Mesterséges intelligencia: új fronton marakodik Washington és Peking a világuralomért

2023. november 27. 07:57

Még a szuperhatalmak is félreteszik nézeteltéréseit, ha az MI-vel kell felvenni a kesztyűt – mintha erre utalna a novemberben, Londonban tartott MI biztonsági csúcstalálkozón aláírt, közös nyilatkozat. Valójában ennek ellenkezője történt, a szembenállás élesedik, az új technológia a frontvonalba került. Aki diktálja a szabályokat, az mindent visz.

2023. november 27. 07:57
mesterséges baktérium, illusztráció
Buzna Viktor
Buzna Viktor

A közügyek iránt érdeklődő olvasó okkal legyint, ha egy újabb világmegváltó technológiáról ír a sajtó. Ahogy jelenünk egyre kaotikusabbá válik, úgy lesz növekvő igény a kiszámítható jövő iránt, ennél fogva ömlenek ránk a magasröptűnek szánt, de sokszor inkább kamugyanús ötletek. Nagy volt a felhajtás például az önvezető autók körül, tavaly pedig sci-fibe illő kalandokat ígért a virtuális valóság küszöbön álló – és ott is maradt – forradalma.

Idén viszont berobbant a mesterséges intelligencia, vagyis az MI, visszarántva a technológiai forradalmakat a valóságba.

Szemben a hangzatos ígéretekkel, az OpenAI által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT ingyenes, mindenki számára elérhető technológia. A benne rejlő potenciál a hétköznapi felhasználó számára is belátható, miközben a szemünk előtt lebeg a Terminátor-filmekből ismert Skynet-szcenárió: az öntudatra ébredt gépek lázadása az emberi civilizáció kiirtását hozza el.

Az idei évre jellemző háborúk és egyéb borzalmak sem csillapították a nyilvánosságot idén uraló MI-őrületet. November 1-én döntött úgy a brit Collins kiadó, hogy az angol AI, vagyis az artificial intelligence (mesterséges intelligencia) mozaikszavát választja meg a 2023-as év szavának. A húszmilliárd angol szót, és kifejezést tartalmazó adatbázisukban került az élre az MI, ami elmondásuk szerint a kiadó vezetőit sem lepte meg. „A technológia gyorsan beszivárgott hétköznapjainkba, megváltoztatta levelezési és streamelési szokásainkat, futurisztikus ötletből valósággá vált” – nyilatkozta a Collins vezetője.

Mesterséges intelligencia és a Nagy Testvér

Az MI nem csak valami múló hóbort: ezt vezető üzletemberek, nagyhatalmú politikusok londoni találkozója is alátámasztja. November első hetében szervezték meg az első MI biztonsági fórumot, amin a rendező ország kormányfője, Rishi Sunak mellett megjelent az amerikai alelnök Kamala Harris, az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen, Elon Musk tech-mogul, valamint az IBM-től a Google-en át az Open AI-ig, valamennyi piacvezető vállalat is képviseltette magát. A legnagyobb meglepetést mégsem a nyugati nagyágyúk, hanem Kína meghívása okozta. Bár Peking látszólag próbált radar alatt maradni – az Alibaba és a Tencent vállalatok képviselőinek delegációját viszonylag alacsony szinten, a Tudományos és Technológiai miniszter-helyettes vezette –, a nyugati újságírók meglátták a fenyegetést jelenlétükben. Tudósításában a Bloomberg Kína növekvő katonai hatalmával magyarázza a problémát.

A lapnak nyilatkozó szakértő szerint Peking a mesterséges intelligenciát védelmi képességeinek növelésére, illetve

a megfigyelési technológiák fejlesztésére fordítja,

utóbbi ráadásul ha elterjed a világban, azzal erősödhet az autoriter elhajlás. A brit tudományos miniszter, Michelle Donelan azzal magyarázta a kínai delegáció meghívását, hogy naivitás lenne figyelmen kívül hagyni az ázsiai ország technológiában betöltött szerepét. A brit pénzügyminiszter, Jeremy Hunt pedig annyival tudta le a kérdést, hogy a kínaiak „úgysem tágítanak”, vagyis egyszerűbb meghívni, semmint erőlködve távol tartani őket.

