Megvalósítható-e Izrael stratégiai célja, a Hamász megsemmisítése? Van-e ebből a helyzetből visszatérés a békefolyamathoz? A Világrend legújabb adásában két Közel-Kelet-kutatót kérdeztünk.
„Évekkel, évtizedekkel később is még vitatkozni fognak arról, hogyan történhetett ez, kik voltak a felelősek” – mondta el a beszélgetés elején Veszprémy László Bernát az október 7-én történt precedens nélküli terrortámadásról, amely Izrael déli, a Gázai övezettel szomszédos területein történt. „Amellett, hogy a Hamász nagyon világosan készült erre a támadásra,
határozott célja volt, hogy ne csak civileket fogjon el és mészároljon le, de az egésznek egy sokkhatása legyen”
– fogalmazott a történész, aki szerint az akció elérte célját: letaglózta az izraeli közvéleményt, egy ünnepre és a szombati pihenőnapra időzítették a fegyveresek a támadást, amikor vallási-kulturális okokból Izraelben gyakorlatilag megáll az élet.
„Egy terrorista akció mindig váratlan, mivel nem lehet rá felkészülni” – fűzte tovább Szalai Máté, aki szerint az izraeli hatóságok magabiztossá váltak, nem voltak elég óvatosak a biztonsági fenyegetésekkel szemben. Mint a szakértő mondta: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is hibáztatják, amiért szélsőjobboldali pártokkal szövetkezve az elmúlt években intézkedéseikkel indulatokat szítottak a palesztin területeken.
Izrael számára kényelmesek voltak az elmúlt évek, hiszen a palesztin kérdés nem is szerepelt már a napirenden, ennek mellőzésével közeledtek egymáshoz az arab államok és Izrael. „A Hamász szempontjából ez még egy utolsó pillanat előtti akció volt, hiszen ha Szaúd-Arábia Izraellel kibékült volna, akkor a különböző palesztin szervezetek, különösen a radikális szervezetek mozgástere nagyban beszűkült volna” – hívta fel a figyelmet Szalai Máté, aki szerint
a terrorszervezet nem stratégiákban gondolkodik, nem gondolták ki előre egy ilyen kegyetlen akció kiszámítható következményeit.
Veszprémy László Bernát szerint nyilvánvalóan nagyon jól jött ez a támadás Iránnak, hiszen ellenérdekelt volt a szaúdi-izraeli kiegyezésben, de hogy ő állt volna a terrorakció mögött, arra nincsenek bizonyítékok, és a Hamász sem úgy működik, ahogy Teheránban azt előírná.
Szalai Máté szerint ha Izrael nagyon durván túlreagálja a támadást, és aránytalanul pusztítja a Gázai övezetet, azzal rövidtávon felszámolhatja a Hamász szervezetét, viszont hosszútávon erősítheti a radikálisabb szervezeteket.
Veszprémy arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Izrael keményen lép fel, és emiatt a Hezbollah beszáll a konfliktusba, az egy új szint lesz, ha pedig nem lép, akkor a terrorszervezetek vérszemet kaphatnak – emiatt
„Izrael számára itt csak rossz forgatókönyvek vannak” – fogalmazott.
„Most már arról beszélünk, hogy Izraelnek az a katonai célja, hogy felszámolja a Hamászt. Ez 2014-ben nem volt kimondott cél, a Hamász hatalomra jutása óta nem volt kimondott cél” – magyarázta Szalai Máté, aki szerint az izraeli hadsereget továbbra sem szabad lebecsülni, de ha Izrael ezt a háborút 10-15 évvel ezelőtt kezdeményezte volna, sokkal kevesebb civil áldozatot követelt volna a konfliktus.
„Egy ilyen terrorszervezetet nem lehet csak egyszerűen felszámolni, és még ha fel is számolják Gázában, akkor van Hamász Ciszjordániában és Katarban is – nem biztos, hogy érdemes erről így és ilyen formában beszélni” – reagált a Corvinák főszerkesztője, hozzátéve, hogy Izrael védrendszerét áttörték, és ez megrendítette a zsidó állam biztonságát.
Arra a kérdésre, hogy ebből a konfliktusból lehet-e visszatérés a két-állami megoldáshoz, mindkét szakértő szkeptikus választ adott,
úgy vélték, az 1993-as oslói egyezményben foglalt terv már kevéssé életképes 2023-ban.
Veszprémy László Bernát arra hívta fel a figyelmet, hogy Izrael 2005-ben kivonult Gázából, a területről a Hamász a Fatahot is kiszorította, és „állam helyett terrorista fészket csinált Gázából”.
Szalai Máté szerint a tragikus események még inkább rávilágítottak arra, hogy nem szabad többé szőnyeg alá söpörni a palesztin ügyet. Úgy értékelte, hogy Izraelnek muszáj lesz stratégiát kidolgoznia arra, hogy a területén élő arab fiatalok radikalizálódása ne folytatódjon.
Veszprémy László Bernát szerint a trend az, hogy az arab területeken élő fiatalok egy része nem lát más kiutat a szegénységből és a nélkülözésből, mint azt, hogy egy terrorszervezethez csatlakozzon, mivel ezek a fundamentalista szervezetek egzisztenciát kínálnak, célt adnak az életüknek. A Corvinák főszerkesztője és a Ca’ Foscari Egyetem kutatója is úgy értékelte:
beláthatatlan, mennyire rázta meg valójában Izraelt ez a támadás,
ahogy az is, mi fog következni a Közel-Keleten a tragikus események után.
--
A Világrend adásának vendégei Szalai Máté, a velencei Ca’ Foscari Egyetem Közel-Kelet kutatója és Veszprémy László Bernát történész, a Corvinák főszerkesztője volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Izraeli katona a libanoni határhoz közeli területen 2023. október 21-én (forrás: YURI CORTEZ / AFP)
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Az arab vezetők megtárgyalják, hogy mit várhatnak a januárban érkező Trump adminisztrációtól.
Propaganda óvodásoknak, fegyveres gyakorlatok a kicsit nagyobbaknak, büszke pózolás terrorszervezetek jelképeivel – egymillió kis terorristát „gyártanak” Gázában egy újabb támadásra. Mutatjuk, hogyan!
Izrael korlátozott, mégis hatásos csapást mért Iránra, betartva az amerikai „játékszabályokat” – de vajon Irán válaszra készül? A háttérben Szaúd-Arábia és a régió feszülten figyel, míg Washington választások előtt elkerülné az eszkalációt.