Putyin most ürügyet kapott az eszkalációra – Mandiner Harctér
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
Milyen politikai és gazdasági célokat akar elérni neutrális diplomáciai hozzáállásával Peking? A közel-keleti konfliktusban is építi globális szövetségi hálóját? Geopolitikai elemzés a Kína-szakértővel podcast-műsorunkban.
Kínai közvetítéssel tavasszal váratlanul normalizálta kapcsolatait a Közel-Kelet két, egymással rivalizáló, egymásétól eltérő régiós jövőképpel bíró középhatalma, Irán és Szaúd-Arábia. Peking ezzel biztosította kőolaj-utánpótlását, de egyúttal bejelentkezett második biztonsági garantőrnek az eddig hegemón Egyesült Államok mellé.
Az izraeli háború idején Kína azt a „neutrális” diplomáciai megközelítést alkalmazza, amit az ukrajnai konfliktusnál is tett, a játszma pedig többdimenziós: üzen a kínai közönségnek, hogy a pekingi vezetés világhatalmi tényező lett, és üzen a „globális Dél” államainak, hogy az alakuló többpólusú világrendben a nyugati erők mellett ott van a keleti pólus, és van már vezető ereje is.
A Kína közel-keleti ambícióiról szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Megerősödhet-e Peking tekintélye az izraeli háború okozta válságban?
– Van-e globális mesterterve Kínának, amelybe beleilleszkedhetnek a közel-keleti konfliktus miatt átrendeződő hatalmi viszonyok?
– Miként működik össze Amerika ellenében Kína, Oroszország és Irán?
A műsor vendége: Salát Gergely Kína-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--