Jobb félni, mint megijedni

Az esemény végül a megjelent 27 ország, így az Egyesült Államok és Kína által is aláírt közös nyilatkozattal zárult. Ebben a résztvevők egyetértenek abban, hogy a világ érdekeit szem előtt tartva együttműködnek az MI-ben rejlő „katasztrofális” veszélyek megfékezésében.

Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy küszöbön áll az MI vezette robotinvázió, így aztán a nagyhatalmak félelmükben inkább félreteszik konfliktusaikat. Árnyalja azonban a londoni kiáltvány világvége hangulatát, ha megnézzük a vezető országok által meghirdetett, vonatkozó stratégiákat. A nyilvánosságot uraló MI-lázra válaszul ugyanis az állami bürokráciák munkába lendültek, s különösen az elmúlt hetekben álltak elő dokumentumokkal.

Pár héttel a londoni fórumot megelőzően került sor a kínai nagystratégia, az Egy Övezet Egy Út harmadik csúcstalálkozójára, ahol Peking bejelentette, hogy az MI átfogó kormányzására globális tervet készít elő. A dokumentum illeszkedik a Kína által kiszemelt, nemzetközi békéltetői szerephez, ennek megfelelően a technológiához való egyenlő hozzáférést, az etikus felhasználást, és az „emberközpontú” MI-fejlesztést hangsúlyozza. Pár héttel ezt követően az Egyesült Államok vezetője, Joe Biden elnöki utasításban rendelte el a technológia átfogó szabályozását. Szemben a kínai kezdeményezéssel, az amerikai dokumentum a belügyekre koncentrál: felsorolva a technológiából eredő

potenciális veszélyforrásokat, mint a dezinformáció, a vegyifegyverek egyszerű előállítása, vagy a kritikus infrastruktúrát veszélyeztető támadások,

a dokumentum kiadja a különböző állami és gazdasági szereplőknek szánt feladatokat.

Aki diktálja a szabályokat...

Van azonban egy kulcsszó, ami mindkét szövegben előkelő helyen szerepel. Ez pedig a sztenderd, aminek megalkotását mindkét nagyhatalom deklarált célként tűzi ki dokumentumaiban. Miért is fontos, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztési, felhasználási szabványait uralni tudja egy nagyhatalom? A sztenderdek az országhatárokon átívelő irányítást, az együttműködés szervezését biztosítják. Lényegében a hétköznapi emberek életét is befolyásoló, önállóan vállalt szabályok: sztenderdekből épül fel a telefonunk és a laptopunk, az ingatlan, amiben dolgozunk, vagy élünk, sztenderdek szabályozzák azt, ahogyan eljutunk egyik helyről a másikba. Vannak nemzetközi szervezetek, melyek egy-egy terület sztenderdjeit alkotják meg: ilyen például a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO), vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

Könnyű belátni, hogy a sztenderdeket meghatározó szereplő, legyen az egy állam, vagy vállalat, az adott területen lépéselőnyre tesz szert. A sztenderdek ugyanis nem önmagukban léteznek, arra épülve, további szabályozásnak készítik elő a terepet. A sikeres sztenderd lényege, hogy alkalmazói, követői vannak. Vegyünk egy egyszerű példát, a Bluetooth-t: bár a vezetéknélküli kapcsolatnak számos technológiája létezik, mégis az 1998-ban szabadalmaztatott megoldás terjedt el, valamennyi piacvezető vállalat ezt használja, ezért a szabadalomért fizet. A közös technológia használatával egy függőségi viszonyrendszer alakul így.

Amelyik kormány, nagyvállalat képes meghatározni ezeket a sztenderdeket, más országokat, vállalatokat, fogyasztókat láncol magához.

Ebből következik, hogy a sztenderdek a nemzetközi kapcsolatokban fontos érdekérvényesítő eszközként jelennek meg.

