Egyre több Európában a keresztényellenes vandalizmus, és törvények is korlátozzák a keresztények lelkiismereti és szólásszabadságát. Azt is mutatjuk, mely csoportok a leginkább keresztényellenesek.
A bécsi OIDAC tíz éve monitorozza az európai keresztényellenességet. Nem kevesebb, mint 44 százalékkal nőtt a keresztények elleni diszkrimináció és intolerancia eseteinek a száma Európában 2022-ben – írja a keresztények elleni európai diszkriminációt kutató intézet legújabb jelentése. A templomok elleni támadások ráadásul 75 százalékkal növekedtek. A központ
2022-re vonatkozóan 748 keresztényellenes esetet dokumentált 30 európai országban.
2021-ben még „csak” 519 esetről volt tudomásuk.
Érdemes megjegyezni, hogy az EBESZ gyűlöletbeszéd-jelentése 34 európai országban dokumentált 792 keresztényellenes gyűlöletcselekményt, amivel a kereszténység lett a második leginkább támadott vallás a judaizmust követően.
Az OIDAC jelentése alapján az egyik legaggasztóbb trend a gyújtogatások számának növekedése a 2021-es 60-ról a 2020-es 105-re.
Anja Hoffman igazgató a jelentést bemutató sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Míg a múltban, a vandalizmus és megszentségtelenítés mögötti motiváció nagyrészt tisztázatlan maradt, most már több és több elkövető hagy hátra üzeneteket, amelyek felfedik szélsőséges motivációikat, sőt a közösségi médiában dicsekednek el az elkövetett bűncselekményekkel.” Kiemelte azt is, hogy egyre többen veszítik el a munkájukat azok közül, akik nyilvánosan felvállalják hagyományos keresztény nézeteiket.
Mivel a központ a médiában megjelenő és neki jelentett eseteket gyűjti össze, ezért valószínűnek tartják, hogy valójában több keresztényellenes támadás van, mint amennyit ők dokumentálnak.
Az összes keresztényellenes esetből 38 fizikai támadás, három esetben meghalt az áldozat. Idézzünk fel két esetet a háromból: 2022 januárjában terroristatámadás ért két katolikus templomot a spanyolországi Algecirasban. Az egyik ministránst machetével meggyilkolta a támadó, négy másik embert megsebesített. Talán ezeket érdemes konkrétan is megemlíteni: 2022 májusában egy katolikus édesapa épp felvette gyermekeit az iskolából Marseille-ben, amikor valaki hátulról leszúrta – a támadó állítása szerint „Isten nevében” cselekedett, muszlim volt.
A jelentés szerint
egyre több a keresztényeket abortuszklinikáktól távoltartó „pufferzóna”, főleg az Egyesült Királyságban, illetve Spanyolországban és Írországban.
Emellett pedig egyre több olyan törvény, ami gumifogalmazással kriminalizálja az egyes témákban nyilvánosan megfogalmazott, hagyományos keresztény álláspont kifejtését, mely főleg az LMBTQ-ügyekre értendő. Egyre több lelkipásztor találja magát a bíróság előtt.
Úgyszintén tendencia, hogy törlik az orvosokra vonatkozó lelkiismeretszabadság-klauzúrákat, azaz
ezentúl nem hivatkozhatnak arra, hogy nem kívánnak abortuszműtétet vagy eutanáziát végezni keresztény meggyőződésük miatt,
vagy kötelező nekik a pácienst egy ilyet vállaló orvoshoz küldeni.
Maga az Egészségügyi Világszervezet is az ilyen lelkiismereti szabadságot biztosító klauzúrák törlését kéri. 2023 decemberében Spanyolországban bejelentették, hogy a lelkiismereti szabadságukra hivatkozó orvosok ezentúl felkerülnek egy listára. Belgiumban az az orvos, aki nem hajlandó eutanáziát végrehajtani, köteles egy erre hajlandó orvost javasolni.
Hozzáteszik, hogy az európai média nem kellő hangsúllyal számol be kontinensen kívüli keresztényellenes támadásokról, erőszakos tisztogatásokról.
A legtöbb keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt Németországban követték el: 231-et. Ezt követi Olaszország 146-tal és Franciaország 106-tal.
A dobogó első három helyén tehát Németország, Olaszország és Franciaország áll. Spanyolországban és az Egyesült Királyságban 53-53 keresztényellenes cselekményt követtek el 2022-ben, Ausztriában 20-at; Belgiumban, Ukrajnában és Oroszországban 15-15-öt, Svájcban 10-et, Hollandiában 6-ot, számos országban pedig ennél kevesebbet. Magyarországról 20 keresztényellenes esetet dokumentáltak, azaz Ausztriával vagyunk egy „szinten”.
A riport szerint a támadók a muszlimok, illetve a szélsőséges baloldaliak közül kerülnek ki, utóbbiak közül megemlíti a radikális feminista, az LMBTQ és az antifa mozgalmat. 11 támadásért felelősek sátánisták, 16-ért antifa és más szélsőbaloldali csoportok, 11-ért iszlamisták, 9-ért feminista és LMBTQ-csoportok, 4-ért pedig valamilyen antiklerikális csoportosulás. 1 esetért klímaaktivisták a felelősek. A leggyakoribb keresztényellenes megnyilvánulás a vandalizmus, de a központ szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy számos támadás mögött a szervezett csoportok állnak.
A templomtámadások közül talán érdemes megemlíteni, hogy 2022 januárjában három keresztény templomot gyújtottak fel Párizsban, Saint-Laurent és Saint-Martin-des-Champs templomának esetében Molotov-koktél okozta a tüzet. 2022 december 25-én pedig épp karácsonyi misét mutattak be a finnországi Rautjärvi fatemplomában, amikor tűz ütött ki – a rendőrség meggyőződése szerint gyújtogatás történt. 2023 februárjában pedig a németországi Wissen katolikus templomába tört be valaki, megszentégtelenítette a vallásos szimbólumokat, tárgyakat, és felgyújtotta a főoltárt, ami teljesen leégett.
Németországban 37, Olaszországban és Franciaországban 16, az Egyesült Királyságban 9 templomot gyújtottak fel.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre súlyosabb a nyugat-európai országokban a keresztényellenesség – derül ki egy frissen kiadott jelentésből. A keresztények szabadságjogait egyrészt a liberális baloldali ideológiát képviselő elit, másrészt a muzulmánok fenyegetik.
A jelentés, akárcsak a korábbi években, idén is külön foglalkozik a gyűlöletbeszéd-törvényekkel, melyekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy nincs a terminológia mögött konszenzus. Megjegyzik: 2023 áprilisában az ír parlament elfogadta Európa legszélsőségesebb gyűlöletbeszéd-törvényét, amely már a gyűlöletkeltőnek titulált anyagok birtoklását is 6 hónap és 2 év közötti börtönnel bünteti, a bizonyítási kényszert megfordítva pedig a vádlottra hárítja annak bizonyítását, hogy nem kívánta azt „gyűlöletkeltésre” használni.
Ugyanakkor a riport kritizálja a spanyol, a brit és a norvég gyűlöletbeszéd-törvényeket is.
A spanyol törvény alapján elítéltek két püspököt, amiért mise közbeni szentbeszédükben a házasság és szexualitás katolikus tanítása mellett foglaltak állást (a törvény meglehetősen absztraktan fogalmaz, a különféle csoportok „méltóságát” igyekezve védeni). A brit törvény úgyszintén hivatkozási pont volt egy prédikátor elleni eljárás esetében. A norvég törvény hivatkozási pont volt, amikor a norvég Humánetikai Bizottság arra kérte a norvég evangélikus államegyházat, hogy legyen szíves eltávolítani a keresztet kápolnákról és temetőkből, mert az „fenyegető” jelkép.
Walesben elbocsátották tanári állásából Ben Dybowskit, miután egy kötelező képzés keretében lefolytatott, bizalmas magánbeszélgetésben megjegyezte, hogy a házasság szerinte csak egy férfi és egy nő közt jöhet létre, az élet pedig a fogantatáskor kezdődik. Két másik tanár és egy iskolai káplán is így járt, amiért kritikusak voltak az iskolai LMBTQ-útmutatókkal szemben. Joshua Sutcliffét azért bocsátották el, mert „félregenderelt” egy diákot (azaz nem találta el a diák preferált nemét és megszólítását), valamint a házasság keresztény felfogása mellett tett hitet; Bernard Randall tiszteletes pedig az iskolai LMBTQ-útmutatót kritizálta.
A jelentés kritizálja a „konverziós”, reparatív, reintegratív terápiák – a nemi orientáció heteroszexuális irányba való mozdulását okozó, illetve a transzneműek nemi identitását a biológiai nemük irányába mozdító terápiák – betiltását is, melyek fogalomhasználata pontatlan, tág, és ellene van a lelkiismereti szabadságnak. A 2022 decemberi spanyol „transztörvény” akkor is betiltja az ilyesmit, ha a páciens maga kéri a terápiát. A 2023 júniusában elfogadott ír törvény nagyon tágan fogalmaz, büntetve minden terápiát, ami „helyteleníti bárki identitását”. Hollandiában 2023 januárjában a Holland Államtanács a lelkiismereti és szólásszabadság alapján elutasított egy törvénytervezetet, ami egy éves börtönnel büntette volna a „konverziós terápiát”.
Végül a jelentés a szülői jogok eliminációját is kifogásolja.
A szülőknek joguk van a saját vallási és világnézeti meggyőződésük szerint nevelni a gyermekeiket, beleértve a keresztényeket is. A jelentés szerint ezt a jogot jelentősen megsértik az Egyesült Királyságban és Írországban is.
Ezt is ajánljuk a témában
Nő a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények száma Európában és erősödik a szekuláris intolerancia a kontinensen – ezek az (OIDAC Europe) éves jelentésének legfontosabb megállapításai.
Kép: Az amstetteni kolostortemplom belseje 2012. december 23-án,
miután valaki gyújtogatott az épületben.
Az ismeretlen tettes három templomot gyújtott fel
az alsó-ausztriai városban, a kár több millió euró.
(MTI/EPA/Paul Plutsch)
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
A búcsú nemcsak vallási, hanem közösségmegtartó erejű esemény is.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
Az Európa-barátként jellemzett Magyar Péter nyilatkozatai nyomán felmerült annak lehetősége, hogy Magyarország visszatér a Dalfesztiválra.
Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és egyes liturgikus szövegekből indul ki. Könyvismertetőnk.
A jobboldali párt szerint minden jóérzésű ember jogos felháborodással értesült az eseményekről.
Gulyás Gergely tett rendet a fejekben.
