„Az orosz félerő bevetése egy mítosz és ostobaság” – Rácz András Oroszország-szakértő a Mandinernek

2023. december 02. 17:30

Kitart-e a nyugati katonai támogatás Ukrajna mellett? Mik az ukrán és mik az orosz minimálcélok az állóháború végső eldöntésében? Mi fordíthatja meg a háború menetét? Szakértőt kérdeztünk.

2023. december 02. 17:30
Military mobility of Ukrainian soldiers in the direction of Bakhmut
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Már az ellentámadás elindítása előtt látszott, az ukrán hadsereg nem éri el azt a szintet, amellyel egy ilyen komplex támadó hadműveletet végre lehet hajtani, mégis „Ukrajna úgy döntött, elindítja az ellentámadást” – fogalmazott a beszélgetés elején Rácz András, aki szerint vélhetően az ukrán elnöki adminisztráció részéről érkező politikai nyomás miatt döntöttek így. 

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy 

az ukránok az első három hétben mélységi áttöréssel próbálkoztak, majd lelassult az ellentámadás üteme, 

egy sokkal lassabb és fokozatosabb harcászatra váltottak át. Rácz András szerint nem lehet pontosan tudni, miért történt meg, hogy alábecsülték az orosz védvonalak erejét, miért nem volt elegendő információjuk arról, hogy a kiépített orosz védelmi vonalak nagyon erősek, illetve az, hogy például az oroszoknak milyen fejlett távolsági aknatelepítő rendszerei vannak.  

Nem sikerült komoly áttörést elérniük az ukránoknak, de koherens módon viszik végig a lassú, felőrlő hadműveletet, bár a frontszakaszok megrekedtek. 

Anyagháború – technológiai háború

Eleve van egy asszimetria: Ukrajna hadiállapotban van, Oroszország nem” – hangsúlyozta Rácz András, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy Ukrajna minden erőforrását, katonáját a frontra küldheti, Oroszország nem. Így a papíron mutatkozó orosz anyagfölény nem feltétlenül érvényesül, mert az orosz hadsereg más régiókban is szükségszerűen fenntartja katonai erőforrásait. 

A támadó hadművelethez háromszoros erőfölény szükségeltetik, a hadszíntér legtöbb pontján Ukrajna nem rendelkezik ilyen fölénnyel 

– amiben az ukránok bízhattak, az a nyugati kiképzés minőségi fölénye és a nyugati fegyverzet minőségi fölénye. 

Rácz András

Rácz szerint van egy magyarázat a harmadik hét utáni váltásra: egyes elemzők azt sejtik, hogy az ukrán katonai vezetés az első három héttel győzte meg a kijevi politikai vezetést arról, hogy ne erőltesse a gyors áttörést.

Az ellentámadás eddig sikere abban fogható meg, hogy az orosz oldalon jelentős veszteségeket okoztak, ötször annyi vesztesége volt az orosz félnek, mint az ukránnak.

Oroszország totál vesztesége bőven 200 ezer fölött van, az nagyobb, mint a komplett támadó kontingens, 

ez a halottakat és a reménytelenül súlyos sérülteket jelenti” – közölte a Világrend vendége. 

Arra a kérdésre, hogy van-e még esélye Ukrajnának a háború megfordítására, az Oroszország-szakértő azt válaszolta: attól, hogy Ukrajna nyáron kezdett támadó hadművelete nem sikerült, nem jelenti azt, hogy az ország elvesztette a háborút. „A nyugati álláspont szerint az számít győzelemnek, ami Ukrajna számára elfogadható” – tette hozzá.

Az ukránok az 1991-es országhatárok visszaállításáért harcolnak, de az állóháború miatt ez a cél egyre elérhetetlenebbnek tűnik. Rácz András szerint azonban egyelőre még sok a bizonytalan tényező, amelyek mind képesek megfordítani a jelenlegi trendet. „Az egyik fő változó az, hogy Oroszország hirdet-e hadiállapotot, a másik fő változó, hogy történik-e Oroszországon belül olyan nem várt változás, amely a Kremlt a háborúval kapcsolatos álláspontja megváltoztatására kényszeríti, a harmadik fő változó, hogy a Nyugat támogatása kitart-e Ukrajna mellett, és a negyedik fő változó, hogy a nyugati haditermelés elég gyorsan pörög-e fel ahhoz, hogy képes legyen ellensúlyozni Oroszország jelenleg meglévő számbeli fölényét” – fogalmazott.

Kimutatta-e már a foga fehérjét az orosz hadsereg?

A háború menetét megfordíthatja, 

ha a Kreml hadiállapotot hirdet, mert akkor valóban érvényesülni tudna az orosz anyag- és élőerő-fölény. 

Az orosz félerő bevetése egy mítosz és ostobaság” – értékelte az Oroszország-szakértő azt a felvetést, miszerint az orosz erők a különleges katonai művelet során nem vetik be a legjobb fegyvereiket, tartalékolják az élőerőt. Rácz szerint ha hadiállapotot hirdetne Moszkva, az két területen változtatná meg a háborút: az oroszok több embert tudnának mozgósítani (de ehhez nincs elég kiképzőjük és felszerelésük) és át tudnák állítani a gazdaságot a haditermelésre. 

Nincs már olyan orosz csodafegyver, amit eddig nem vetettek volna be, pontosabban: nincs olyan hagyományos fegyvere” – jelentette ki a szakértő, aki szerint Moszkva csak a tömegpusztító fegyverek terén tud eszkalálni.

Marad-e a nyugati segítség?

Az Európai Unió és NATO biztonsága szempontjából elemi érdek, hogy Ukrajna ne szenvedjen vereséget” – vélekedett Rácz András, aki arra számít, hogy 

a nyugati katonai támogatás továbbra is ki fog tartani Ukrajna mellett, 

már csak azért is, mert már nagyon sok forrást belefektettek ahhoz, hogy abbahagyják.

A Corvinus Egyetem oktatója nem tudja elképzelni, hogy az Egyesült Államok elvágná a katonai támogatásokat, mivel nagyon komoly hadiipari megrendelései vannak, másrészt az ukrajnai háború az orosz hadsereg legfontosabb szegmensét, a szárazföldi erőket amortizálja – egy évtizedre visszaveti őket ezen a téren.  

Hozzátette azt is, hogy az amerikai elnökválasztás kimenete sem fogja ezt nagy mértékben megváltoztatni, mert Donald Trump sem fogja Ukrajnát magára hagyni, de ha még így is lenne, ő elnökként leghamarabb 2025 januárjában tud ilyen döntést hozni, vagyis addig még egy év hátravan a harcokból. 

Ukrajna nyugati integrációja

Aki azt állítja, hogy pontosan tudja a végkifejletet, az hülye, vagy hazudik, vagy mindkettő” – szögezte le Rácz András az orosz-ukrán háború jövőbeli alakulásával kapcsolatosan. Meglátása szerint 

ha nem történik váratlan fejlemény Oroszországban, akkor legalább két évig tart még a háború. 

Ukrajna nem fogja elismerni a területi veszteségeit, csak megtanul azzal együtt élni, hogy ideiglenesen ezeket a területeket nem ő ellenőrzi – magyarázta Világrend vendége, 

Ukrajna EU- és NATO-tagsága évtizedes távlaton belül nagyon furcsa lenne, ha megvalósulna. Több okból: a folyamatban lévő területi konfliktus az egyik, de ezen kívül mind a NATO-, mind az EU-tagságnak nagyon komoly politikai feltételei is vannak” – jelentette ki a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének oktatója, aki szerint 

ehhez számos demokratikus kritériumnak kellene megfelelni, és Ukrajna ezek terén nem áll jól, 

nagyon messze van, hogy működő, stabil többpárti demokrácia működjön ott, kisebbségi jogokkal, demokratikus intézményrendszerrel.

A beszélgetés végén Rácz András elmondta: Oroszország addig folytatja a háborút, ameddig Donyeck és Luhanszk terület egésze nem kerül a fennhatóságuk alá, ez a minimálprogramjuk.

--

A Világrend adásának vendége Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének oktatója volt.

--

A beszélgetést itt nézheti meg:

Nyitókép: Ukrán katonák a bahmuti frontszakaszon 2023. november 23-án  (forrás: Diego Herrera Carcedo / Anadolu via AFP) 

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 81 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
victory
2023. december 04. 23:21
Kritikán aluli ez a Rácz fasz
B_kanya
2023. december 03. 11:55
"Menhetten 2023. december 02. 21:29 A célpont egy iráni kamikaze drónokat tartalmazó raktár lett Brjanszkban." ARMA-3 vagy War Thunder?
kervez
2023. december 03. 11:43
Tessék mondani! Mitől "Oroszország-szakértő" valaki? Az agyatok hol van?
lajajakab11
2023. december 03. 09:29
moszkovitáknak INGYEN OROSZ RULETT TRIPLA golyóval! Körönként metiles VODKA " KREMLIN Special Stalinskaya" grátisz! ínyenceknek polóniumos KAVIÁR extra! Haladóknak noviCSOKI ! csak a félkegyelműek írjanak vissza ide!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik