„A Hamász állam helyett terrorista fészket csinált Gázából” – Van-e egy nagy, palesztin-iráni forgatókönyv a háttérben? Van-e egy ilyen mély konfliktusból visszatérés a békefolyamathoz? Két Közel-Kelet-kutatót kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Október 7-én precedens nélküli terrortámadás érte Izrael déli, a Gázai övezettel szomszédos részét. Az arab lakosságú övezetből való 2005-ös izraeli kivonulás óta tucatnyi összetűzés és két háború zajlott a Hamász és az IDF között, ez a harmadik, és minden jel szerint a korábbiaknál pusztítóbb lesz.
„A Hamász szempontjából ez még egy utolsó pillanat előtti akció volt, hiszen ha Szaúd-Arábia Izraellel kibékült volna, akkor a különböző palesztin szervezetek, különösen a radikális szervezetek mozgástere nagyban beszűkült volna” – hívta fel a figyelmet Szalai Máté a fegyveres akció geopolitikai hátterére: a színfalak mögött az izraeli és a szaúdi kormányzat titkos tárgyalásokat folytatott a két állam közeledéséről, a kiegyezés új, Irán számára kedvezőtlen helyzetet teremtett volna a Közel-Keleten.
„Egy ilyen terrorszervezetet nem lehet csak egyszerűen felszámolni, és még ha fel is számolják Gázában, akkor van Hamász Ciszjordániában és Katarban is – nem biztos, hogy érdemes erről így és ilyen formában beszélni” – magyarázta Veszprémy László Bernát, aki szerint a dél-izraeli terrorakció megrengette Izrael biztonságát, az izraeli társadalmi elvárás pedig az, hogy a kormány kemény választ adjon a kihívásra.
Az október 7-i terrortámadás hátteréről szóló beszélgetésben ezeken kívül a következőkről esett szó:
– A Hezbollah bekapcsolódása után Irán esetleges megelőző csapásával berobbanthat-e egy regionális háború?
– Mi az izraeli minimálcél Gáza bombázásával?
– Lehet-e jövőbeli kiegyezés a két nép között, van- még esélye a két-állami megoldásnak?
A műsor vendége: Szalai Máté, a velencei Ca’ Foscari Egyetem Közel-Kelet-kutatója és Veszprémy László Bernát történész, a Corvinák főszerkesztője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Egyesült Államok már különleges alakulatok bevetésének lehetőségét is mérlegeli.
Izrael és az Egyesült Államok támadásával jelentősen csökkentek Irán hasadóanyag-készletei.
Az Izrael és a Hezbollah közötti harcok eddig 394 ember halálát okozták Libanonban, köztük 83 gyermekét is.
A Vörös-tengerre is kiterjedhet az Irán elleni háború.
Az amerikai elnök ezt közvetlenül azután közölte, hogy Irán elnöke bocsánatot kért a szomszédos államok megtámadásáért, de azt mondta, Teherán nem hajlandó megadni magát.
„Készülhetnek az Ománban várakozók is: hétfőn megyünk értük!” – közölte a miniszter.
Annyira menetrendszerűen jött; annyira átlátszó; annyira hiteltelen alakok tálalják, hogy az ember már csak legyint rá.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 42. rész.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Százezer tartalékost mozgósított a zsidó állam.
Kommunikációban erősek, hadrafoghatóságban gyengék: a Halandók Koalíciója üres raktárakkal és létszámhiánnyal indulna neki Ukrajnának.
A műveletet Irán legfelsőbb vezetőjének meggyilkolása miatti „bosszúból” vállalta magára a síita terrorszervezet.
