Hasonlóan szép véget ért a hatéves Aki története, aki „születéskor lányként került bejegyzésre, de már régóta fiúnak érzi magát”. Aki
megnyílik a szülei előtt, de a családon kívül továbbra is lányként kíván fellépni.
Ennek oka a kitaszítottságtól való félelem. A szülők elfogadják ezt a döntést.”
Mit kíván a transzgyermek?
Az AWO és a német családügyi minisztérium leszögezik: „a transzgyermekek azt szeretnék, hogy fogadják el őket úgy, ahogy vannak”. Ehhez pedig a sokszínűség iránt elkötelezett óvodáknak és óvodapedagógusoknak is sok mindent meg kell tenniük.
Szükség van például arra, hogy tisztában legyenek a gyermekjogokkal és azok foganatosításával. Szükséges, hogy alapos tudással rendelkezzenek a transzneműségről és a transzgyermekekkel, valamint testvéreikkel való érzékeny bánásmódról.
Fontosak a nemi sokszínűség látható jegyei, például az erre a célra fejlesztett játékszerek (bármit is jelentsen ez), a témát tárgyaló gyermekkönyvek,
valamint a téma magától értetődő jelenléte a napi nyelvhasználatban. Szükség van a szülőkkel folytatott párbeszédre a sokszínűségről és a transzgyermekekről, szükség van „minden gyermek önkifejezésére alkalmas térre”, valamint arra, hogy a „diverz” és „nyitott” opciók szerepeljenek az óvodai jelentkezési lapokon.
A kiadványból rögtön megismerhető a transznemű gyermekekkel való bánásmód egyedül helyes jogi háttere is. A szociális törvénykönyv nyolcadik könyve 3. fejezetének 9. paragrafusa szerint például a gyermek- és ifjúsági szolgáltatások tervezésekor „a lányok, fiúk, valamint transz identitású, nembináris és interszexuális fiatal emberek eltérő élethelyzeteire tekintettel kell lenni”. Emellett hangsúlyozzák, hogy „tudományosan alátámasztott felismerés” az, amit a szövetségi alkotmánybíróság 2005. december 6-án határozatában kimondott: „A nemi hovatartozást nem lehet egyedül a fizikai nemi jellegek alapján meghatározni.
Az ugyanis jelentős mértékben összefügg az ember pszichikai alkatával és az önmaga által tartósan érzékelt nemiséggel is.”
A „szabadságpárti-demokratikus szocializmus” elvét valló AWO a tavalyi évben majdnem 92 százalékban magán- és közpénzből származó támogatásokból gazdálkodott, és több mint 18 ezer szociális intézményt tart fenn Németország-szerte.
Nyitókép: Romy Arroyo Fernandez / NurPhoto / AFP