(Emlékezzünk rá, amikor a magyar határt ostromolták a közel-keleti illegális bevándorlók, a kolléga simán átdobta a kerítésen a saját gyerekét. Miért gondoljuk azt, hogy a Hamásznak fájnak a palesztin civil áldozatok? Abból élnek, arra kapják a progresszív dollárt nyugatról.)
Mindez mit sem számít. Izrael használhat kopogtatóbombákat, figyelmeztetheti a civileket, adhat plusz öt órányi tűzszünetet, akkor is „apartheid állam“ marad, Gáza pedig „koncentrációs tábor“. (A posztmodernben persze bármit lehet bárminek nevezni: Izrael olyan „apartheid állam“, amelyben bő 20 százaléknyi arab állampolgár él, Gáza pedig egy olyan „koncentrációs tábor“, ahonnan tizennyolc évvel ezelőtt kivonultak az őrök, és ahonnan lehetséges rendszeresen rakétákat kilőni, alagutakat építeni, fegyvereket felhalmozni, onnan terrortámadásokat végrehajtani, és amely tábor lakóinak az elnyomó zsidók belépési és munkavállalási engedélyeket adtak.)
A tapasztalat szerint Izrael hiába próbálkozik másutt teljesen példátlan eszközökkel, így sem tudta megszerezni a globálnyik balos média és a Nemzetközi Közösség ®™ rokonszenvét.