Költségvetési és jogi garanciákat követelnek Magyarországnak.
Költségvetési és jogi garanciát kell kapnia Magyarországnak arra, hogy a számára előirányzott források, legyen szó az Erasmus és a Horizont oktatási és kutatási programokról vagy a magyar kohéziós keretről, kizárólag Magyarország használhatja fel - jelentette ki a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében szerdán.
A közlemény szerint az Európai Bizottság továbbra sem adott megnyugtató választ arra a kérdésre, hogy hol vannak az eddig ki nem fizetett tagállami helyreállítási és fejlesztési pénzek.
„Az Európai Bizottságnak az uniós hétéves költségvetéshez 75 milliárd euró pluszpénzt kérő csomagja még mindig a tárgyalóasztalon van, ugyanakkor továbbra sem kaptunk megnyugtató válaszokat a kérdéseinkre: a háború kezdete óta pontosan mekkora összegeket és milyen forrásból fizettek ki Ukrajnának, azt mire használták fel?”
– fogalmaztak.
A Fidesz EP-képviselői továbbá azt szeretnék megtudni, hogyan kétszereződött meg a közös uniós hitelfelvétel kamatterhe, miközben – mint írták – több ország még nem kapott pénzt a helyreállítási alapból. Továbbá arra is kíváncsiak, miként lehetséges, hogy az uniós költségvetési ciklus harmadik évében a kohéziós forrásoknak csak pár százalékát folyósítják, ugyanakkor – mint kiemelték – újabb milliárdokat költenének illegális migránsok Európába telepítésére, a brüsszeli bürokrácia fizetését pedig megemelnék.
Emlékeztettek:
miközben az Európai Bizottságnak az uniós hétéves költségvetéshez további 75 milliárd eurós tagállami befizetést igénylő előterjesztése még mindig az asztalon van, az EP-képviselők már a 2024-es uniós költségvetést tárgyalják.
A közlemény szerint Deli Andor fideszes EP-képviselő, az EP Költségvetési Bizottságának szerdai ülésén kiemelte: a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja olyan költségvetési módosításokat nyújt be a 2024-es uniós költségvetéshez, amelyek „körülbástyázzák”, megvédik a Magyarországnak járó forrásokat. A helyreállítási alap kamatterheinek emelkedését a 2024-es uniós költségvetésben továbbá a többéves kerettervről szóló tárgyalások eredményéhez kell kötni – tette hozzá.
„Ki kell zárni, hogy a Magyarország számára előirányzott forrásokat más országok vagy célok érdekében elköltsék”
– jelentette ki.
A politikus hangsúlyozta: a Fidesz EP-képviselőcsoportja elkötelezett a Nyugat-Balkán országainak EU tagsága mellett, ezért is javasolja, hogy 2024-ben növekedjenek az előcsatlakozási alapok a tagjelölt országok számára. Az emelés fontos jelzést küldene a tagjelölt államok valamennyi polgára számára – hangsúlyozta Deli Andor.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
