Amint beiktatják a Tusk-kormányt, megindulnak az uniós források Lengyelországba – az Onet főszerkesztője a Mandinernek

Mikor várható hivatalos végeredmény?

Legkésőbb szerdára biztosan.

Ki győzött?

Az ellenzék. Csak neki lehet az eddig ismert adatok alapján parlamenti többsége. Ez még kicsit módosulhat, de az már tisztán látszik, hogy a nagy kormánypártnak, 

A PiS-nek nincs matematikai esélye a Konföderáció nevű párttal koalícióban kormányt alakítani?

Nincs. Nem tudnak együtt sem többséget szerezni a parlamentben. De a Konföderáció – ahogy a másik két kispárt, a Harmadik Út és az Új Baloldal is – egyébként kizárta, hogy a PiS-szel koalícióra lépjen.

A kisebbségi kormány-modell működhet?

A lengyel politikai rendszerben lehetséges a kisebbségi kormányzás, de az alkotmány rendelkezése értelmében első körben a többségi kormányzás koalícióját kell megtalálniuk a parlamenti pártoknak.

A köztársasági elnök tehát kormányalakítási megbízást ad a legtöbb mandátumot szerzett pártnak. Az a PiS. De a parlamentben nem fog átmenni a bizalmi szavazáson, úgy tűnik.

Az államfő bárkit megbízhat a kormányalakítással, aki képes többségi kormányt létrehozni. Ha ez megtörténik, a parlament szavaz a kormányról, és ha nincs meg a többség, akkor második körben már a parlament dönti el, ki lesz a miniszterelnök: aki a szavazatok többségét megszerzi.

Erre pedig a három ellenzéki párt szövetségének lehet csak esélye.

Így van. Koalíciót kell kötniük, és kormányt kell alakítaniuk.

Ha Donald Tusk vezetésével alakul kormány, milyen politikák iránya fog azonnal megváltozni?

Több változás lesz, az biztos. Az első minden bizonnyal az, hogy 

sokkal inkább fogják favorizálni az uniós integrációs törekvéseket. A második a bírósági rendszer reformja lehet, az igazságszolgáltatás függetlenségének újbóli megteremtése. És minden bizonnyal változás lesz a médiapolitikában is: a sajtó politikai befolyásolásának gyakorlatát egészen biztosan felszámolják. Az állami média működésében gyors változások lesznek, a közmédia vezetőit biztosan elbocsátják.

Az abortusz kérdése?
Ott is lehet kísérlet a törvények módosítására, de ennél a pontnál az államfői vétó közbelépne. Ehelyett az új kormány vélhetően egy rendelettel létrehozott kormányzati program keretében próbálja majd puhítani a szigorú terhességmegszakítási szabályozást. Vagyis: ezt úgy ültetnék át a gyakorlatba, hogy nem szükséges hozzá új jogszabályt átvinni a törvényhozáson.

Andrzej Duda elnök a választási kampány végén úgy fogalmazott, hogy a választók két különböző politikai vízió közül választhatnak. Hogyan lehetne röviden jellemezni ezt a két eltérő jövőképet?

A legnagyobb különbség a PiS és a Polgári Koalíció (KO) jövőképe között az EU-hoz való viszony terén mutatkozik meg. 

azt szeretnék, ha Lengyelország az EU tagja maradna, nem látnak veszély onnan a lengyel függetlenségre nézve. 

A részvétel 73 százalékos volt, megdöbbentően magas. Milyen tényezők miatt érezték tömegek, hogy szavazniuk kell?

A kommunizmus 1989-es bukása óta nem volt még ilyen magas részvétel egyik szabad választáson sem Lengyelországban. Azért történt, mert az emberek ezúttal a kormányzati politikákkal szemben akartak erőt mutatni, ez egy protest-szavazás volt a kormány ellen. Azon választópolgárok többsége, akik hagyományosan nem szoktak elmenni szavazni, most leszavaztak az ellenzéki pártokra. Egy részük persze a kormánypártra voksolt, de a többségük az ellenzéki pártokra. 

Az is benne volt az eredményben, hogy az ellenzék jobban tudta mozgósítani a szavazótáborát?

Mindkét oldal mindent megtett, hogy mozgósítsa saját szavazóit. Nagyon heves kampány volt, minden olyan választópolgárt elértek a pártok, akik hajlandóságot mutattak a voksolásra. A magas részvétel éppen azt mutatja, hogy mind a kormánypárt, mind az ellenzéki pártok hatékonyan mozgósítottak. A korábbi választások részvételi adatait megugró arány azonban főleg abból fakadt, hogy 

Melyik volt a három legfontosabb téma, amely a kampányban a legnagyobb mozgósító erővel bírhatott?

Az első a biztonság volt. Ez magában foglalja a migrációs válságot, az ukrajnai háború közelségét, ezzel az orosz fenyegetést, de akár a közel-keleti konfliktustól való félelmet is. A második a gazdasági válság lehet: magas az infláció, és az emberek félnek attól, hogy elveszthetik a munkahelyeiket. Ellentmondásos módon a PiS-kormány idején alacsony volt a munkanélküliség, de az emberek mégis attól tartanak, hogy ez megváltozhat. A harmadik tényező talán az a stílus lehetett, ahogy a kormányzó párt a kampányát csinálta. Egy elviselhetetlenül negatív kampány volt, mindenkit csépeltek, akit értek, egy pozitív üzenetük nem volt arról, hogy a szavazóknak miért is kellene rájuk szavazniuk. Az üzenetük az volt, hogy ha nem a kormánypártra szavaznak az emberek, akkor jön Tusk, és Lengyelország összeomlik, a migránsok megölnek bennünket. Ezt a stílust az emberek nem annyira kedvelik.

Kicsit meglep, hogy a demokrácia ügyét nem említette a legfontosabb ügyek között. Az ellenzék azzal kampányolt, hogy ha a PiS nyer, végérvényesen vége a lengyel demokráciának.

Ennek ellenére nem érzem, hogy ez benne lenne az első háromban. A jogállamiság és a demokrácia vitás ügyei komplex problémák, az emberek többsége ezeket nem látja át mélységében. A bírósági rendszer reformja, az igazságszolgáltatás függetlensége: mit mondanak ezek a kifejezések az átlagembernek? A legtöbb ember nem érti, milyen alapvető fontosságú ügy ez. Éppen ezért a pártok nem is ezekkel a kérdésekkel kampányoltak. 

Ellentmondásosnak látszó módon a fontos dolgok egy része benne volt a választással párhuzamosan megrendezett népszavazás négy kérdése között, mégis, csupán a voksolók 40 százaléka ikszelt – a referendum érvénytelen lett. Fontos ügyek, de nem a kormány által feltett, célzott módon?

Pontosan. Nem azért lett érvénytelen, mert az emberek a népszavazási kérdésekben felvetett problémákat nem tartják fontosnak, hanem azért, mert nem tetszett nekik, ahogy a referendumot megrendezték. Teljesen átlátszó volt a szándék, hogy a kormány azért rendezi meg ezt a választással egy időben, hogy mozgósítani tudja ezzel a saját választóit. 

Ez lett a referendum veszte is. Még a PiS-szavazók egy része is kellemetlennek tartotta ezt a kezdeményezést, látszik az adatokból.

A lengyel-magyar kapcsolatok jövőjéről egy kérdés: ha Tusk lesz a kormányfő, valamilyen együttműködésnek kell majd lennie közte és Orbán Viktor között. „Polak, Węgier, dwa bratanki” – az lesz a viszony?

Nem jó a kérdésfeltevés. A lengyel-magyar kapcsolatok már a PiS-kormány idején megromlottak, mégpedig a magyar kormány (lengyel szemmel – a szerk.) oroszbarát politikája miatt. Emiatt a hagyományosan szoros lengyel-magyar együttműködés az elmúlt időben fellazult. Ha új kormánya lesz Lengyelországnak, e téren semmilyen közeledés nem lesz várható, a kapcsolat még gyengülhet is. A lengyelek egyszerűen nem nézik jó szemmel, ahogy a magyar kormány különalkukat köt Oroszországgal. 

Ekképp az Európai Tanácsban sem lesz meg a feltétlen lengyel támogatás a magyar álláspontnak. 

Tusk az Európai Tanács volt elnöke, szép beágyazottsága van a brüsszeli networkben, a kormányzati portfóliója pedig az lesz, hogy megoldja a lengyel-uniós vita neuralgikus ügyeit. Emiatt gyorsan jönni fog a pénz Varsóba Brüsszelből? Az eddigi szuverenitás-harc is véget ér majd az EU föderációs nyomása ellen?

Mindkét kérdésre igen a válasz.

A föderalizmusra vonatkozó kérdés egy kicsit bonyolultabb: az új kormányban sok ember a mélyebb uniós integráció híve, ezért támogatója ennek az ötletnek, de vannak olyanok is, akik nem – ezzel együtt az új lengyel kormány sokkal nyitottabb lesz az uniós integráció mélyítésére, támogatni fogják, hogy ebből Lengyelország ne maradjon ki.

--

Nyitókép: Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelenlétében mond köszönetet a párt aktivistáinak az eredményváró rendezvényen Varsóban 2023. október 15-én   (forrás: Wojtek Radwanski / AFP)