Vasárnap tartják a luxemburgi választást. Az unió leggazdagabb államában egyre nagyobb probléma a bűncselekmények számának növekedése és a keménydrog-használat terjedése. A felmérések szerint minderre a jobbközép Keresztényszociális Néppártnak van leginkább működő válasza.
A luxemburgi választás előtt a nagyhercegség politikusai azon vitatkoznak, hogyan kezeljék az országban egyre súlyosabbnak látszó kábítószer-problémát. Az EU leggazdagabb országában vasárnap tartják a szavazást, amelynek tétje, kik ülnek majd a következő időszakban a hatvantagú képviselőházban, illetve hogy ki lesz az új miniszterelnök,
aki a jelenleg hivatalban lévő, liberális Xavier Bettel helyére kerülhet
– írja a Politico.
Az egészségügy és a gazdaság mellett a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak,
például a bűnözés és a kábítószer-használat növekedése is erős kampánytémák.
Az aggódó polgárok a fővárosban utóbbi téren tapasztalható romlásra hívják fel a figyelmet.
„Mi csak egy biztonságos helyet akarunk élni” – mondta például Graziela Bordin, a közelmúltban Luxembourg városában tartott drogellenes tüntetés társszervezője. Luxemburg ezzel csatlakozott Belgiumhoz és Hollandiához, amely államokban az utóbbi időben szintén megugrott a keménydroghasználat.
A jobbközép Keresztényszociális Néppárt (CSV) vezetői szerint is – amely a Politico közvélemény-kutató intézetének felmérése szerint jelenleg a legesélyesebb a győzelemre – a biztonságnak kell lennie a legfontosabb belpolitikai kérdésnek.
„A luxemburgiak aggódnak a biztonságuk miatt, ezt a felmérések nagyon világosan mutatják”
– jelentette ki Claude Wiseler, a CSV társelnöke és vezetőjelöltje.
Hozzátette: most van egy három különböző pártból (Liberális Párt, Szocialista Párt, Zöld Párt) álló kormányuk, de ezek egyelőre nem tudnak megegyezni ezeknek a vitás ügyeknek a kezelésében, miközben a lakosok „nem elégedettek”.
A CSV évek óta a luxemburgi politika fontos szereplője, tagjai a 2018-as választásokon 21 mandátumot vittek el. A kormányzás esélyét azonban elvesztették, amikor a Demokrata Párt (DP) összefogott a Zöld Párttal (DG) és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárttal (LSAP), hogy koalíciót alkossanak, amelyet a DP-s Bettel vezetett. A három párt a hatvanból így összesen 31 mandátumot birtokol.
A múlt hónapban a luxemburgi képviselőház előtt Laurence Gillen vezetésével körülbelül kétszáz ember tiltakozott a jelenlegi biztonságpolitika ellen, az emberek nagy része színes lufikat és fekete-fehér táblákat tartott, rajtuk „Mentsük meg a Gare-t” (azaz Luxembourg központi városrészét) és a „Biztonságos Luxemburgért” feliratokkal. A konkrét követelések középpontjában a vasútállomás környékének megváltoztatása állt, ahol a lakosok, üzlettulajdonosok és helyi politikusok panasza szerint jelentősen megnőtt a bűncselekmények száma,
és egyre jellemzőbb a drogfogyasztás is.
„A bűnözés elleni fellépés a rendőrség fő feladata” – írta közleményében Catherine Weber rendőrségi szóvivő. „Az olyan jelenségek azonban, mint a hajléktalanság és a drogfogyasztás, a különböző szociális ellátószervezetek hatáskörébe tartoznak, és nem oldhatók meg kizárólag rendőri fellépéssel”.
Míg a kannabisz továbbra is a leginkább fogyasztott kábítószer az országban – Luxemburg korábban legalizálta a marihuána birtoklását és személyes használatra történő termesztését –, egy idei egészségügyi jelentés szerint
a kokainfogyasztók száma egyre nő, és meghaladja a heroinfogyasztókét.
A hétszáz fősre duzzadt tüntetésen a drogellenes aktivisták arra is figyelmeztettek, hogy egyes politikai pártok a vasárnapi szavazás előtt e problémát kihasználva akarják a saját programjukat népszerűsíteni. Különösen a szerintük szélsőjobboldali erők, amelyek a felmérések szerint nagyon le vannak maradva a kampányban.
„A szélsőjobboldali ideológia távol áll attól, amit mi szeretnénk elérni, főleg azért, mert ez egy olyan környék, ahol a lakosság 85 százalékát bevándorlók teszik ki” – mondta Graziela Bordin.
A problémára mindegyik párt más megoldást vázolt fel. A Zöldek egy „holisztikusabb” megközelítést szeretnének, amely a szociális reformokat a kombinálja a biztonsági intézkedésekkel.
A jobbközép CSV javaslatai a rendőrség munkájának és jelenlétének javítására összpontosítanak:
több rendőr felvétele, felszerelésük javítása, digitalizáció, a kamera- és videórendszer bővítése.
A CSV-pártelnök Wiseler szerint „a megelőzés fontos, de önmagában nem elegendő”.
A Demokrata Párt a megoldás a rendőrség mindennapi munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele, de „a települések és általában a társadalom biztonságának növeléséhez leginkább a megelőzés a kulcs”.
Tom Weidig, a szigorúbb intézkedéseket szorgalmazó jobboldali ADR alelnöke pedig úgy fogalmazott: „Az elmúlt években a bűnözés és az általános közrendzavarás jelentősen megnőtt, amit a kormány elhallgat, és visszariad a keményebb intézkedések meghozatalától, illetve az összes vonatkozó statisztika nyilvánosságra hozatalától”.
Nyitókép: Kábítószerfüggők várakoznak az Abrigado központ udvarán a legális kábítószer-fogyasztás előtt 2018. március 29-én, Luxemburgban. (Fotó: John Thys/AFP)
Ha Majka kapott volna hasonló támogatást, ma zászlajukra tűznék a progresszív oldalon. De Curtis más úton jár. És úgy tűnik, ma ez elég ahhoz, hogy ellenzéki politikusok és álprofilok százai essenek neki.
Káté Gyula ellen még december 2-án adták ki az elfogatóparancsot.
Tűpontos helyzetértékelés érkezett.
A belügyminiszter szavaiból egyenlőre nem kikövetkeztethető, hogy pontosan milyen művekre vonatkozhatna egy ilyen tiltás.
Mindkét országban szigorítottak.
Kucsera Gábor arról beszélt, hogyan veszett el minden, ami korábban biztosnak tűnt, és hogyan sikerült visszaszereznie a legfontosabbat.
A nigériai légierő segítségével a kormánynak sikerült úrrá lenni a helyzeten.
Donald Trump „elfordulhat” az Ukrajnában zajló háborútól.
