Akcióban a Magyar Helsinki Bizottság: átírná a törvényeket, veszélyeztetné a közbiztonságot
A teljes tiltás védi a fiatalokat és megelőzi a káros társadalmi következményeket.
Vasárnap tartják a luxemburgi választást. Az unió leggazdagabb államában egyre nagyobb probléma a bűncselekmények számának növekedése és a keménydrog-használat terjedése. A felmérések szerint minderre a jobbközép Keresztényszociális Néppártnak van leginkább működő válasza.
A luxemburgi választás előtt a nagyhercegség politikusai azon vitatkoznak, hogyan kezeljék az országban egyre súlyosabbnak látszó kábítószer-problémát. Az EU leggazdagabb országában vasárnap tartják a szavazást, amelynek tétje, kik ülnek majd a következő időszakban a hatvantagú képviselőházban, illetve hogy ki lesz az új miniszterelnök,
aki a jelenleg hivatalban lévő, liberális Xavier Bettel helyére kerülhet
– írja a Politico.
Az egészségügy és a gazdaság mellett a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak,
például a bűnözés és a kábítószer-használat növekedése is erős kampánytémák.
Az aggódó polgárok a fővárosban utóbbi téren tapasztalható romlásra hívják fel a figyelmet.
„Mi csak egy biztonságos helyet akarunk élni” – mondta például Graziela Bordin, a közelmúltban Luxembourg városában tartott drogellenes tüntetés társszervezője. Luxemburg ezzel csatlakozott Belgiumhoz és Hollandiához, amely államokban az utóbbi időben szintén megugrott a keménydroghasználat.
A jobbközép Keresztényszociális Néppárt (CSV) vezetői szerint is – amely a Politico közvélemény-kutató intézetének felmérése szerint jelenleg a legesélyesebb a győzelemre – a biztonságnak kell lennie a legfontosabb belpolitikai kérdésnek.
„A luxemburgiak aggódnak a biztonságuk miatt, ezt a felmérések nagyon világosan mutatják”
– jelentette ki Claude Wiseler, a CSV társelnöke és vezetőjelöltje.
Hozzátette: most van egy három különböző pártból (Liberális Párt, Szocialista Párt, Zöld Párt) álló kormányuk, de ezek egyelőre nem tudnak megegyezni ezeknek a vitás ügyeknek a kezelésében, miközben a lakosok „nem elégedettek”.
A CSV évek óta a luxemburgi politika fontos szereplője, tagjai a 2018-as választásokon 21 mandátumot vittek el. A kormányzás esélyét azonban elvesztették, amikor a Demokrata Párt (DP) összefogott a Zöld Párttal (DG) és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárttal (LSAP), hogy koalíciót alkossanak, amelyet a DP-s Bettel vezetett. A három párt a hatvanból így összesen 31 mandátumot birtokol.
A múlt hónapban a luxemburgi képviselőház előtt Laurence Gillen vezetésével körülbelül kétszáz ember tiltakozott a jelenlegi biztonságpolitika ellen, az emberek nagy része színes lufikat és fekete-fehér táblákat tartott, rajtuk „Mentsük meg a Gare-t” (azaz Luxembourg központi városrészét) és a „Biztonságos Luxemburgért” feliratokkal. A konkrét követelések középpontjában a vasútállomás környékének megváltoztatása állt, ahol a lakosok, üzlettulajdonosok és helyi politikusok panasza szerint jelentősen megnőtt a bűncselekmények száma,
és egyre jellemzőbb a drogfogyasztás is.
„A bűnözés elleni fellépés a rendőrség fő feladata” – írta közleményében Catherine Weber rendőrségi szóvivő. „Az olyan jelenségek azonban, mint a hajléktalanság és a drogfogyasztás, a különböző szociális ellátószervezetek hatáskörébe tartoznak, és nem oldhatók meg kizárólag rendőri fellépéssel”.
Míg a kannabisz továbbra is a leginkább fogyasztott kábítószer az országban – Luxemburg korábban legalizálta a marihuána birtoklását és személyes használatra történő termesztését –, egy idei egészségügyi jelentés szerint
a kokainfogyasztók száma egyre nő, és meghaladja a heroinfogyasztókét.
A hétszáz fősre duzzadt tüntetésen a drogellenes aktivisták arra is figyelmeztettek, hogy egyes politikai pártok a vasárnapi szavazás előtt e problémát kihasználva akarják a saját programjukat népszerűsíteni. Különösen a szerintük szélsőjobboldali erők, amelyek a felmérések szerint nagyon le vannak maradva a kampányban.
„A szélsőjobboldali ideológia távol áll attól, amit mi szeretnénk elérni, főleg azért, mert ez egy olyan környék, ahol a lakosság 85 százalékát bevándorlók teszik ki” – mondta Graziela Bordin.
A problémára mindegyik párt más megoldást vázolt fel. A Zöldek egy „holisztikusabb” megközelítést szeretnének, amely a szociális reformokat a kombinálja a biztonsági intézkedésekkel.
A jobbközép CSV javaslatai a rendőrség munkájának és jelenlétének javítására összpontosítanak:
több rendőr felvétele, felszerelésük javítása, digitalizáció, a kamera- és videórendszer bővítése.
A CSV-pártelnök Wiseler szerint „a megelőzés fontos, de önmagában nem elegendő”.
A Demokrata Párt a megoldás a rendőrség mindennapi munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele, de „a települések és általában a társadalom biztonságának növeléséhez leginkább a megelőzés a kulcs”.
Tom Weidig, a szigorúbb intézkedéseket szorgalmazó jobboldali ADR alelnöke pedig úgy fogalmazott: „Az elmúlt években a bűnözés és az általános közrendzavarás jelentősen megnőtt, amit a kormány elhallgat, és visszariad a keményebb intézkedések meghozatalától, illetve az összes vonatkozó statisztika nyilvánosságra hozatalától”.
Nyitókép: Kábítószerfüggők várakoznak az Abrigado központ udvarán a legális kábítószer-fogyasztás előtt 2018. március 29-én, Luxemburgban. (Fotó: John Thys/AFP)