EP-képviselőcsoport: Magyarország uniós forrásait nem adhatják másnak!
Költségvetési és jogi garanciákat követelnek Magyarországnak.
A Fidesz úgy látja, az unió másra költené a hazánkat megillető pénzeket.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta álláspontját az Európai Unió hétvéves keretköltségvetésének (MFF) reformjáról, hangsúlyozva, hogy a jövőbeni uniós költségvetés felülvizsgálata sürgős a válságok okozta kihívások kezelése érdekében – tájékozatott az uniós parlament kedden.
Az Európai Parlament képviselői az EU hosszú távú költségvetésének félidős felülvizsgálata során 10 milliárd euró többletforrást biztosítanának a 2024-2027-es időszakra, az Európai Bizottság által javasolt 65,8 milliárd eurón felül. A közelmúlt külső kihívásaira, különösen
az Ukrajna elleni orosz háborúra és a migrációs problémák növekedésére tekintettel az EP 2 milliárd euróval növelné az érintett költségvetési területeket,
3 milliárd eurót különítenének el az új, úgynevezett Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) számára, és 5 milliárd eurót az előre nem látható válságokra reagálás képességének javítására.
Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy a módosított rendelet gyors elfogadása kulcsfontosságú, mivel a felülvizsgált többéves pénzügyi keretnek 2024. január 1-jéig működnie kell, hogy megszabhassa az adott éves költségvetés határait. A 2021-2027-es keretköltségvetés félidős felülvizsgálatára irányuló javaslatról szóló időközi jelentést 393 szavazattal, 136 ellenében és 92 tartózkodás mellett fogadták el.
Ezt is ajánljuk a témában
Költségvetési és jogi garanciákat követelnek Magyarországnak.
A plenáris szavazás után az Európai Parlament tárgyalói készen állnak arra, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsával, amelynek még véglegesítenie kell a csomaggal kapcsolatos álláspontját – jelezték a közleményben. A többéves pénzügyi keret hétéves időtartamra határozza meg a különböző szakpolitikai területeken az uniós kötelezettségvállalások éves korlátait és az éves kifizetések teljes összegét. A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi keretet 2020-ban fogadták el, és 2024. január 1-ig írja elő a többéves pénzügyi keret működésének felülvizsgálatát, adott esetben felülvizsgálati javaslatokkal. Az Európai Bizottság június 20-án tett javaslatot a félidős felülvizsgálatra.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményben hangsúlyozta:
biztosítani kell, hogy a jogszabályokban a Magyarország számára előirányzott uniós források nem kerülhetnek átcsoportosításra és elköltésre más célok vagy országok számára.
Felháborítónak nevezték, hogy a szavazás során a „dollárbaloldal momentumos és jobbikos képviselői” olyan javaslatot is támogattak, amelyek a magyar uniós források más célokra történő felhasználását tenné lehetővé. Ezzel – emelték ki – veszélybe sodornák a Magyarországot jogosan megillető uniós forrásokat. Leszögezték, hogy a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben a többéves keretköltségvetés felülvizsgálatának komoly stratégiai és politikai jelentősége van, nem véletlen, hogy az MFF módosításához minden tagállam egyetértésére szükség van. Éppen ezért elengedhetetlen a tagállamoknak jogosan járó uniós forrásokhoz politikai zsarolástól mentesen hozzáférni – hangsúlyozták.
Ezt is ajánljuk a témában
Mindezek tetejébe a Bizottság még azt is el szeretné érni, hogy a tagállamok jelentősen többet fizessenek be a közösbe.
A közlemény emlékeztetett: Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője a szavazást megelőző vitában elmondta, az MFF felülvizsgálata kapcsán egyes uniós körök elvárnák Magyarországtól, hogy önkéntesen vállaljon újabb befizetéseket a közös költségvetésbe, így például a helyreállítási programok növekvő kamatainak törlesztésére, miközben eddig egyetlen eurócentet sem kapott az ország ebből az uniós alapból. „Magyarország 2023-ban egymilliárd eurót fizet be az uniós költségvetésbe, teljesítve ezzel az előírt kötelezettségeit, miközben
az unió hárommilliárd euróval tartozik nekünk”
– tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
A hétéves költségvetéssel kapcsolatos partnerségről szóló megállapodásokról zajló tárgyalások jól haladnak Magyarország és az Európai Unió között, a helyreállítási alap kapcsán azonban az Európai Bizottság inkorrekt módon járt el, amikor a gyermekvédelmi törvény elfogadását követően a korábban már informálisan létrejött megállapodást felrúgta – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti éves meghallgatásán.
***
Nyitókép: Getty Images / Massimo Borchi/Atlantide Phototravel