Az erről szóló közös nyilatkozatot az Amnesty International(!) harvardi szervezete is aláírta, később azonban szép csendben törölték magukat a listáról.
Sofia nyelvszakos egyetemista; szélsőbaloldali szervezetek felhívására érkezett a „Palesztina győzni fog” jelszóval Lyonban szervezett, egyébként engedély nélküli felvonulásra,
mivel „indokoltnak” tartja a Hamász által elkövetett támadást.
A humánerőforrás-menedzsernek készülő Linának ez élete első tüntetése, korábban csak egy gimnáziumi klímafelvonuláson vett részt. „Azt mondják, hogy a Hamász egy terrorista szervezet, de szerintem pont ellenkezőleg. Az izraeliek a terroristák – elemzi a helyzetet határozottan, szemléltetve mintegy a »Dunning–Kruger-hatás« jelenségét. – Szomorú, hogy gyerekek, civilek halnak meg… de történnie kell valaminek”.
A két lány örömmel állapítja meg, hogy a lyoni megmozdulásra zömében fiatalok érkeztek, köztük is csak kevés a muszlim.
A Lyoni Politikai Tanulmányok Intézetének egyik hallgatója megjegyzi: őt elsősorban amiatti felháborodása vitte az utcára, hogy egyetemén néhány nappal korábban a konzervatívok letiltották a terrorszervezetnek nyilvánított, marxista irányultságú Népi Front Palesztina Felszabadításáért egyik tagjának „izraeli apartheidről” szóló előadását – az előadó végül a közönség soraiban foglalt helyet, és onnan beszélt a részt vevő lelkes fiatalokhoz. A francia politológushallgató szerint mindenesetre
a Hamász hétvégi lépésének elítélése olyan, mintha valaki elítélné, hogy Ukrajna reagált az orosz invázióra”.
Elszigetelt eset, a marxista diákszervezetek által érzékenyített 100-200 félművelt egyetemista megmozdulása, lapozzunk – mondhatnánk, ha nem adott volna ki a Harvard Egyetem 34 diákszervezete már szombaton egy közös nyilatkozatot, amelyben „teljes egészében az izraeli rezsimet” teszik felelőssé minden erőszakért. Az elmúlt évtizedek történéseinek kellően egyoldalú összefoglalása után a világ negyedik legjobb egyetemének „Palesztin Szolidaritási Csoportok” néven együttműködő hallgatói leszögezik: „Az egyedüli hibás az apartheid rezsim”.
A nyilatkozatot eredetileg az Amnesty International harvardi szervezete is aláírta, ők azonban hétfő estére csöndben törölték magukat az aláírók listájáról.
A felháborodott reakciók nyomán – amelyek keretében Ian Bremmer politikai elemző például felkérte a harvardi szülőket, hogy beszéljenek ezekről a dolgokról az oly tanult gyerekeikkel, egy princetoni professzor pedig szomorúan jegyezte meg, hogy „valami mélyen, mélyen elromlott az egyetemi körökben” – a Harvard Egyetem elnöke kedden végül kiadott egy közleményt, amelyben leszögezi, hogy a diákoknak joguk van megnyilatkozni, de azt nem az egyetem nevében teszik.
(Nyitókép: Füst tör a magasba az egyik izraeli légitámadás következtében kigyulladt halászhajókból Gázában 2023. október 10-én.
MTI/AP/Adel Hana)
Ezt is ajánljuk a témában
Igen, lesznek képek a Merkava alól előásott gyerekek hulláiról Gázában. Jó eséllyel azonban nem lesznek olyan videók, amelyeken izraeli katonák erőszakolnak meg palesztin nőket. Megadja Gábor írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha valaki ezek után még elhiszi, hogy a békeszerető „palesztin” népnek nincs más vágya, mint építő munkát folytatni a saját államában, az gyógyíthatatlanul naiv. Sebes Gábor írása.
Doha teljesen újraértékeli közvetítői szerepét és a terrorszervezet jövőjét az országban.
Izrael Katarban bombázott, de mi ennek a jelentősége, és hogyan kell látni magyar szemmel az eseményeket? Elemzésünk!
Úgy érezni, mintha valamilyen fordulóponthoz érkezett volna az Egyesült Államok, s picit velük együtt a világ is.
Brüsszel csúnyán megleckéztette Izraelt.
Izrael rálőtt a Hamász Dohában bujkáló vezetésére, és az akció pikantériája, hogy Katar az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese. Közelebb kerültünk a gázai háború végéhez?
Pattanásig feszült a hangulat a Közel-Keleten.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
