Az Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója úgy véli, hogy a térség egyetlen nagy lőporos hordó. (Tesszük hozzá: még mindig.)
Vészjósló cikk jelent meg október 27-én, pénteken a Frankfurter Rundschau hasábjain. A szerző, Kristina Dunz hivatkozik a berlini Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű think tank vezetőjének, Gerald Knaus azon megállapítására, miszerint nem kizárt egy újabb konfliktus a kontinensen, melynek hátterében Szerbia és a többségében albánok lakta Koszovó közötti ellentét áll.
A térség lőporos hordó, s bár az Európai Unió igyekszik közvetíteni Belgrád és Pristina között, nem sikerült megszereznie a gyújtózsinórt; ami jóval fontosabb lenne. A frankfurti lap felidézi, hogy szerb lapok évek óta új háborúról cikkeznek, de időközben az is megjelent a szerb „narratívában”, hogy a koszovói kisebbségük terrornak van kitéve.
Ezt a német think tank-vezér tagadta, bár az amerikai különmegbízott, Gabriel Escobar, de még az EU szerint is csorbulnak a szerb kisebbség jogai a balkáni államban.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar békefenntartók sérültek meg, és kezdenek megfordulni a szerepek Koszovóban, melynek vezetése egyre elnyomóbb a helyi szerbekkel szemben – ami ellen már a Nyugat is felemeli a szavát. Kohán Mátyás írása.
Az azonban az átlászónál is átlátszóbb,
hogy a közelmúltban több incidens, határvillongás, olykor halálos kimenetelű összetűzés történt a két ország között.
Elég a rendszámtábla-incidensre gondolni.
Vagy arra, hogy felfegyverzett koszovói albán rendőröket fogtak el Szerbiában – amit egyébként a pristinai belügyi tárca ennek ellenkezőjeként tálalt. Visszaemlékezni a május végi zavargásokra, mikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat – ezt a helyi szerbek nem tolerálták, s a koszovói rendőrök mellett a KFOR egységeire is rátámadtak (magyar rendfenntartók is megsérültek);.
De említésre méltó villongás volt az is, hogy fegyvert fogtak a szerb elnök fiára – ezt már szinte biztosan Koszovóban tették. Danilo Vucsics apja, Alekszander Vucsics mégis kijelentette:
nem akar háborút, a helyzet rendezését annál inkább.
Ezt is ajánljuk a témában
Koszovó szerint az egyenruhások behatoltak Koszovó területére.
Knaus felveti, hogy a kilencvenes években látott, sok délvidéki magyar által is megélt véres villongásokat nem csupán Koszovó függetlenedése enyhítette, de Szerbia EU-s tagállami reményei is. Ugyan a berlini agytrösztvezér úgy véli, ez ma már nem prioritás Belgrádban. Mondjuk Brüsszel „csuklóztatása” után ez nem lenne csoda, csakhogy a balkáni integrációs törekvések egyáltalán nem ezt igazolják: évek óta ott ülnek az EU előszobájában, amit egyébiránt Knaus is felvetett a kötelező Orbán Viktor-szál mellett.
Merthogy a magyar kormányfő abban bízik, hogy jövőre visszatér Donald Trump, és akkor az USA – a NATO révén – kivonul Koszovóból, „feladja biztonsági ígéretét”, és majd akkor ugyanazt le lehet modellezni, amit Moszkva Kelet-Ukrajnában tett: agresszió, majd álreferendum.
Vucsics mellett „ugye” Orbán is ott volt legutóbb Kínában, így tehát „igazoltak” Knaus félelmei.
Mit lehet hát tenni? – szerinte Brüsszelnek egyértelművé kell tenni, hogy az EU-ra várakozó országok csatlakozhatnak legalább az egységes piachoz.
Addig viszont maradnak a tények:
megerősítették NATO irányítása alatt álló koszovói békefenntartó haderő (KFOR) jelenlétét.
Ezt is ajánljuk a témában
A NATO Szerbiát és Koszovót a feszültségek azonnali csökkentésére szólította fel.
A hírek szerint, komoly bejelentésre készülhet Magyarországon.
A Szerbiától de facto elszakadt ország miniszterelnöke eldicsekedett vele, ők lesznek a második ország a térségben, ahol engedélyezik az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát.
A NATO-által 1999-ben lebombázott negyedben terjeszkedne Jared Kushner. Azonban nem túl jó a szerbiai optikája a dolognak, írja a Politico.
A budapesti nagykövet mostantól még inkább a demokrácia fejlesztésére összpontosít.
...Oroszország háborúja Ukrajna ellen egyben Kína csendes háborúja a Nyugat hegemóniája ellen.
A Süddeutsche Zeitung politikai rovatának vezetője szerint ki kell mondani: az orosz-ukrán háború Európa háborúja.
Egyiptom és az USA is győzködi a palesztin terrorszervezetet: mondjanak igent.
Mráz Ágoston Sámuel szerint kérdéses, Magyar Péter fenn tudja-e tartani a védekezését a hívei előtt, ha nem, a támogatottsága hamar elillanhat.
