Kik is lőnek Gázában kórházakat?

Mint lapunk is megírta, tegnap (október 17-én) hatalmas robbanás történt egy gázai kórházban: a jelentések szerint több százan, akár ötszázan halhattak meg a robbanásban az Ak Ahli baptista kórháznál. A Hamász izraeli légicsapást okol a történtekért, Izrael viszont tagad: szerintük a palesztin Iszlám Dzsihád egy rakétája okozta a robbanást. Ez a szervezet viszont szintén tagadja a felelősségét.

Az Izraeli Véderő (IDF) reakciója szerint hangfelvételük van az Iszlám Dzsihádtól, ahol egy férfi beismeri, hogy az ő rakétájuk ment félre. Az IDF szerint ekkor éppen nem is volt izraeli bombázás. Szerintük a kórház melletti parkolóban lőszereket tároltak, ez okozta a nagy robbanást.

Joe Biden is azt nyilatkozta, hogy valószínűleg „a másik csapat csinálta”.

Pontatlan rakéták

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád véletlenül a sajátjaikat lőtte volna ki. Ennek oka részben az, hogy primitív eszközökkel lövik Izraelt: míg izraeli oldalon 150 ezer dolláros Tamir rakétákkal védekeznek például a Vaskupola-rendszerben, addig a Hamász és az Iszlám Dzsihád kb. 30 ezer dolláros Grad rakétákkal (továbbá a még olcsóbb, házilag eszkábált Kasszám és al-Kudsz rakétákkal) lövi Izraelt.

Példának okáért 2017-ben egy Hamász-rakéta a Gázai övezeten belül landolt. Ez még nem okozott sérülést, azonban ugyanebben az évben egy gázai rakéta a Hamász szóvivőjének, Moshir al-Masri testvérének a házát találta el.

2019-ben hét palesztin sebesült meg, miután egy a Gázai övezetből indított rakéta felrobbant egy ház közelében, még az övezet területén.

 Az Amnesty International azzal vádolta a zsidó államot, hogy rakétával támadott meg egy gázai emberi jogi irodát, holott a robbantást valójában egy palesztin terrorista csoport hajtotta végre, ezt a nem különösebben Izrael-barát sajtó is megerősítette.

Arányait tekintve: 2016-ban egy gázai rakétázás során a kilőtt rakéták fele még a palesztin enklávé területén zuhant le. 2021. május 10-18. között több mint 4340 rakétát lőttek ki Izraelre (v. ö. idén október 7-én egyes források szerint kétezer, mások szerint háromezer rakétát lőttek ki 20 perc alatt!). 2021-ben körülbelül egyharmaduk a Gázai övezeten belül esett le.

Kórházak vagy katonai célpontok?

A 2009-es gázai Öntött Ólom hadművelet során, január 15-én Izrael heves bombázást indított a város ellen, miközben az utcákon még folytak a harcok. A lövedékek által eltalált épületek között volt az al-Kudsz kórház, Gáza második legnagyobb kórháza.

Azonban 

A Jerusalem Post című lapban Khaled Abu Toameh izraeli-arab újságíró felvetette, hogy a Hamász civil ruhába öltöztette embereit. Ez a civil áldozatok túlszámlálásához és a Hamász katonai áldozatainak alulszámolásához vezetett, mivel a palesztin áldozatok fegyverek vagy más, harcosokra utaló jelek nélkül érkeztek a kórházakba.

A palesztin Al Mezan Emberi Jogi Központ azt állította, hogy az áldozatok összeszámolásánál a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának útmutatását követte, azonban mint kiderült, csak akkor számolták katonai áldozatnak a Hamász embereit, ha azok éppen fegyvert fogtak izraeli csapatok ellen, ami lássuk be, nem teljesen pontos kategória.

Az izraeli Védelmi Minisztérium vizsgálata arra jutott, hogy a Hamász arra kényszerítette a Vörös Félhold ápolóit, hogy adják át orvosi egyenruháikat és mentőautóikat, hogy azokat a terrorcsoport saját céljaira használja. Állításukat gázai civilekkel készült interjúkra alapozták.

Az izraeli Hírszerzési és Terrorizmus Információs Központ szerint a Hamász összesen tíz gázai kórházat használt katonai célokra, példának okáért volt egy alagút, amely egy mecset és egy szülészeti osztály között vezetett, s melyen keresztül a terrorcsoport az embereit mozgatta.

Eközben az Amnesty International szerint hazugság, hogy a Hamász orvosi létesítményeket használt volna, vagy elvette volna orvosok egyenruháját vagy járműveit. A Magen David Adom (izraeli Vörös Kereszt) az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló bizottsága számára nem tudta megerősíteni, hogy a Vörös Kereszt emblémájával visszaéltek volna.

A WHO azt állította, hogy a harcok során összesen 34 létesítményét érte kár (köztük 8 kórházat).

Mi a katonai célpont?

A 2009-es harcok egyébként jó példái annak, mennyire nehéz összeegyeztetni egy önmagát terroristákkal szemben megvédeni akaró demokrácia és a nyugati sajtó és emberi jogi szervezetek elvárásait.

Az ENSZ mérsékelten objektív Goldstone-jelentése szerint például Izrael 2009-ben kilőtt egy rendőrségi beiktatási ceremóniát, nem csak újoncokkal végezve, de rokonaikkal is, akik az ünnepségen vettek részt, továbbá közlekedési rendőröket és a rendőrségi zenekar tagjait is.

Az ENSZ szerint 240 gázai rendőr halt meg a harcok során. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ők egyszerűen egy legitim rendvédelmi szervezet tagjainak tartották az áldozatokat, s így bűncselekményként tekintettek a bombázásra.

A Jerusalem Center for Public Affairs elemzése egyenesen arról számolt be, hogy az akció során megölt rendőrök 83%-a valamilyen terrorszervezet tagja volt, s nem is nehéz elképzelni, hogy ez igaz.

Fotó: Ali Jadallah / ANADOLU / Anadolu via AFP