Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Milyen politikai és gazdasági célokat akar elérni neutrális diplomáciai hozzáállásával Peking? A közel-keleti konfliktusban is építi globális szövetségi hálóját? Geopolitikai elemzés a Kína-szakértővel podcast-műsorunkban.

Kínai közvetítéssel tavasszal váratlanul normalizálta kapcsolatait a Közel-Kelet két, egymással rivalizáló, egymásétól eltérő régiós jövőképpel bíró középhatalma, Irán és Szaúd-Arábia. Peking ezzel biztosította kőolaj-utánpótlását, de egyúttal bejelentkezett második biztonsági garantőrnek az eddig hegemón Egyesült Államok mellé.
Az izraeli háború idején Kína azt a „neutrális” diplomáciai megközelítést alkalmazza, amit az ukrajnai konfliktusnál is tett, a játszma pedig többdimenziós: üzen a kínai közönségnek, hogy a pekingi vezetés világhatalmi tényező lett, és üzen a „globális Dél” államainak, hogy az alakuló többpólusú világrendben a nyugati erők mellett ott van a keleti pólus, és van már vezető ereje is.

A Kína közel-keleti ambícióiról szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Megerősödhet-e Peking tekintélye az izraeli háború okozta válságban?
– Van-e globális mesterterve Kínának, amelybe beleilleszkedhetnek a közel-keleti konfliktus miatt átrendeződő hatalmi viszonyok?
– Miként működik össze Amerika ellenében Kína, Oroszország és Irán?
A műsor vendége: Salát Gergely Kína-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--