantáltan megosztott marad

A 27 tagállam közül 12 ország írta alá az egyelőre feljegyzésnek tekinthető, kötelezettségvállalást, vagy konkrét lépéseket nem tartalmazó dokumentumot:

  • Magyarország
  • Ausztria
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Csehország
  • Szlovákia
  • Ciprus
  • Málta
  • Görögország
  • Luxemburg
  • Románia
  • Litvánia

Az dokumentum rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben egyáltalán napirendre vegyék az országok a laboratóriumi hús engedélyezését. Noha az eljárás legfontosabb részét, az egészségre és környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát az EFSA folytatja le, a szakhatóság értékelése alapján az Európai Bizottság tesz javaslatot arra, hogy új élelmiszerként forgalomba lehet-e hozni egy terméket. A végszó ebben az esetben is a tagállamoké, ugyanakkor nem kell konszenzus az engedélyhez, elegendő a tagállamok több mint felének támogatása. Abban az esetben, ha az állam- és kormányfőket tömörítő tanács zöld utat ad, akkor az unió egész területére kiadják a gyártónak az engedélyt, vagyis tagállami hatáskörben nem lehet betiltani.

Olaszország ugyanakkor már tavaly törvényt fogadott el a laboratóriumi hús teljes tiltásáról. Hiába nincs még szó uniós engedélyeztetésről, az Euractiv cikke szerint Brüsszel nem tétlenkedett, és fél évvel a törvény elfogadása után már vizsgálja, Róma megsértette-e a közös piacra vonatkozó uniós szintű jogszabályokat. „A gerinces állatokból származó sejtkultúrákból vagy szövetekből álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek és takarmányok előállításának és forgalomba hozatalának tilalmára, valamint a növényi fehérjéket tartalmazó feldolgozott termékek húsként való megnevezésének tilalmára vonatkozó rendelkezéseket” más országok is vizsgálják, köztük Magyarország és Románia.

Egészen más a helyzet Hollandiában. Itt mutatták be 2013-ban az első laboratóriumi húst, és a gyártáshoz fejlesztett innovatív technológiát. A Mosa Meat azóta is azon dolgozik, hogy egyszer valós alternatívát nyújtanak termékei a hagyományos állati húsokkal szemben. Szintén fontos központja a kutatásoknak Németország és az észak-európai államok.

Nem véletlenül néznek Brüsszel körmére a tagállamok

Brüsszel ugyan hivatalosan még nem foglalt állást a laboratóriumi hússal kapcsolatban, de köztudott, hogy a bizottság javaslataiban döntő szerepet játszanak a lobbisták, képviselve azoknak a pénzügyi köröknek az érdekeit, akik világszerte összességében már dollármilliárdokat fektettek a hústermesztésbe.

Brüsszel nyitottságát mutatja az is, hogy 2021-ben a holland Mosa Meat és a Nutreco takarmánygyártó összesen 2 millió euró – azaz 650 millió forint – vissza nem térítendő uniós támogatást kapott arra a közös projektre, amelynek célja, hogy a sejtszaporodást támogató táptalaj összetevői közül a marhavért és a marhaembriót ki lehessen váltani természetes összetevőkkel.

Hollandiában a tavaly őszi választásokon a Mark Rutte vezette kormány vereséget szenvedett. Ennek oka részben az a törekvés volt, hogy az ország a 2030-ig szóló uniós fenntarthatósági törekvések mintaországa akart lenni. Az utolsó, a hagyományos állattartás elleni intézkedések közül Brüsszel jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a természetvédelmi területek közelében található állattartó gazdaságokat a kormány felvásárolhatta volna a természetes élőhelyek növelésének érdekében.

Ezt is ajánljuk a témában

Hollandia példája jól mutatja, mire számíthatna az EU, ha Brüsszelre nem figyelnének fokozottan a tagállamok.

A hagyományos állattartás elleni állami és civil lejárató kampányok és a gazdaságok államilag irányított leépítése mellett a sejtmezőgazdaságot kifejezetten támogatta Brüsszel abból a helyreállítási alapból, amelyből politikai okokból éveken át nem részesülhetett Magyarország.

A német gazdáknak sincsenek illúzióik

Az uniós testületek, a baloldali parlamenti frakciók, kiemelten a zöld politikusok és a hozzájuk köthető NGO-hálózat Németországban is régóta gazdaellenes kampányt folytat, felnagyítva a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását és főként az állattenyésztés környezetterhelését hangsúlyozva.

Ez az egzisztenciális károkozás és az indokolatlan megbélyegzés évek óta bántja a német gazdákat, akiknek a kedvezmények megvonása az utolsó csepp volt a pohárban. A német gazdák esete világosan megmutatja, mire számíthatnak az élelmiszer előállításának kulcsszereplői a szélsőbaloldali zöldpártoktól: Európa és a világ egyik legfejlettebb, kimondottan környezetkímélő technológia mellett jelentős hozamokat elérő mezőgazdaságát és élelmiszeriparát – aligha nemzeti érdekek mentén – fokozatosan sorvasztják.

Ezt is ajánljuk a témában

Kóser a laboratóriumi marhahús

Izrael a napokban jelentette be, hogy a világon elsőként az állami szakhatóság engedélyezte, hogy az Aleph Farm éttermi és kereskedelmi forgalomba hozza termesztett marhahúsát. A startup vállalkozás 2018 óta összesen 140 millió dollár támogatást kapott a kutatásokra és az eljárás fejlesztésére. Ez mintegy 43 milliárd forintnak megfelelő összeg, amelynek legnagyobb része magánbefektetőtől származik, noha az utóbbi években állami támogatást is nyújtott Izrael a kutatásokra.

A termesztett hús, amelyet formázni kell ahhoz, hogy külleme megegyezzen a hagyományos húséval
A termesztett hús, amelyet formázni kell ahhoz, hogy külleme megegyezzen a hagyományos húséval. Fotó: AFP

Az Aleph Farm marhaszelete várhatóan pár hét múlva megjelenik az üzletekben és az éttermek kínálatában, noha árban egyelőre aligha lesz versenyképes a hagyományos marhahússal. A cég ugyanakkor áttörést ért el abban, hogy szélesebb körben hozzáférhető lesz a terméke, mint a már forgalomban lévő laborhúsok, mivel a lassú növekedési folyamatot szója- és búzafehérje kivonat hozzáadásával hidalja át. 

A kutatások pedig növekvő befektetői aktivitás mellett folytatódnak, hogy a technológia mielőbb alkalmas legyen a tömeggyártásra. Az Aleph Farm részben Leonardo di Caprio amerikai színész érdekeltségébe tartozik, akinek üzleti és politikai törekvéseit az amerikai demokraták régóta támogatják.

Bill Gates-ék egymás közt osztanák újra a húspiacot

Jelenleg Izraellel együtt három országban lehet hatósági jóváhagyással laboratóriumi húst vásárolni. Elsőként Szingapúr adott zöldutat 2021-től egy amerikai startup sejtszaporítással előállított csirkefalatkáinak. Ez a termék Szingapúrban is csak néhány helyen kapható, az ára sokszorosa a hagyományos csirkefalatkákénak. Tavaly az Egyesült Államok is engedélyezte egy cég csirkefalatkáinak forgalomba hozatalát. A vállalkozás részben Bill Gates tulajdonában van, ami jól mutatja, hogy a világ legbefolyásosabb üzletemberei komoly lehetőséget látnak a laboratóriumi húsbizniszben. Idén várhatóan egy másik izraeli cég is megszerzi a hatósági engedélyt. A szintén startup vállalkozás 3D nyomtatással állít elő halfilét. A következő években felgyorsulhat a technológia terjedése, amelynek komoly lökést ad Kína, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael növekvő állami kutatási hozzájárulása is.

Sokrétű problémát zúdított magára a világ

A laborhúst elutasító uniós országok a dokumentumban számos olyan előfeltételt is megneveztek, amelyek teljesülése nélkül tárgyalni sem hajlandók az uniós engedélyeztetésről vagy a Közös Agrárpolitika kiterjesztéséről és a források sejtmezőgazdasághoz rendeléséről.

  • etikai kihívások: az EU korábban megtiltotta a hormonkezelt húsokat és a klónozott állatokból előállított fehérjéket. A sejtalapú húsgyártás hasonló aggályokat vet fel, ráadásul azon kívül, hogy az állatot nem kell levágni, nincs több előnye
  • gazdasági kihívások: hogyan lehet megakadályozni az óriási húsmonopóliumok kialakulását, vagyis azt, hogy a most több millió szereplős hústermelés ne három-négy tőkeerős nagyvállalat kezében összpontosuljon? Emellett hogyan lehet megvédeni az erőfölényüktől a gazdákat, és a vidék elválaszthatatlan részét képező, több ezer éves állattenyésztést?
  • fenntarthatósági kérdések: mi lesz az ökoszisztémával és az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal, ha a legelők és rétek feleslegessé válnak? A várhatóan nem hasznosított, vagy szántóföldi növénytermesztésre kijelölt területek környezeti előnye nem vitatott, miközben a laboratóriumi hús környezetterhelése akár 25 százalékkal is nagyobb lehet minden kilogramm előállított húsnál.
  • szociális kérdések: miként garantálható, hogy a fogyasztók megfizethető áron hozzáférjenek a laboratóriumi termékekhez és mi a biztosíték rá, hogy nem válik luxustermékké a hagyományos hús?
  • közegészségügyi aggályok: a laborhús fogyasztásának hatásairól egyáltalán nem készültek felmérések. A gyártást és így az élelmiszer-biztonsági előírások betartását ráadásul képtelenség lenne ellenőrizni. Így a fogyasztók kockázatoknak lennének kitéve.
  • átláthatósági kihívások: a címkézés, az összetevők listája és a lehetséges kockázatok, vagy a gyártás pontos folyamata egyáltalán nem ismert sok cégnél. Emellett lehetetlen lépést tartani az újabb és újabb tudományos felfedezésekkel. Ma szinte lehetetlennek tűnik ellenőrizni, hogy a gyártási folyamat során mi történik és milyen körülmények között.
  • jogi felvetések: az új élelmiszerekről és az engedélyeztetésükhöz kapcsolódó kötelezettségekről szóló uniós szabályozás módosítására és az EFSA vizsgálatára vonatkozó módszertan frissítésére szükség lesz-e.

A tagállamok felhívásukban világosan megüzenték Brüsszelnek: bármi is lesz a laborhús jövője, a hús elnevezés használatát soha nem engedélyezik.

Dollármilliárdokból fejleszthetnek a tudósok, de kinek?

Az EU országai arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós felmérésekből világosan kiderül, gyakorlatilag konszenzus tapasztalható a laborhús elutasítottságáról.

A legtöbben undorítónak és életellenesnek tartják a gyártási folyamatot.

A második és harmadik helyen pedig a helyi termékek és a környezetbarát előállítás végzett, mint legfontosabb szempontok.

A tagállamok leszögezték, hogy a Közös Agrárpolitikának a jövőben is a fenntartható, jövedelmező, a vidéki élet szempontjából nélkülözhetetlen, elsődleges mezőgazdasági és állattenyésztési gyakorlatokat kell támogatnia, mivel a sejtmezőgazdaság alapvetően nem tekinthető a jövő fenntartható élelmiszer-előállításának és végképp nem tekinthető zöld és klímabarát eljárásnak.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: Ilia Yechimovich/DPA/AFP

Kapcsolódó cikkek

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
august
2024. január 24. 07:00
Teljesen steril körülmények között, ellenőrzötten előállítva, olyan fehérjearánnyal amivel csak akarjuk, erre a buta fideszes fajta viszont mégis a nagybani piacra megy zsírszalonnáért? --------- Teljesen steril körülmények között semmi nem növekszik, gondolom nem érted.
Gyurcsany-embere
2024. január 23. 22:56
"de a pontos összetevőket lehetetlen ellenőrizni." - kezdődik a birkaetetés... Szóval laboratóriumi körülmények és tisztaság között növesztik a húst, pontosan meghatározott tápoldatban de ezt pont nem lehet ellenőrizni, sőt maguk sem tudják miből áll. Végre itt egy megoldás, ami nem rovar eredetű, nem kell hozzá nagyüzemi állattartást és leölés, feldolgozás, szteroidozott és antibiotikumon élő állatok. Teljesen steril körülmények között, ellenőrzötten előállítva, olyan fehérjearánnyal amivel csak akarjuk, erre a buta fideszes fajta viszont mégis a nagybani piacra megy zsírszalonnáért? Tudjátok mit? Menjetek csak, a minőségi táplálékot jellemzően eddig sem tudtátok megfizetni!
Temeráf
2024. január 23. 18:57
Bill Gates, na akkor lesz a húsban nano chip!
KBA98
2024. január 23. 17:48
Tőlem lehet, de Ursula egye meg az összeset4
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik