Ausztria, Románia és Szlovákia is egy oldalon áll Magyarországgal
A közös dokumentumról hamarosan tárgyalnak Brüsszelben.
Előre figyelmeztette Brüsszelt Magyarország és tizenegy másik tagállam arra, hogy a laboratóriumi húst nem tekintheti Európa a jövő fenntartható alternatív fehérjeforrásának és számos előfeltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egyáltalán napirendre kerüljön a sejtszaporítással termesztett hús engedélyezése. Az elővigyázatosság nem véletlen.
Megtörte a csendet az Európai Unió tizenkét tagállama – köztük Magyarország – és világos üzenetet küldött Brüsszelnek:
a laboratóriumban sejtszaporítással előállított hús soha nem lesz Európa fenntartható alternatív fehérjeforrása.
Az uniós agrárminiszterek keddi ülésére készített közös dokumentum több év után az első olyan anyag, amely több európai ország hivatalos álláspontját tükrözi.
Ezt is ajánljuk a témában
A közös dokumentumról hamarosan tárgyalnak Brüsszelben.
A dokumentum tanulsága szerint ezúttal előrelátóak a tagállamok, és a feljegyzéssel arra figyelmeztetik az Európai Bizottságot, hogy semmilyen módon sem könnyítheti meg az őssejt-technológiával előállított laboratóriumi hús uniós piacra jutását.
A figyelmeztetés azért is példátlan, mert előremutató. Jelenleg nincs olyan laboratóriumi húst előállító vállalkozás, amely elindította volna az új élelmiszerek forgalomba hozatalához szükséges uniós hatósági eljárást. A dokumentumot jegyző országok világossá teszik, hogy a laboratóriumi hús engedélyezéséről folytatott párbeszéd előfeltétele, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) felkészüljön a technológia kockázatértékelésére.
Az országok azt is egyértelműsítették: átfogó hatásvizsgálatokat kell készíteni a termesztett húsokról és már most gátat kell szabni az olyan népszerűsítő kampányoknak, amelyek arról próbálják meggyőzni az embereket, a laboratórium lesz a húspiac jövőjének központja.
A technológia lényege, hogy valódi állati fehérjét állítanak elő, míg a többi alternatíva növényi, vagy rovari alapú. Az eljárás során az élőállatból mintát vesznek. A kinyert sejteket úgynevezett bioreaktorban, a sejtek osztódását és növekedését elősegítő táptalajon növesztik. E táptalaj összetevői egyebek mellett állati embrióból származó anyagok, a sejtek növekedését segítő szérumok, de a pontos összetevőket lehetetlen ellenőrizni. A sejtszaporulatot a megfelelő méret elérése után egy következő eljárásban úgy alakítják és formázzák, hogy úgy nézzen ki, mint a valódi hús. Az eljárás a legújabb bizonyítékok alapján sokkal környezetszennyezőbb, mint a hagyományos állattartás, és az energiaigénye is bőven meghaladja azt.
A 27 tagállam közül 12 ország írta alá az egyelőre feljegyzésnek tekinthető, kötelezettségvállalást, vagy konkrét lépéseket nem tartalmazó dokumentumot:
Az dokumentum rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben egyáltalán napirendre vegyék az országok a laboratóriumi hús engedélyezését. Noha az eljárás legfontosabb részét, az egészségre és környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát az EFSA folytatja le, a szakhatóság értékelése alapján az Európai Bizottság tesz javaslatot arra, hogy új élelmiszerként forgalomba lehet-e hozni egy terméket. A végszó ebben az esetben is a tagállamoké, ugyanakkor nem kell konszenzus az engedélyhez, elegendő a tagállamok több mint felének támogatása. Abban az esetben, ha az állam- és kormányfőket tömörítő tanács zöld utat ad, akkor az unió egész területére kiadják a gyártónak az engedélyt, vagyis tagállami hatáskörben nem lehet betiltani.
