Az ukrajnai és az izraeli háború geopolitikai összefüggéseiről, Izrael biztonsági helyzetéről, illetve a Közel-Kelet államainak hatalmi átrendeződéséről egy biztonságpolitikai és egy Izrael-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A Hamász október 7-i támadása nemcsak Izrael biztonságát rázta meg, de alapjaiban változtatta meg a globális geopolitikai viszonyok dinamikáját is. Az eddigi hegemón világhatalom Egyesült Államok három színtéren néz biztonságpolitikai kihívás elé: Kelet-Európában az ukrajnai, a Közel-Keleten az izraeli háború, a csendes-óceáni térségben Tajvan ügye miatt – mindegyik konfliktusban egy olyan kihívó jelent meg, amely egyenként és egyre inkább együttesen is az új, multipoláris világrend elhozásában érdekelt: Oroszország, Irán és Kína.
„Annak ellenére, hogy se Izraelnek, se Iránnak nem érdeke, hogy ez a konfliktus tovább eszkalálódjon, és közvetlenül egymással szemben háborút vívjanak, a félrekalkuláció miatt ez megtörténhet” – hívta fel a figyelmet Csepregi Zsolt.
„Kínának van még mit veszítenie, a nyugati másodlagos szankciók súlyosan árthatnának Kínának, ezért Kína nem támogatta aktívan Oroszországot, de a nyugati hegemónia vesztesei, mint Irán és Észak-Korea, azon az alapon, hogy nincs mit veszíteniük, hajlandóak egész nagy mélységekig eljutni Oroszország támogatásában” – fogalmazott Jójárt Krisztián.
Az ukrajnai és az izraeli háború geopolitikai összefüggéseiről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Mi köze van Oroszországnak és Iránnak az izraeli háborúhoz?
– Képes-e kapacitással bírni érdekeinek három kontinensen egyidejűleg történő megvédését Amerika?
– Milyen együttműködés van a három Amerika-ellenes hatalom, Oroszország, Kína és Irán között?
A műsor vendége: Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa és Csepregi Zsolt Izrael-szakértő.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A Hormuzi-szoros megnyitása jelentős mértékben enyhítheti az energiaválságot.
Izrael bejelentette, hogy likvidálta az iráni különleges egységek egyik vezető tisztjét.
„Már sosem lesz olyan, mint a háború előtt, elsősorban az Egyesült Államok és Izrael számára” – jelentette be az iráni Forradalmi Gárda.
„Ha nem kötnek megállapodást, felrobbantok ott mindent” – mondta az amerikai elnök.
Ironikus módon Izraelnek nem voltak mindig rossz kapcsolatai Iránnal, ráadásul ez az állítás nem csak az 1978-as iráni iszlám forradalom előtti időszakra igaz.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
A szerda délutáni flashmobon szinte több rendőr volt, mint résztvevő.
A tények makacs dolgok.
