Most kell észnél lenni: ömlenek az arab és az izraeli álhírek

Jókora tömegekhez jutott el nemrég a „hír” az al-Dzsazírán, miszerint a gázai övezetben túszokat engedtek szabadon a palesztin terroristák, hogy az izraeliek felhagyjanak a térség bombázásával – csak hogy kisvártatva kiderüljön, a katari tévécsatorna minimum félig fake newst terjeszt, hiszen az érintetteket el sem vitték Gázába a palesztinok, miképpen azt lapunk is megírta.

Ugyanígy láthattunk tíz évvel ezelőtti tüntetést mostani palesztinpárti demonstrációként “eladva”, és még számos hasonló ferdítést – miközben valóban tengernyi szörnyűség történik most éppen a világnak e Szentföldnek nevezett részén, amit meg éppen a fentiek miatt gyakran alapból álhírnek bélyegeznek.

Azt már az orosz-ukrán konfliktus alatt megszokhattuk, hogy

Mégis, a most kibontakozó gázai konfliktusban valami egészen új szintre kapcsolt a fakenewsgyár. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is célkeresztjébe vette mind a Facebookot, mind a ma már X néven futó egykori Twittert a hasonló tartalmak megtűréséért (az X-vezér Elon Musk időközben lépéseket is tett).

Ahogy az sem, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány nemrég egy rövid kiskátét tett közzé, hogy segítse a tájékozódást a hírek világában. Amit leírnak, nem más, mint némi józan forráskritika, és pár módszer a nagyon nyilvánvaló manipuláció kiszűrésére (persze, tehetjük hozzá, a mainstream média is befolyások, de így legalább a legprimitívebb hazugságoktól távol tarthatjuk magunkat).

Álhíreket kiszűrni nem kell félnetek

Az alapítvány négy lehetséges módszert ajánl figyelmünkbe: az egyik, hogy az úgymond kevésbé megbízható, de a fősodratú médiánál sokszor jóval gyorsabb források – mint a Facebook, a Telegram vagy az X – gyanakvásra okot adó állításait vessük össze ismert, megbízhatónak tartott portálok állításával az adott témában. A másik a képeket érinti, amelyek szintén lehetnek manipuláltak vagy átdolgozottak – az alapítvány itt utal egy Telex-cikkre és arra az ATV Heti Napló című műsorában látott jelenetre, amikor egy ARMA 3 nevű számítógépes játékból készített felvételt elemezhetett az orosz-ukrán háború kapcsán Sváby András műsorvezető és Rácz András külpolitikai szakértő; a képeket mindenesetre érdemes bemásolni a Google Lens alkalmazásba, a pedig program megkeresi a szóban forgó képet, és információkat ad arról, hogy mikor és hol jelent meg elsőként az interneten.

Ugyanígy figyelmünkbe ajánlja a kommentek olvasását is kiskáté – noha itt még szigorúbb forráskritikára és türelemre van szükség („Általában nem ajánlatos – a lelki egészségünk megőrzése érdekében – kommenteket olvasni”), ugyanakkor sokszor a hozzászólók szúrnak ki olyan gyanús jeleket, amik a szerkesztőnek elkerülték a figyelmét. Végül az adott, megszólaló szakértő hitelességét is érdemes megvizsgálni, nevére, felhasználónevére, korábbi munkásságára rákeresni.Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere lapunk kérdésére hozzáteszi: a fake news a háború egy új frontja, ezúttal a digitális világban. A dezinformáció célja nem más, mint „az ellenség vagy annak szövetségeseinek összezavarása, egy olyan valóság konstruálása amely befolyással lehet mind a hadsereg vagy a társadalom moráljára, mint pedig a döntéshozási szintekre” – márpedig, ha elbizonytalanítják ezek a hírek a döntéshozókat vagy éppen a társadalmat, az a határozott lépéseket vagy éppen a katonai morált ássa alá.

Izrael-ellenesség és a geopolitikai következmények

Való igaz, a háborús propaganda-lóláb sokszor jól láthatóan kilóg, mivel „az egyik, vagy másik fél teljes igazságát próbálja alátámasztani egy konfliktus vonatkozásában. 

– mutat rá, hozzátéve, már most is terjednek, s egyre inkább terjedni fognak „olyan felvételek, amelyek az palesztin narratívát erősítik majd. Ennek eredményeképpen erősödhet a nyugat-európában jelenleg is megfigyelhető palesztinszimpátia, illetve Izrael-ellenesség. Ennek súlyos geopolitikai következménye lehet” – sorolja.

a nyugati média egyik legnagyobb „benézése” a mostani konfliktus kapcsán az a bejegyzés, „amely nagyon gyorsan terjed a világhálón, és azt állította, hogy a Hamász magas rangú izraeli katonatiszteket tart fogva, a felvételen azonban Hegyi-Karabah három egykori elnökének, Arajik Harutjunjan, Arkadi Ghukaszjan, Davit Ishkhanjan a letartóztatása volt látható. Ennek a bejegyzésnek a terjedése egyébként egy egyszerű képkereséssel megelőzhető lett volna, a Google Lens applikáció például kiváló erre a célra” – teszi hozzá a szakértő.

Propaganda és ami mögötte van

A magyar sajtótermékek egyelőre megúszták a hasonló lebőgéseket, talán tanulva az orosz-ukrán konfliktus során elkövetett újságírói hibákból – emlékezetes, a háború kezdetén a Novaja Gazeta nevű orosz ellenzéki lapra hivatkozva terjedt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús beszédét már napokkal előbb felvették, hiszen ugyanolyan nyakkendőt visel és ugyanannál az asztalnál ül, mint pár napra rá a szakadár köztársaságok elismerésekor – utóbb a metaadatok felfedése világosan bebizonyította ennek ellenkezőjét. Más kérdés, fűzi hozzá kérdésünkre Nagy, hogy

„A jelenleg folyó konfliktusok valójában arról szólnak, hogy a következő évtizedekre vonatkozóan a kelet meg tudja-e törni a nyugat dominanciáját, esetleg át tudja-e venni a vezető szerepet. A nyugati demokráciák azonban kitettek a keleti propagandának, legyen szó háborúról vagy egyéb geopolitikai vagy gazdasági kérdésről. Mivel a nyugat értékválságban van, és a média szabad utat ad a nyugat-ellenes narratíváknak is, a nyugati társadalom saját magát kezdi el felemészteni. Így fordulhat elő, hogy német vagy brit fiatalok Izrael ellen tüntetnek egy ilyen kiélezett helyzetben” – mutat rá Nagy.

***

Nyitóképünk: képkivágás a „túszszabadulós” videóból