Itt válik a világpolitika új főszereplőjévé a mesterséges intelligencia. A terület még nem szabályozott, miközben az életünk minden szegletét áthatja majd. Egyes tanulmányok már egy MI-vezérelt világgazdaság kialakulását vetítik előre, vagyis az ipar és a szolgáltatások, a kereskedelem és a pénzügyek, összességében tehát a gazdaság minden szektorát új alapokra helyező technológiát látnak benne. A McKinsey Global Institute még azt is kiszámolta, hogy

az MI évente 15 ezer milliárd dollár többletet injektálhat a globális gazdaságba.

Értelmezhetetlenül óriási összeg ez, s elég hangzatos, hogy felkeltse a politikusok figyelmét.

Technológiai forradalom, s az ő élcsapata

Különösen napjaink stagnáló piacain. A kutatással kapcsolatban a Foreign Affairs arról írt, hogy három évtized után a világgazdaságban sorsfordító időket írunk. A fejlődő országok, élükön Kínával fenntartották a növekedést, amivel ellensúlyozni tudták a jegybankok által piacra öntött pénz inflációs hatását. Ennek az időszaknak azonban vége: a gazdasági boom kifulladt, a világjárvány pedig sokkolta a nemzetközi gazdaságot, a stagnálás ezért hirtelen szakadt a világ nyakába. Ennek ellensúlyozására pedig nincs lehetőség, hiszen a fejlett országok elöregedő társadalmaiban egyre nagyobb teher nehezedik dolgozók egyre kisebb lélekszámú csoportjára. A munkaerőhiány szinte minden szektort érint, de

a legnagyobb bajban az állam által fenntartott területek, mint az egészségügy, az oktatás vannak.

Márpedig ezek a területek épp a kedvezőtlen társadalmi trendeket lassítanák, ellehetetlenülésükkel a folyamat felgyorsul majd.

Egy technológiai forradalom viszont kibillenthetné stagnáló tendenciájából a világgazdaságot, közgazdászok az MI-ben látják a kieső munkaerő pótlását. Az új technológia számos szektor működését új alapokra helyezné, ami persze tele van biztonsági kihívásokkal. A londoni csúcs nyilatkozatában megjelenő félelem ebből a szempontból nem alaptalan. Nem elég, ha a mesterséges intelligencia kirángatja a világgazdaságot a gödörből, a folyamat feletti kontrolt is biztosítani kell. A közös érdek azonban itt véget is ér. Nem mindegy ugyanis, hogy mely állam, mely ország vállalatai tartják mederben a folyamatot. Aki sztenderdjeivel megteremti ennek a változásnak a szerkezetét, az új világgazdaság felett is biztosítja befolyását.

***

Képünk illusztráció (mesterséges baktériumot ábrázol, ami lényegében a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia találkozása), forrás: Victor Habbick Vision/Science P/ Science Photo Library via AFP

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pandalala
2023. december 31. 03:23
Az emberek nem bírják ki harc nélkül! :-)) Pedig, inkább a marslakók ellen kéne összefognia a Földnek, nem?? :-D
istvanpeter
2023. november 27. 14:06
Nos, a Mesterséges Intelligencia körül keltett hisztéria és misztifikáció már kezd egy kicsit gyanús lenni, mert egyébként nincsen szó semmiféle intelligenciáról. Vannak hatalmas kapacitású számítógépek és információfeldolgozó rendszerek, amelyek az ember által meghatározott módon üzemelnek és csak addig működőképesek, amíg elektromos áramot kapnak. Viszont a kábítással szemben, a tényleges valóság egészen egyszerű és más. A háttérhatalmi maffia simán abban reménykedik, hogy a démonizált kvázi mesterséges intelligencia segítségével könnyen megvalósítható lesz a világuralom és a digitális világrabszolga birodalom, mert minden egyes ember külön-külön ellenőrizhető és manipulálható lesz sőt, nem is lesz szükség ennyi emberre, vagy egyáltalán magát az embert is teljesen átalakítják.
SzkeptiKUSS
2023. november 27. 10:20
Ha a "szellem" kibújt a palackból, lehetetlen visszatuszkolni.
Bernard
2023. november 27. 09:45
"A húszmilliárd angol szót"!!! Nem sok ez egy kicsit? Még ha tudjuk az angol nyelv összelopkodott struktúráját és hajlamát a további lopkodásra is?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik