Kárpátalján sokszor fokozottan igaz, hogy aki időt nyer, életet – iskolát, templomot – nyerhet. A Velencei Bizottság kritikái nyomán az iskolák ukránosítását célzó oktatási törvény tényleges végrehajtását egy esztendővel elhalasztották, a magyarok jogai azonban továbbra is veszélyben vannak.
„Lazult kicsit a hurok, de azért ott van a nyakunkon” – kárpátaljai forrásaink nagyjából így értékelték a hírt, miszerint Kijev a 2023–24-es tanévre tervezett totális ukránosítás kapcsán egy év haladékot adott a nemzetiségeknek a teljes átállásra. Emlékezetes: a hazánk és Ukrajna államközi viszonyait gyorsan elmérgesítő, 2017-ben hozott jogszabály hetes cikkelye alapján a diákok csak az első négy évben tanulhatnak majd az anyanyelvükön. Jellemző Kijev hozzáállására: azt, hogy ennek bevezetését négy évvel ezelőtt – elsősorban a magyarországi felháborodás és a NATO–Ukrajna-bizottság üléseinek blokkolása miatt – 2023-ig elhalasztotta, már úgy viselkedett, mintha a magyar fél minden követelését teljesítette volna.
Most ismét elhalasztották egy évvel a kirekesztő törvénycikkely bevezetését. A ritka gesztus forrásaink szerint annak köszönhető, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság lesújtó véleményt fogalmazott meg az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete kapcsán. A 23 oldalas dokumentum az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi irányelveket tekintetbe véve elemezte az idén januárban elfogadott kisebbségi törvényt, és nem volt elragadtatva a helyzettől. A leírtakból többek között kiderül: a Velencei Bizottság jogászai nem dőltek be annak a kijevi taktikának, hogy egy jogfosztó törvény visszavonása vagy érdemi módosítása helyett egy új törvényre mutogatnak, mint amely megoldja a problémákat, a valóságban viszont gyakran tovább ront a helyzeten. Ezt hozta el a hírhedt oktatási törvény után a még keményebb elnyomást jelentő nyelvtörvény, majd az őshonos kisebbségekre vonatkozó szabályozás, amelyben a magyarokat nem ismerték el őshonos közösségnek, végül most a nemzeti kisebbségekről szóló törvény, amit Strasbourgban vizsgáltak. Noha az állásfoglalás elméletileg csak az utóbbival foglalkozott, világosan leszögezi, hogy ez a törvény „nem módosítja az oktatásról és az államnyelvről szóló jogszabályt”, a bizottság korábbi kritikái tehát még mindig állnak. El is ismétlik ezeket, például hogy az oktatási törvény „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek meglévő jogaiba való aránytalan beavatkozást jelent”. A nyelvtörvény tekintetében pedig, hogy hatályon kívül kell helyezni azon rendelkezéseit, amelyek bánásmódjukban észszerűtlen különbséget tesznek a privilegizált őslakos népek nyelve, az EU hivatalos nyelvei és az ezek közé nem tartozó nyelvek között – magyarán kizárólag a krími tatároknak adnak az ukránokéhoz hasonló nyelvi jogokat, akik amúgy is orosz megszállás alatt élnek.
A Velencei Bizottság lesújtó véleményt fogalmazott meg az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete kapcsán”
A Velencei Bizottság egyébként a nyelvtörvény kapcsán kifogásol egy sor dolgot, többek közt a filmek kötelező ukrán szinkronját, a kisebbségi rendezvényeknél kikövetelhető ukrán szinkrontolmácsot. A testület kitér arra a jellemző ukrán kifogásra, miszerint az államnyelv védelme szükségszerűen a kisebbségi nyelvek visszaszorításával kell hogy járjon, s kitér a gumiszabályozásra is, mint a kisebbség által „hagyományosan lakott” település vagy az orvosi vészhelyzet esetén „észszerű” nyelvhasználat fogalma.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa a Velencei Bizottságra hivatkozva jelezte: akadályt jelent Ukrajna EU-s csatlakozása előtt a januári kisebbségi törvény.
Grezsa István, aki évekig miniszteri biztosként felelt Magyarország kárpátaljai fejlesztéseiért, nem lepődött meg a strasbourgi döntésen, hiszen „egyik tárgyalt törvény sem felelt meg sem az európai, sem a nemzetközi normáknak”, és várható volt, hogy egy tekintélyes európai szervezet rávilágít erre. Amellett, hogy Magyarország Ukrajna EU-csatlakozásának feltételei közé emelte a kisebbségi jogok visszaállítását, ez valódi jelzés lehetett Kijevnek. „Szerzett jogokat nem lehet elvenni” – hangsúlyozza.
A volt miniszteri biztos kevésnek érzi az oktatási törvény egyéves halasztását. Úgy véli, „alapvetően át kell tekinteni a kisebbségi oktatási és nyelvi törvények ügyét akkor is, ha a háború mindent eltakar”. A háború szörnyűségeinek végeláthatatlansága egy nem várt mellékhatással is jár azonban: „ahogy húzódik a konfliktus az agresszor Oroszországgal, az európai uniós csatlakozás előbb-utóbb fontosabbá válik a most előtérben lévő NATO-csatlakozásnál”, amelynek a feltételeitől egyre távolabb kerül az ország.
A szélsőséges törvény kapcsán nem szabad megfeledkezni a jelentős orosz kisebbségről, amelynek tagjait ugyancsak nem lehet másodrendű állampolgárokká degradálni – figyelmeztet Grezsa. És az ukrán döntéshozók közül is egyre többen látják, hogy hosszú ideig nem tarthatók a törvények, ha komolyan gondolják a nyugati integrációt.
A volt miniszteri biztos a magyarellenesség irányába tolt közvélemény tekintetében sem borúlátó. Vélekedése szerint nem a kisebbségek elnyomásáért fognak utcára vonulni az ukrán tömegek, hiszen súlyos gazdasági, megélhetési gondjaik vannak, amire az uniós csatlakozást látják lehetséges gyógyírnak, olykor túlzott optimizmussal.
Egyes kárpátaljai forrásaink azonban amiatt aggódnak, hogy az oktatási törvény egyéves halasztását Kijev kamatostul be fogja vasalni a kisebbségeken. Elsősorban az állampolgársági törvény kapcsán nem számítanak jóra: akár a magyar állampolgárság általános elvételére is készülhetnek.
Nyitókép: Ukrán zászló Huszt várának romjain. Fotó: Shutterstock
A lap nagyon pozitív jelnek tekinti Ukrajna uniós csatalkozásával kapcsolatban azt, hogy az új magyar kormány kedden az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről fog tárgyalni az ukránokkal.
Az ukrán elnök szerint legyűrik az orosz légvédelmet.
Az oroszok kijevi és más ukrán városokban található támadási célpontokat jelöltek ki, többek között az elnöki hivatalt is – állítja az ukrán elnök.
Minden eddiginél pusztítóbb légicsapás-sorozat érte Ukrajnát az elmúlt napokban.
Az orosz parlament jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi Vlagyimir Putyin elnök számára, hogy külföldi országok ellen indítson hadműveletet.
Az ukrán korrupcióellenes hatóságok letartóztatnák Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, akit egy Kijev melletti luxuslakópark finanszírozásával összefüggő pénzmosási ügyben gyanúsítanak. Egy frissen kiszivárgott hangfelvétel szerint Jermak körei irányíthatták az ukrán állami bankot.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
