Orbán Viktor szép csendben a Bizottság torkára fogta a kést

Tegnap hatalmasat robbant az EU-tanácsi csúcs első nagy híre: Orbán Viktor a tárgyalóterem konstruktív elhagyásával lehetővé tette, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Ekkor indult meg a csúcsról tudósító újságírók zajos népvándorlása a tanácsi Justus Lipsius épület sajtóátriumába épp csak betoppanó Charles Michel tanácselnök felé, és emiatt kezdte el a POLITICO már-már komikumba hajlóan feltérképezni a teljes koreográfiáját annak, hogy pontosan mennyire előre volt leegyeztetve Orbán Viktor kivonulása a teremből, és ki hogyan adott neki erre jelet. A sokk akkora volt, hogy teljesen váratlan dolgok csúsztak ki az uniós vezetők száján, Leo Varadkar ír miniszterelnök például hirtelen tisztelni kezdte Orbánt.

Így aztán valamelyest elsikkadt a brüsszeli hírfolyamban a tegnap éjjel másik nagy tanácsi fejleménye: hogy Magyarország megvétózta az uniós költségvetés félidei módosítását, benne ötvenmilliárd euró Ukrajnának szánt hitellel és segéllyel, mellyel az EU négy évre elkötelezte volna magát a háborúban ragadt Ukrajna támogatása mellett.

Hiszem, ha látom?

A 10,2 milliárd eurónyi kohéziós pénz felszabadítása kapcsán az EU-s pénzek szappanoperáját bő két és fél éve követő magyar újságolvasóban teljes joggal merül fel a kérdés: mi a garancia arra, hogy az Európai Bizottság valóban be is tartja a papíron szépen hangzó ígéretét?

A Bizottság ugyanis lépéskényszerben van: a hétéves uniós költségvetés (MFF) felülvizsgálata nélkül az uniós intézményrendszer nem működik, a felülvizsgálatot mindenképpen el kell végezni. Azzal viszont, hogy ezt a döntést egy januári-februári rendkívüli csúcsra halasztották, a következő hónapokban mind az Európai Bizottságnak, mind a többi tagállamnak korrektséget kell mutatnia a magyar pénzek ügyében – különben a költségvetés felülvizsgálatához Magyarország értelemszerűen nem járulhat hozzá.

Lehet Ukrajnának fizetni, de annak ára van

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pénteken az Európai Tanács épületében újságírók kérdéseire válaszolva elmondta: a magyar kormány szerint az, hogy az Európai Unió Ukrajnát az uniós költségvetés részeként, négy évre előre elköteleződve finanszírozza, a kudarcos nyugati Ukrajna-stratégia része. Ehelyett a magyar kormány új stratégiát javasol, melynek hátterében új pénzügyi megoldásoknak kell állniuk.

A magyar javaslat épp ezért az, hogy a tagállamok bilaterális alapon, rövidebb időre, például egy évre adjanak pénzt Ukrajnának.

A politikai igazgató Brüsszelben hangsúlyozta: Ukrajna EU-s költségvetésen belüli finanszírozása „egy olyan probléma, amit ők [a többi európai tagállam és a Bizottság – a szerk.] szeretnének megoldani, nem mi”. Ezért ha a többi tagállam és a Bizottság a költségvetésen belülre hozná Európát, azzal az költségvetési kérdéssé válik, és azonnal összekapcsolódik a költségvetéssel kapcsolatos többi vitás üggyel – köztük a magyar pénzek továbbra is befagyasztott részének ügyével. Magyarország nem szeretné, hogy Ukrajnát az EU költségvetéséből finanszírozzák,

Orbán arról is beszélt, hogy a költségvetési felülvizsgálat egyéb tételei Magyarország számára már megfelelőek, kivéve Ukrajnát és még egy apróságot: a Bizottság a helyreállítási alapra felvett hitel megemelkedett kamatainak fedezetét is kérné a tagállamoktól, Magyarország azonban nem érzi magára nézve kötelezőnek olyan hitel kamatait fizetni, amelyből nem részesült. Így a helyreállítási pénzek felszabadítása nélkül a megemelkedett kamatköltségekhez sem tud hozzájárulni Magyarország. A bökkenő a Bizottság és a többi tagállam számára az, hogy a kamat a költségvetési felülvizsgálat egyetlen olyan része, amelyből a Bizottság nem engedhet – a hitel fel van véve már, a kamatát ki kell fizetni.

és tisztességgel, ténylegesen ki kell fizetniük a felszabadított pénzeket is.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán