A csütörtöki kormányinfón a kamatstopról, az EU-s költségvetés módosításáról, valamint Ukrajna EU-s csatalkozásának tervéről is beszélt a miniszterelnökséget vezető miniszter. Összefoglalónk!
A kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a kormány ülésén a két legfontosabb téma az uniós költségvetés módosítása és Ukrajna uniós csatlakozása voltak, amelyek kapcsán a tárcavezető úgy fogalmazott: „mindkét ügy kifejezetten előkészítetlen.”
A költségvetés módosítása kapcsán a tárcavezető rámutatott: „nincs világos indoklása annak, miért szükséges az EU költségvetésének módosítása” és ami a miniszter szerint „ennél is súlyosabb mulasztása a Bizottságnak” az az, hogy „a hatályos európai uniós költségvetést úgy akarja módosítani, hogy a egyelőre nem hajtja végre”.
Mint Gulyás Gergely rámutatott: „az uniós költségekből történő kifizetésekre nemcsak Magyarország és Lengyelország panaszkodhat joggal, akiktől a Bizottság jogellenesen tartja vissza a bennünket megillető EU-s forrásokat, de a helyreállításai alap is, amely kívül álla a költségvetés” esetében is rendkívól alacsonyak a kifizetések még azoknál az országoknál is, amelyek részesültek ezekből a forrásokból. Mint kifejtette:
„A költségvetésnél is azt látjuk, hogy kifejezetten rosszak azok a számok, amelyek az eddig teljesített kifizetések arányát mutatják és ehhez még hozzájön, hogy Magyarországtól és Lengyelországtól jogellenesen tagadják meg a nekünk járó európai uniós források kifizetését” – szögezte le.
„Nem hiszünk az ígéretekben, annak hiszünk, ha a Bizottság mostmár folyósítja a bennünket megillető pénzeket” – tette hozzá.
A Bizottságnak ugyan van egy előkészítő anyaga, de abból is csak azt tudhatjuk meg, hogy
azt még ők sem merik állítani, hogy jelenleg Ukrajna megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyeket a Bizottság a tárgyalás megkezdéséhez feltételként megállapított”
– tájékoztatott Gulyás Gergely. „Éppen ezért ezt az előterjesztést, illetve ennek időzítését nehéz megérteni” – tette hozzá. „Itt is egy teljesen előkészítetlen javaslattal van dolgunk, így Magyaroszág ebben a pillanatban egyik ügyben sem tud hozzájárulni a közös döntéshez” – mutatott rá a tárcavezető.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy senki nem él vétójoggal, a vétójog intézményét az európai uniós szerződések nem ismerik, közös döntések születnek, ha egy tagállam véleménye eltér a többitől, akkor a közös döntés nem jön létre, éppen úgy, mintha 5 vagy 10 vagy 15 tagállam véleménye tér el a Bizottság javaslatától” – tette hozzá.
A kormány döntést hozott a kamatstopokról – jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfón. Mint részletezte: a kis-, és közepes vállalkozások kamatstopját 2024. április 1-ig meghosszabítják. „Ez 30 ezer vállalkozásnak jelent továbbra is segítséget. Eddig mintegy 80-85 milliárd forintnyi segítséget jelentett, ha ezt átszámoljuk, akkor egy vállalkozásra vetítve ez 2,5-2,7 millió forint” – fejtette ki a miniszter. Szintén
meghosszabbítják a lakossági kamatstopokat is, 2024. július 1-ig. „Ez 300 ezer családot érint. Eddig 160 milliárd forintot spóroltak meg a magyar családok, ami egy családra vetítve 420 ezer forintot jelent” – részletezte Gulyás Gergely.
A diákhitel kamattámogatását is fél évvel, 2024. június 1-ig meghosszabbítjuk – tette hozzá a miniszter.
„Látjuk azt, hogy a kamatstop intézménye is támadás alatt áll, hiszen az országspecifikus ajánlásokban Brüsszel ezeknek az eltörlését javasolja, mi úgy gondoljuk, hogy miután a választópolgároknak az az érdeke, hogy egy magas kamatszint mellett ezek az intézkedések fennmaradjanak, ezért
függetlenül attól, hogy milyen javaslatokat kapunk Magyarországon kívülről, ezeket sajnos nem áll módunkban figyelembe venni és a kamatstopok fenntartását indokoltnak látjuk”
– mutatott rá.
Gulyás Gergely rámutatott, hogy tárolási kapacitás nélkül nem lehet hatékonyan használni a zöldenergiát. Ezért írtak ki pályázatot a lakosság számára 70 milliárd forint értékben napelemre és tárolásra is, amelyet most a vállalkozásokra is kiterjesztenek.
„Ez lehetővé teszi, hogy tárolókapacitást alakítsanak ki a vállakozások” – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy ehhez költségvetési támogatást, majd később pedig (amennyiben helyreállítási források megérkeznek) előfinanszírozási támogatást is nyújtanak majd. A pályázatokra 2024. február 5-i határidővel jelentkezhetnek majd a vállalkozások, amelyekben foglaltakat 2026. április 30-ig kell majd végrehajtaniuk.
A tárcavezető a Katona József színházban kialakult botrányra úgy reagált:
ha a jó értelemben vett európai kultúra érvényesülne a fővárosban, akkor a színház igazgatója már nem lenne a helyén.
Arról, hogy a DK-val szembehelyezkedő Momentum most beállt a Gyurcsányék által támogatott Karácsony Gergely mögé, azt mondta: ez is jól szimbolizálja, hogy egy főnök van a baloldalnak, az pedig Gyurcsány Ferenc. A miniszter szavaiból az is kiderült, hogy a Fidesz még nem döntött saját főpolgármester-jeöltjéről.
A Szuverenitásvédelmi Hatóságról elmondta: nagyságát tekintve a lehető legkisebb szervezetben kell gondolkodni, amelyhez ilyen léptékű költségvetés is társul majd.
A Budapest Airport tervezett megvételéről elmondta:
a szükséges forrás a rendelkezésre áll, a megállapodás heteken belül megszülethet.
Gulyást kérdezték a tervezett ukrán nyelvtörvény módosításáról is, de a miniszter értékelése szerint az ukrán parlament előtt fekvő javaslat ugyan kicsit javít a helyzeten, de nem állítja vissza a 2017 előtti állapotokat.
A miniszter elmondta, hogy vannak tárgyalások a Budapestre tervezett „mini-Dubaj” - ról, de a részletekről Lázár János ad majd bővebb tájékoztatást hétfőn.
A halálos betegséggel küzdő Karsai Dániel ügyvéd esete kapcsán úgy fogalmazott: „az aktív eutanázia egy olyan veszélyes ajtó, amit nem érdemes kinyitni”.
Cikkünk frissül!
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető is reagált Pintér Béla komoly dilemmákat felvető darabjára, melyben egy Schmidt Máriára hasonlító karaktert bottal agyonvernek.
Már megtették az első jogi lépéseket.
A Donald Tusk botrányos hatalomátvételét bemutató dokumentumfilm a kommunizmust idézi. Nem véletlenül. A lengyel miniszterelnök módszerei csúfot űznek a jogállamiságból.
„Tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon” – szögezte le Szentkirályi Alexandra.
Elindult az aláírásgyűjtés.
Most kell igazán sokan legyünk! – üzente a miniszterelnök.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
