Sokkoló jelentés: minden harmadik országban súlyosan sérül a vallásszabadság

Összességében romlik a helyzet a világban a vallásszabadság gyakorlásának terén, állapítja meg friss globális jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház (ACN) nevű nemzetközi szervezet. A katolikus egyházhoz tartozó segélyszervezet közelmúltban publikált, 2023-as jelentése kiemeli; 

amely a Föld lakosságának több mint felét érinti közvetlenül. 

Romlik a helyzet Afrikában, de nincs minden rendben a békés országokban sem

Az ACN vaskos jelentése a legsúlyosabb, vörös kategóriába sorolja a világ mintegy 28 országát, amelyek összesen több mint négymilliárd embernek (az emberiség felének) nyújtanak otthont. E 28 országból 13 az afrikai kontinensen található, ahol az elmúlt két esztendőben meredeken romlott a helyzet.

A narancs kategóriába tartozó országok csoportjába, amelyekben a vallási diszkrimináció különböző jelei tapasztalhatók, 33 ország tartozik, melyekben összesen mintegy 853 millió ember él. A jelentés felsorolja ezek mellett a megfigyelés alatt álló országokat is, amelyekből egymás után érkeznek aggodalomra okot adó hírek és olyan folyamatokról számolnak be, amelyek a vallásszabadság tartós leépülését eredményezhetik.

Hozzáteszik, ilyen események időről időre előfordulnak olyan országokban is, amelyekben egyébként a vallásszabadság joga teljeskörűen biztosított és amelyek jellemzően nyugodt társadalmaknak adnak otthon. (A Mandineren a közelmúltban számoltunk be arról, hogy Európa-szerte keresztényellenes atrocitásokkal kezdődött a nyár:

máshol szobrokat rongáltak, míg megint máshol katolikus papot bántalmaztak.)

Mint írják, a dokumentum által vizsgált időszakban az intenzív üldöztetés kiélezettebbé és koncentráltabbá vált. További aggodalomra ad okot az államok hozzáállását illetően, hogy nőtt a büntetlenség mértéke is, mindez pedig magában foglalta az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 18. cikkében deklarált gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog szélsőséges megsértését.

Ürügy az elnyomásra

A jelentés a tendenciák hátterében geopolitikai folyamatokat és a globális gazdaságra leselkedő kihívásokat is azonosítottak. Az ACN szerint a kialakult helyzethez a koronavírus-járvány következményei is hozzájárultak,

Úgy látják, ezen felül az ukrajnai háború kitörése, a Dél-kínai-tenger körüli katonai és gazdasági aggodalmak, valamint a megélhetési költségek gyors, világméretű növekedése miatti feszült légkör is hozzájárult a vallásszabadság korlátozásához. 

Fokozódik az elnyomás

A jelentés összegzése szerint világviszonylatban elmondható, hogy

Mint írják, az elnyomásnak különböző formái vannak: nem ritka a fizikai üldöztetés sem (Észak-Koreában halálos veszélyt jelent már a Biblia birtoklása is), de a terrortámadások, a vallási örökség és a szimbólumok szisztematikus megsemmisítése (például Törökországban és Szíriában), a választási rendszer manipulálása (lásd: Nigéria, Irak), a tömeges megfigyelés (Kína bevett eszköze), az áttérés-ellenes törvények és a pénzügyi korlátozások (a délkelet-ázsiai régióban és a Közel-Keleten) kombinációja fokozta az összes vallási közösség elnyomását. 

Latin-amerikai hibrid

Új jelenségként azonosítható, hogy a véres üldöztetés és a puha elnyomás hibrid modellje jelent meg az elmúlt években, elsősorban Latin-Amerikában. Az ACN szerint sok esetben (bizonyos fokú) nemzetközi tiltakozás ellenére hozott több kormány ellentmondásos törvényeket, amelyek jelentősen szűkítették a hívők vallásgyakorlásának terét (akár a szó fizikai értelmében is), vagy egyenesen nyílt diszkriminációt hirdettek egyes felekezetekkel szemben. Ezzel párhuzamosan elfogadhatóvá tették a közvélemény szemében a társadalom nem megfelelő vallású tagjai ellen irányuló atrocitásokat azzal, hogy a támadások elkövetőit nem vonták felelősségre. 

