Mit jelent a világra nézve, hogy ekkora pénzügyi és technológiai erő egyetlen kézben összpontosul?
Profetikus, zseniális, lehengerlő, elszánt, bolondos. Akik Elon Musk innovátori tevékenységét egyre növekvő szimpátiával követik, azok nagyjából ilyen jelzőkkel szokták illetni őt. Álmodozó, zavaros, kegyetlen, exhibicionista, kiszámíthatatlan. Ezek pedig azok a szavak, amelyeket a mindössze 52 éves üzletemberrel összefüggésben kritikaként emlegetnek. A nagy sikerű Steve Jobs-életrajzot is jegyző Walter Isaacson arra vállalkozott, hogy a Musk-jelenség mögé nézzen, és felfedje, ki valójában a Tesla, a SpaceX és a Twitterből X-szé változó közösségimédia-platform első embere.
A megértés igénye azonban nem feltétel nélküli szimpátia: Isaacson nemcsak közeli rokonokkal és barátokkal, hanem volt feleségekkel, haragos egykori üzlettársakkal is beszélt. Az olvasó számára világossá válhat, bármilyen előfeltevéssel vágott is neki a kötetnek, hogy Elon Musk valóban különleges figura, aki hatalmas akaraterővel és becsvággyal van megáldva. Hogy égi adomány vagy inkább földi átok ez a becsvágy – amely visszavezethető a gázlángolásban világbajnok édesapa nevelési módszereire és a dél-afrikai mindennapokra –, azt nehéz eldönteni. Ritka sikerességéhez azonban bizonyosan szüksége volt arra, hogy faltörő kosként viselkedjen, és inkább a stratégiai játékok logikája, nem pedig az üzleti észszerűség szerint hozzon döntéseket. Musk folyton kockáztat: a Tesla Model 3 típusa kapcsán például mindenki lehetetlennek hitte, hogy képesek a vállalat életben tartásához heti ötezer autó legyártására, de ő addig tökéletesítette a folyamatot, hogy ezt végül, még ha kínkeservesen is, elérték.
S nemcsak termelési céljai, hanem világmegváltó álmai is vannak. A legfőbb ezek közül nem más, mint az emberiség megmentése – hogy éppen az atomháborútól, a robotoktól, a klímakatasztrófától, az mindegy. A menekülőút az űrön keresztül vezet, az ember multiplanetáris fajjá tétele ugyanis jelentősen csökkentené kihalási kilátásainkat. Az Asimov művein felnőtt üzletember minden vállalkozását a Mars meghódításának rendeli alá, még ha úgy tűnhet is, hogy fontosabb a woke-vírussal való leszámolás az X-en vagy egy utcai harc Mark Zuckerberggel. Musk szerint a mesterséges intelligencia ellenségessé válása megakadályozható, ha szem előtt tartják a fejlesztések során a robotika törvényeit. Ezért is talán a könyv legérdekesebb témája a Google-alapító Larry Page-dzsel jó ideje dúló elvi ellentét, mivel utóbbi szerint nincs ok aggodalomra a mesterséges intelligencia kapcsán, Musknak viszont személyes szorongást okoz az, hogy az MI idővel elszabadulhat. Ez ellen védekezik mind a Neuralinkkel, mind az X.AI-jal, amely épp a napokban jelentette be a ChatGPT ellenfelét, a Grokot.
Isaacson nem foglal állást arról,
vajon mit jelent a világra nézve, hogy ekkora pénzügyi és technológiai erő egyetlen kézben összpontosul.
Hatását és befolyását azonban jól érzékeltetheti akár egyetlen közelmúltbéli példa is, amikor Musk az orosz–ukrán háború kitörésekor szinte azonnal biztosította Ukrajnának az internetközvetítő műholdjaihoz való hozzáférést, ahhoz viszont már nem járult hozzá, hogy az ukrán hadsereg a megszállt Krím elleni támadáshoz is használja rendszerét. Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettessel folytatott cseteléséből kiderül: attól tartott, hogy egy ukrán támadás a háború eszkalálódásához vezethet, ami egyenes út lett volna a harmadik világháborúhoz.
Walter Isaacson: Elon Musk. Helikon, 2023
A szerző a Mandiner lapigazgatója-főszerkesztője
Nyitókép: Alain JOCARD / AFP