Gulyás Gergely bejelentette: marad a kamatstop
A csütörtöki kormányinfón a kamatstopról, az EU-s költségvetés módosításáról, valamint Ukrajna EU-s csatalkozásának tervéről is beszélt a miniszterelnökséget vezető miniszter. Összefoglalónk!
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón rámutatott: egy dokumentum szerint még az Európai Bizottság sem meri azt állítani, hogy Ukrajna készen állna az EU-s csatlakozásról való tárgyalásra. Mutatjuk a hiányosságokat!
Egy jelentés szerint még az Európai Bizottság szerint sem áll készen Ukrajna az uniós csatlakozásra – tájékoztatott a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter.
Ezt is ajánljuk a témában
A csütörtöki kormányinfón a kamatstopról, az EU-s költségvetés módosításáról, valamint Ukrajna EU-s csatalkozásának tervéről is beszélt a miniszterelnökséget vezető miniszter. Összefoglalónk!
Kikerestük a dokumentumot, amelyre a tárcavezető hivatkozhatott. A bő 150 oldalas jelentés – zanzásítva – hét javasolt lépés megtörténtét vizsgálta. Eszerint ebből sikerült abszolválni összesen négyet az ukránoknak.
Sikerült előre lépni az alkotmánybíróság bíráinak kiválasztása terén a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, a bírák képesítésének ellenőrzése kapcsán, a pénzmosás kapcsán meglévő jogszabályok harmonizálásában és a bűnüldözési szektor reformja tekintetében, valamint egy EU-konform médiatörvény életbe léptetése terén.
Persze már itt is akadnak ellentmondások. Az EB jelentése például megállapítja, hogy Ukrajna az orosz offenzíva ellenére „tovább halad a demokratikus és jogállamisági reformok útján”.
A dokumentum úgy dicséri közben az ukrán demokráciát, hogy hozzáteszi, választás ugyan a megfigyelt időszakban nem volt, és hát a parlament is rendkívüli körülmények között működik, de alapvetően a demokratikus döntéshozatal feltételei adottak; ugyanakkor a választási jogot az EBESZ ajánlásainak figyelembe vételével meg kell reformálni.
A közigazgatási reform terén csak korlátozott előrelépések történtek, „a reform számos ágazatban lelassult vagy leállt”, a decentralizáció jó dolog, de nem fejezték be az ehhez kapcsolódó reformokat.
A jelentés dicséri az igazságszolgáltatási irányítási szervek 2021-es reformjának végrehajtását, a bíróságokon végbement tisztogatás után ideje feltölteni a bírói karnál a megüresedett 2000 bírói állás betöltésére, de itt is nagyobb transzparenciára lenne szükség, valamint erősebb fegyelmi rendszerre az ügyészek esetében.
Persze addig rendben van, hogy ítélet születik, de a Bizottság hiányolja emellett a bírósági határozatok végrehajtásának reformját, beleértve az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatainak végrehajtását is (!) – magyarán ezek végrehajtása sem volt eddig sikeres.
Hiányzik a nemzetközi bűncselekmények kinyomozásának és a Nemzetközi Büntetőbírósággal való hatékony együttműködés, ehhez Ukrajnának tovább kell harmonizálnia jogi keretét az alkalmazandó nemzetközi normákkal.
A jelentés szerint „némileg” felkészült Ukrajna a szólásszabadság terén,
ugyanakkor a média kevés kézben koncentrálódik, és ez rontja az állampolgárok tájékozódási lehetőségeit.
S mi az, ahol még nem merték odaírni, hogy a lépés megvalósult? Például nem máshol, mint a korrupció elleni küzdelem terén proaktív és hatékony nyomozásokkal, új ügyosztállyal, új vezetőkkel.
„A korrupció elleni küzdelem terén Ukrajna rendelkezik bizonyos felkészültséggel” – szépít a jelentés, ugyanakkor elismerik, hogy a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) ellenőrzési jogköre és az ellenőrizhető adatok is igen hiányosak lehetnek; ennek gyengítésére a parlament törvényt is hozott, de az elnök nem írta alá.
Ukrajnának folytatnia kell az állami korrupcióellenes programot, mindazonáltal a szervezett bűnözés felszámolásában is vannak hiányosságok, „joghatósági átfedések, széles körben elterjedt korrupció és fejletlen IT-infrastruktúra”, az uniós előírásoknak megfelelően szükség van itt is reformokra.
Az ötödik lépés is hibádzik, miszerint végre kellene végre hajtani az oligarchák elleni törvényt, korlátozni azok befolyását a gazdaságra, politikára és közéletre, lehetőleg a Velencei Bizottság ajánlásai szerint – bár emlékszünk, maikor a munkácsi Baloga-klán fejét vitték el bilincsben, ezt nem találták elégségesnek.
S végül ott volt a hetedik lépés, amit ugyancsak nem sikerült elérni: jelesül a számunkra is fontos,
a Velencei Bizottság ajánlása szerinti véglegesítése a nemzeti kisebbségek jogi keretének reformja és hatékony végrehajtási mechanizmusa.
Pedig méltatják, hogy a nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló 2022-es törvényt 2023 szeptemberében módosították a Velencei Bizottság ajánlásai mentén. A Bizottság idén október 6-án elismerte az előrelépéseket, de „azonosított számos olyan problémát is, amelyekkel a korábbi ajánlásokkal nem, vagy csak részben foglalkoztak”.
A nyelvhasználat módszertanát például valahogyan nem sikerült az „Egység a sokféleségben” nevű állami program keretein belül tisztázni; elismerik a 2023 júniusában elfogadott halasztást is a kisebbségi nyelvű oktatás átmeneti időszakát tekintve, vagyis a masszív ukránosítás előtt, és a Velencei Bizottság ajánlásai nyomán kell Kijevnek az oktatási törvény, az államnyelvtörvény és a médiatörvény felülvizsgálatáról szóló törvénytervezet beterjesztenie. Mindazonáltal legalább szóba került a téma Ursula Von Der Leyen EB-elnök és Zelenszkij tárgyalása során.
Ezt is ajánljuk a témában
A két vezető beszélgetésében az ukrajnai korrupció is szóba került.
A jelentés ugyanakkor örömmel állapítja meg, hogy a regisztrált diszkriminációs ügyek száma csökkent, beleértve az LMBTQ+ személyeket és a nemzeti kisebbségeket és a zsidóságot, Ukrajnának figyelembe kell vennie a Velencei Bizottság fennmaradó ajánlásait.
Van még más gondjuk is: csak korlátozott előrelépés történt a kínzás és a börtönökben történő rossz bánásmód megelőzése terén a fogva tartás egyéb formái, ahol az állami hatóságokon belül „kulturális változásnak kell megtörténnie” – borzongató belegondolni, min kell pontosan változtatniuk az ukránoknak.
S végezetül ott a szentencia Ukrajna gazdasága kapcsán, a jelentés ugyanis kiemeli: az orosz invázió és a gazdasági nehézségek miatt Ukrajna még a felkészülésnek is csak a korai szakaszában van a terén, hogy „képes legyen megbirkózni az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel”, a magas szintű formális oktatás mögött pedig nincs tartalom.
***
Nyitókép: Ukrán elnöki hivatal/AFP