A szerzők hangsúlyozzák a nemzetközi közösség felelősségét is, amely szerintük egyre halkabban emeli fel szavát, ha vallásüldözést tapasztal. Kiemelik: ez a visszafogottság a „stratégiailag fontos” autokratikus rezsimek (leginkább Kína és India) atrocitásaival kapcsolatban a büntetlenség növekvő kultúráját mutatja. Ezzel párhuzamosan a kulcsfontosságú országok, mint például Nigéria és Pakisztán egyszerűen megúszták a nemzetközi szankciókat, miután kiderült, hogy saját állampolgáraikkal szemben sértették meg súlyos mértékben a vallásszabadságot. 

ám ott, mint írják, még mindig érdemes az igazságszolgáltatási rendszerhez fordulni ilyen esetekben. 

Törésvonalak a muszlim közösségekben, egyre nehezebb nyugaton a zsidó közösség helyzete

A jelentés két aggasztó folyamatot tár fel a muszlim közösségekkel kapcsolatban. Egyrészt felhívja a figyelmet arra, hogy az elszegényedő, emiatt frusztrált, ráadásul esetenként jogfosztott közösségekből érkező fiatalok szemében egyre vonzóbbnak tűnnek az iszlamista terrort hirdető és egyéb bűnözői hálózatok (miközben köreikben egyre többen definiálják magukat nem vallásosnak). 

Másrészt több országban is jelentős törésvonalak alakultak ki az iszlám „nemzeti” és „idegen” értelmezései, valamint a domináns és általa „deviánsként” bemutatott vonulatai között. Ezzel párhuzamosan továbbra is él a klasszikus szunnita-síita ellentét. Mindez oda vezetett, hogy több országban muszlimok nyomnak el más irányzathoz tartozó muszlimokat. 

A jelentés kitér arra is, hogy az elmúlt években 

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagországaiban a 2019-es 582-ről 2021-re közel megháromszorozódott, 1367-re nőtt a zsidóellenes gyűlöletbűncselekmények száma. 

Emberrablások és szexuális erőszak

Leginkább a nyugat-afrikai régióra és Pakisztánra jellemző, hogy az üldözött felekezetek tagjai elrabolják, szexuális erőszakot követnek el velük szemben, sok esetben pedig szexuális rabszolgaként használják őket. A folyamatot csak erősíti a globális élelmiszerhiány hatására fokozódó éhínség, valamint a fegyveres konfliktusok, amelyeket egyes államok képtelenek kezelni. 

A Mandineren épp a minap számoltunk be arról, hogy keresztény nőket erőszakoltak meg Indiában egy vallási és etnikai konfliktus elhatalmasodása közepette. A keresztény közösség helyzete India több tagállamában kritikus, Narendra Modi indiai miniszterelnök ebben a konkrét esetben két hónap hallgatás után tudott időt szakítani arra, hogy újságíróknak nyilatkozva kommentálja a történteket.

 Nyugaton a helyzet egyre rosszabb

A jelentés részletesen foglalkozik a nyugati világban tapasztalható jelenségekkel is. Ezen belül az ACN szakemberei

Mint fogalmaznak, sok esetben jogi szankciókkal fenyegették azokat az egyéneket, akik hitük miatt nem fogalmaztak meg kifejezetten az uralkodó ideológiai igényeknek megfelelő nézeteket támogató álláspontokat. Aláhúzzák, ezen a területen fontos és negatív szerepet tölt be a közösségi média, amelyet nyugaton sok esetben a vallási közösségek marginalizálására használnak, háttérbe szorítva a vallási meggyőződésből eredő nézeteket és álláspontokat. 

„Ezek a fejlemények aláásták az alapvető szabadságjogokat, beleértve a lelkiismereti, gondolati, vallási és véleménynyilvánítási szabadságot”, olvasható a dokumentumban.

A teljes jelentés ide kattintva olvasható.