Az ukrajnai és az izraeli háború geopolitikai összefüggéseiről, Izrael biztonsági helyzetéről, illetve a Közel-Kelet államainak hatalmi átrendeződéséről egy biztonságpolitikai és egy Izrael-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A Hamász október 7-i támadása nemcsak Izrael biztonságát rázta meg, de alapjaiban változtatta meg a globális geopolitikai viszonyok dinamikáját is. Az eddigi hegemón világhatalom Egyesült Államok három színtéren néz biztonságpolitikai kihívás elé: Kelet-Európában az ukrajnai, a Közel-Keleten az izraeli háború, a csendes-óceáni térségben Tajvan ügye miatt – mindegyik konfliktusban egy olyan kihívó jelent meg, amely egyenként és egyre inkább együttesen is az új, multipoláris világrend elhozásában érdekelt: Oroszország, Irán és Kína.
„Annak ellenére, hogy se Izraelnek, se Iránnak nem érdeke, hogy ez a konfliktus tovább eszkalálódjon, és közvetlenül egymással szemben háborút vívjanak, a félrekalkuláció miatt ez megtörténhet” – hívta fel a figyelmet Csepregi Zsolt.
„Kínának van még mit veszítenie, a nyugati másodlagos szankciók súlyosan árthatnának Kínának, ezért Kína nem támogatta aktívan Oroszországot, de a nyugati hegemónia vesztesei, mint Irán és Észak-Korea, azon az alapon, hogy nincs mit veszíteniük, hajlandóak egész nagy mélységekig eljutni Oroszország támogatásában” – fogalmazott Jójárt Krisztián.
Az ukrajnai és az izraeli háború geopolitikai összefüggéseiről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Mi köze van Oroszországnak és Iránnak az izraeli háborúhoz?
– Képes-e kapacitással bírni érdekeinek három kontinensen egyidejűleg történő megvédését Amerika?
– Milyen együttműködés van a három Amerika-ellenes hatalom, Oroszország, Kína és Irán között?
A műsor vendége: Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa és Csepregi Zsolt Izrael-szakértő.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Az eddig izolacionista és békepárti amerikai elnök a neokonokat megszégyenítő eltökéltséggel adott ki parancsot az amerikai bombázóknak Irán nyílt, közvetlen megtámadására. Rajcsányi Gellért írása.
Netanjahu és Trump a nap győztesei, de a béke nem jött el a Közel-Keletre, egyszerűen várunk a következő fordulóig. Veszprémy László Bernát írása.
Sokan már az ajatollah halálhírét keltették, hiszen az amerikai bombák óta nem lépett a nyilvánosság elé. Most igen, és nem mondott szépeket Trumpnak.
Roberta Metsola szerint Ukrajna már teljesítette az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, a labda most az Európai Unió térfelén pattog.
Donald Trump merész kijelentést tett: úgy véli, a háborúnak már most vége van.
Vasárnap jól ment a hergelés, akkor most jöhetne a bocsánatkérés!
Az influenszert ezúttal a NATO-csúcson tett kormányfői nyilatkozat háborította fel.
Az egyik legfontosabb európai ágazatot szabhatja át Kijev beerőszakolása az EU-ba.
