Mesterséges intelligencia: új fronton marakodik Washington és Peking a világuralomért

A közügyek iránt érdeklődő olvasó okkal legyint, ha egy újabb világmegváltó technológiáról ír a sajtó. Ahogy jelenünk egyre kaotikusabbá válik, úgy lesz növekvő igény a kiszámítható jövő iránt, ennél fogva ömlenek ránk a magasröptűnek szánt, de sokszor inkább kamugyanús ötletek. Nagy volt a felhajtás például az önvezető autók körül, tavaly pedig sci-fibe illő kalandokat ígért a virtuális valóság küszöbön álló – és ott is maradt – forradalma.

Szemben a hangzatos ígéretekkel, az OpenAI által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT ingyenes, mindenki számára elérhető technológia. A benne rejlő potenciál a hétköznapi felhasználó számára is belátható, miközben a szemünk előtt lebeg a Terminátor-filmekből ismert Skynet-szcenárió: az öntudatra ébredt gépek lázadása az emberi civilizáció kiirtását hozza el.

Az idei évre jellemző háborúk és egyéb borzalmak sem csillapították a nyilvánosságot idén uraló MI-őrületet. November 1-én döntött úgy a brit Collins kiadó, hogy az angol AI, vagyis az artificial intelligence (mesterséges intelligencia) mozaikszavát választja meg a 2023-as év szavának. A húszmilliárd angol szót, és kifejezést tartalmazó adatbázisukban került az élre az MI, ami elmondásuk szerint a kiadó vezetőit sem lepte meg. „A technológia gyorsan beszivárgott hétköznapjainkba, megváltoztatta levelezési és streamelési szokásainkat, futurisztikus ötletből valósággá vált” – nyilatkozta a Collins vezetője.

Mesterséges intelligencia és a Nagy Testvér

Az MI nem csak valami múló hóbort: ezt vezető üzletemberek, nagyhatalmú politikusok londoni találkozója is alátámasztja. November első hetében szervezték meg az első MI biztonsági fórumot, amin a rendező ország kormányfője, Rishi Sunak mellett megjelent az amerikai alelnök Kamala Harris, az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen, Elon Musk tech-mogul, valamint az IBM-től a Google-en át az Open AI-ig, valamennyi piacvezető vállalat is képviseltette magát. A legnagyobb meglepetést mégsem a nyugati nagyágyúk, hanem Kína meghívása okozta. Bár Peking látszólag próbált radar alatt maradni – az Alibaba és a Tencent vállalatok képviselőinek delegációját viszonylag alacsony szinten, a Tudományos és Technológiai miniszter-helyettes vezette –, a nyugati újságírók meglátták a fenyegetést jelenlétükben. Tudósításában a Bloomberg Kína növekvő katonai hatalmával magyarázza a problémát.

A lapnak nyilatkozó szakértő szerint Peking a mesterséges intelligenciát védelmi képességeinek növelésére, illetve

utóbbi ráadásul ha elterjed a világban, azzal erősödhet az autoriter elhajlás. A brit tudományos miniszter, Michelle Donelan azzal magyarázta a kínai delegáció meghívását, hogy naivitás lenne figyelmen kívül hagyni az ázsiai ország technológiában betöltött szerepét. A brit pénzügyminiszter, Jeremy Hunt pedig annyival tudta le a kérdést, hogy a kínaiak „úgysem tágítanak”, vagyis egyszerűbb meghívni, semmint erőlködve távol tartani őket.

Jobb félni, mint megijedni

Az esemény végül a megjelent 27 ország, így az Egyesült Államok és Kína által is aláírt közös nyilatkozattal zárult. Ebben a résztvevők egyetértenek abban, hogy a világ érdekeit szem előtt tartva együttműködnek az MI-ben rejlő „katasztrofális” veszélyek megfékezésében.

Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy küszöbön áll az MI vezette robotinvázió, így aztán a nagyhatalmak félelmükben inkább félreteszik konfliktusaikat. Árnyalja azonban a londoni kiáltvány világvége hangulatát, ha megnézzük a vezető országok által meghirdetett, vonatkozó stratégiákat. A nyilvánosságot uraló MI-lázra válaszul ugyanis az állami bürokráciák munkába lendültek, s különösen az elmúlt hetekben álltak elő dokumentumokkal.

Pár héttel a londoni fórumot megelőzően került sor a kínai nagystratégia, az Egy Övezet Egy Út harmadik csúcstalálkozójára, ahol Peking bejelentette, hogy az MI átfogó kormányzására globális tervet készít elő. A dokumentum illeszkedik a Kína által kiszemelt, nemzetközi békéltetői szerephez, ennek megfelelően a technológiához való egyenlő hozzáférést, az etikus felhasználást, és az „emberközpontú” MI-fejlesztést hangsúlyozza. Pár héttel ezt követően az Egyesült Államok vezetője, Joe Biden elnöki utasításban rendelte el a technológia átfogó szabályozását. Szemben a kínai kezdeményezéssel, az amerikai dokumentum a belügyekre koncentrál: felsorolva a technológiából eredő

a dokumentum kiadja a különböző állami és gazdasági szereplőknek szánt feladatokat.

Aki diktálja a szabályokat...

Van azonban egy kulcsszó, ami mindkét szövegben előkelő helyen szerepel. Ez pedig a sztenderd, aminek megalkotását mindkét nagyhatalom deklarált célként tűzi ki dokumentumaiban. Miért is fontos, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztési, felhasználási szabványait uralni tudja egy nagyhatalom? A sztenderdek az országhatárokon átívelő irányítást, az együttműködés szervezését biztosítják. Lényegében a hétköznapi emberek életét is befolyásoló, önállóan vállalt szabályok: sztenderdekből épül fel a telefonunk és a laptopunk, az ingatlan, amiben dolgozunk, vagy élünk, sztenderdek szabályozzák azt, ahogyan eljutunk egyik helyről a másikba. Vannak nemzetközi szervezetek, melyek egy-egy terület sztenderdjeit alkotják meg: ilyen például a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO), vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

Könnyű belátni, hogy a sztenderdeket meghatározó szereplő, legyen az egy állam, vagy vállalat, az adott területen lépéselőnyre tesz szert. A sztenderdek ugyanis nem önmagukban léteznek, arra épülve, további szabályozásnak készítik elő a terepet. A sikeres sztenderd lényege, hogy alkalmazói, követői vannak. Vegyünk egy egyszerű példát, a Bluetooth-t: bár a vezetéknélküli kapcsolatnak számos technológiája létezik, mégis az 1998-ban szabadalmaztatott megoldás terjedt el, valamennyi piacvezető vállalat ezt használja, ezért a szabadalomért fizet. A közös technológia használatával egy függőségi viszonyrendszer alakul így.

Ebből következik, hogy a sztenderdek a nemzetközi kapcsolatokban fontos érdekérvényesítő eszközként jelennek meg.

Itt válik a világpolitika új főszereplőjévé a mesterséges intelligencia. A terület még nem szabályozott, miközben az életünk minden szegletét áthatja majd. Egyes tanulmányok már egy MI-vezérelt világgazdaság kialakulását vetítik előre, vagyis az ipar és a szolgáltatások, a kereskedelem és a pénzügyek, összességében tehát a gazdaság minden szektorát új alapokra helyező technológiát látnak benne. A McKinsey Global Institute még azt is kiszámolta, hogy

Értelmezhetetlenül óriási összeg ez, s elég hangzatos, hogy felkeltse a politikusok figyelmét.

Technológiai forradalom, s az ő élcsapata

Különösen napjaink stagnáló piacain. A kutatással kapcsolatban a Foreign Affairs arról írt, hogy három évtized után a világgazdaságban sorsfordító időket írunk. A fejlődő országok, élükön Kínával fenntartották a növekedést, amivel ellensúlyozni tudták a jegybankok által piacra öntött pénz inflációs hatását. Ennek az időszaknak azonban vége: a gazdasági boom kifulladt, a világjárvány pedig sokkolta a nemzetközi gazdaságot, a stagnálás ezért hirtelen szakadt a világ nyakába. Ennek ellensúlyozására pedig nincs lehetőség, hiszen a fejlett országok elöregedő társadalmaiban egyre nagyobb teher nehezedik dolgozók egyre kisebb lélekszámú csoportjára. A munkaerőhiány szinte minden szektort érint, de

Márpedig ezek a területek épp a kedvezőtlen társadalmi trendeket lassítanák, ellehetetlenülésükkel a folyamat felgyorsul majd.

Egy technológiai forradalom viszont kibillenthetné stagnáló tendenciájából a világgazdaságot, közgazdászok az MI-ben látják a kieső munkaerő pótlását. Az új technológia számos szektor működését új alapokra helyezné, ami persze tele van biztonsági kihívásokkal. A londoni csúcs nyilatkozatában megjelenő félelem ebből a szempontból nem alaptalan. Nem elég, ha a mesterséges intelligencia kirángatja a világgazdaságot a gödörből, a folyamat feletti kontrolt is biztosítani kell. A közös érdek azonban itt véget is ér. Nem mindegy ugyanis, hogy mely állam, mely ország vállalatai tartják mederben a folyamatot. Aki sztenderdjeivel megteremti ennek a változásnak a szerkezetét, az új világgazdaság felett is biztosítja befolyását.

***

Képünk illusztráció (mesterséges baktériumot ábrázol, ami lényegében a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia találkozása), forrás: Victor Habbick Vision/Science P/ Science Photo Library via AFP