Olaszország ugyanakkor már tavaly törvényt fogadott el a laboratóriumi hús teljes tiltásáról. Hiába nincs még szó uniós engedélyeztetésről, az Euractiv cikke szerint Brüsszel nem tétlenkedett, és fél évvel a törvény elfogadása után már vizsgálja, Róma megsértette-e a közös piacra vonatkozó uniós szintű jogszabályokat. „A gerinces állatokból származó sejtkultúrákból vagy szövetekből álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek és takarmányok előállításának és forgalomba hozatalának tilalmára, valamint a növényi fehérjéket tartalmazó feldolgozott termékek húsként való megnevezésének tilalmára vonatkozó rendelkezéseket” más országok is vizsgálják, köztük Magyarország és Románia.
Egészen más a helyzet Hollandiában. Itt mutatták be 2013-ban az első laboratóriumi húst, és a gyártáshoz fejlesztett innovatív technológiát. A Mosa Meat azóta is azon dolgozik, hogy egyszer valós alternatívát nyújtanak termékei a hagyományos állati húsokkal szemben. Szintén fontos központja a kutatásoknak Németország és az észak-európai államok.
Brüsszel ugyan hivatalosan még nem foglalt állást a laboratóriumi hússal kapcsolatban, de köztudott, hogy a bizottság javaslataiban döntő szerepet játszanak a lobbisták, képviselve azoknak a pénzügyi köröknek az érdekeit, akik világszerte összességében már dollármilliárdokat fektettek a hústermesztésbe.
Brüsszel nyitottságát mutatja az is, hogy 2021-ben a holland Mosa Meat és a Nutreco takarmánygyártó összesen 2 millió euró – azaz 650 millió forint – vissza nem térítendő uniós támogatást kapott arra a közös projektre, amelynek célja, hogy a sejtszaporodást támogató táptalaj összetevői közül a marhavért és a marhaembriót ki lehessen váltani természetes összetevőkkel.
Hollandiában a tavaly őszi választásokon a Mark Rutte vezette kormány vereséget szenvedett. Ennek oka részben az a törekvés volt, hogy az ország a 2030-ig szóló uniós fenntarthatósági törekvések mintaországa akart lenni. Az utolsó, a hagyományos állattartás elleni intézkedések közül Brüsszel jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a természetvédelmi területek közelében található állattartó gazdaságokat a kormány felvásárolhatta volna a természetes élőhelyek növelésének érdekében.
Ezt is ajánljuk a témában
Egész Európában dühösek a gazdák és az emberek is támogatják őket.
Hollandia példája jól mutatja, mire számíthatna az EU, ha Brüsszelre nem figyelnének fokozottan a tagállamok.
A hagyományos állattartás elleni állami és civil lejárató kampányok és a gazdaságok államilag irányított leépítése mellett a sejtmezőgazdaságot kifejezetten támogatta Brüsszel abból a helyreállítási alapból, amelyből politikai okokból éveken át nem részesülhetett Magyarország.
Az uniós testületek, a baloldali parlamenti frakciók, kiemelten a zöld politikusok és a hozzájuk köthető NGO-hálózat Németországban is régóta gazdaellenes kampányt folytat, felnagyítva a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását és főként az állattenyésztés környezetterhelését hangsúlyozva.
Ez az egzisztenciális károkozás és az indokolatlan megbélyegzés évek óta bántja a német gazdákat, akiknek a kedvezmények megvonása az utolsó csepp volt a pohárban. A német gazdák esete világosan megmutatja, mire számíthatnak az élelmiszer előállításának kulcsszereplői a szélsőbaloldali zöldpártoktól: Európa és a világ egyik legfejlettebb, kimondottan környezetkímélő technológia mellett jelentős hozamokat elérő mezőgazdaságát és élelmiszeriparát – aligha nemzeti érdekek mentén – fokozatosan sorvasztják.
Ezt is ajánljuk a témában
A szélsőbaloldal megbélyegzése ellen demonstrálnak a német gazdák.
Izrael a napokban jelentette be, hogy a világon elsőként az állami szakhatóság engedélyezte, hogy az Aleph Farm éttermi és kereskedelmi forgalomba hozza termesztett marhahúsát. A startup vállalkozás 2018 óta összesen 140 millió dollár támogatást kapott a kutatásokra és az eljárás fejlesztésére. Ez mintegy 43 milliárd forintnak megfelelő összeg, amelynek legnagyobb része magánbefektetőtől származik, noha az utóbbi években állami támogatást is nyújtott Izrael a kutatásokra.
Az Aleph Farm marhaszelete várhatóan pár hét múlva megjelenik az üzletekben és az éttermek kínálatában, noha árban egyelőre aligha lesz versenyképes a hagyományos marhahússal. A cég ugyanakkor áttörést ért el abban, hogy szélesebb körben hozzáférhető lesz a terméke, mint a már forgalomban lévő laborhúsok, mivel a lassú növekedési folyamatot szója- és búzafehérje kivonat hozzáadásával hidalja át.
A kutatások pedig növekvő befektetői aktivitás mellett folytatódnak, hogy a technológia mielőbb alkalmas legyen a tömeggyártásra. Az Aleph Farm részben Leonardo di Caprio amerikai színész érdekeltségébe tartozik, akinek üzleti és politikai törekvéseit az amerikai demokraták régóta támogatják.
Jelenleg Izraellel együtt három országban lehet hatósági jóváhagyással laboratóriumi húst vásárolni. Elsőként Szingapúr adott zöldutat 2021-től egy amerikai startup sejtszaporítással előállított csirkefalatkáinak. Ez a termék Szingapúrban is csak néhány helyen kapható, az ára sokszorosa a hagyományos csirkefalatkákénak. Tavaly az Egyesült Államok is engedélyezte egy cég csirkefalatkáinak forgalomba hozatalát. A vállalkozás részben Bill Gates tulajdonában van, ami jól mutatja, hogy a világ legbefolyásosabb üzletemberei komoly lehetőséget látnak a laboratóriumi húsbizniszben. Idén várhatóan egy másik izraeli cég is megszerzi a hatósági engedélyt. A szintén startup vállalkozás 3D nyomtatással állít elő halfilét. A következő években felgyorsulhat a technológia terjedése, amelynek komoly lökést ad Kína, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael növekvő állami kutatási hozzájárulása is.
A laborhúst elutasító uniós országok a dokumentumban számos olyan előfeltételt is megneveztek, amelyek teljesülése nélkül tárgyalni sem hajlandók az uniós engedélyeztetésről vagy a Közös Agrárpolitika kiterjesztéséről és a források sejtmezőgazdasághoz rendeléséről.
A tagállamok felhívásukban világosan megüzenték Brüsszelnek: bármi is lesz a laborhús jövője, a hús elnevezés használatát soha nem engedélyezik.
Az EU országai arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós felmérésekből világosan kiderül, gyakorlatilag konszenzus tapasztalható a laborhús elutasítottságáról.
A legtöbben undorítónak és életellenesnek tartják a gyártási folyamatot.
A második és harmadik helyen pedig a helyi termékek és a környezetbarát előállítás végzett, mint legfontosabb szempontok.
A tagállamok leszögezték, hogy a Közös Agrárpolitikának a jövőben is a fenntartható, jövedelmező, a vidéki élet szempontjából nélkülözhetetlen, elsődleges mezőgazdasági és állattenyésztési gyakorlatokat kell támogatnia, mivel a sejtmezőgazdaság alapvetően nem tekinthető a jövő fenntartható élelmiszer-előállításának és végképp nem tekinthető zöld és klímabarát eljárásnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre radikálisabb a klímaharc: a zöldek addig emelnék a hús árát, amíg az emberek nem szoknak le róla.
Nyitókép: Ilia Yechimovich/DPA/AFP