Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
A reform 2025 májusától lép életbe.
Az ország bandaproblémája a kábítószer-kereskedelmen is túlmutat, a bűnszervezetek beszivárognak a közszolgáltatásokba és politikai pártokba is.
A svédországi Uppsala egykor békés városrésze az ország bandaválságának epicentrumává vált. Egy nemrégiben történt robbanás egy háborús övezetre emlékeztető romos házat hagyott maga után. A robbanás – amelynek célpontja egy szomszéd volt, akiről úgy vélik, hogy kapcsolatban állt egy bűnbanda tagjával – Soha Saad, egy 24 éves tanárnő halálát okozta. Az erőszakhullám a halálos áldozatokkal járó lövöldözések alacsony számáról ismert Svédországot a lövöldözések, robbantások és kézigránátos támadások példátlan hullámával küzdő országgá változtatta – olvasható a Financial Times terjedelmes cikkében.
A bandák által elkövetett erőszak eszkalálódását olyan bűnbandáknak tulajdonítják, amelyeket túlnyomórészt második generációs bevándorlók vezetnek.
Az elkövetők, akik közül néhányan már 14 évesek, egyre gyakrabban veszik célba nemcsak a rivális bandatagokat, hanem ártatlan járókelőket és rokonokat is.
Ulf Kristersson miniszterelnök az erőszakhullámot közvetlenül a „felelőtlen bevándorlási politikával és a sikertelen integrációval” hozta összefüggésbe. Az ügy nemzeti válságot váltott ki, a svéd lakosság körében széles körben elterjedt a félelem és a bizonytalanság.
Svédország bandaproblémája a kábítószer-kereskedelmen is túlmutat, a bűnszervezetek beszivárognak a közszolgáltatásokba, a politikai pártokba, sőt még a büntető igazságszolgáltatási rendszerbe is. A növekvő számú bűncselekmény miatt túlterhelt rendőrség arra késztette a kormányt, hogy a hadsereg bevetésével kezelje a hiányt.
A válság kiváltó okai összetettek: az újonnan érkezők integrációjának kudarcát, társadalmi tényezőket és a társadalom különböző területeire kiterjedő, változó bűnözési környezetet foglalják magukban.
A bandák által elkövetett erőszak kellemetlen beszélgetésekhez vezetett a bevándorlásról: a szélsőjobboldal felbátorodott, a baloldal pedig habozott a bevándorló közösségek becsmérlésével kapcsolatban. Mindkét oldal elismeri, hogy nem sikerült megfelelően integrálni az újonnan érkezetteket.
Az egykor a kábítószer-kereskedelemre szorítkozó bűnbandák ma már a közszolgáltatások és a politikai struktúrák gyengeségeit használják ki. Egyre inkább úgy érzik, hogy Svédország nem tett eleget e problémák kezelése érdekében, ami az újonnan érkezőkkel szemben támasztott követelmények növelését és az ország jóléti rendszerének átértékelését követeli.
A svédországi Uppsalában kialakult helyzet, amely Svédország egyik legkeményebb bandájának ad otthont, rávilágít az erőszak embertelen és felfoghatatlan természetére. A bandakonfliktusok, különösen a Foxtrot drogbandán belül, rekordszámú halálos lövöldözést és robbantást eredményeztek. A probléma összetettségét fokozza, hogy a rokonokat veszik célba, és egyre fiatalabbakat vonnak be a bűnözésbe.
A svédek aggodalmukat fejezik ki a szegregáció, a párhuzamos társadalmak és a bevándorló közösségek integrációjának kudarca miatt, és sokan átfogó, hosszú távú megoldást sürgetnek a válságra.
Nyitókép: ANDERS WIKLUND / TT NEWS AGENCY / AFP