Térképre raktuk: így őrültek meg Európa nagyvárosaiban a palesztinokért!
A dzsihádot és Izrael pusztulását követelő londoni százezres tömeg csak egy volt a sok közül. Mutatjuk!
Konkrétan IV. Béla királyunk domborműve mellé sikerült kifeszíteni egy palesztin zászlót a városban, ami magyar végvár is volt Mátyás és Ferdinánd király alatt. Az említett város nem más, mint a töröknek másfél évszázadig ellenálló, boszniai Bihács.
Szarajevó mellett immár a Bosznia-Hercegovina legnyugatibb pontján fekvő Bihácson is kiálltak Palesztina mellett: a vonulós tüntetés mellett egy jó ötméteres palesztin zászlót függesztettek ki, ráadásul a város központjában található egyik kedvelt történelmi turisztikai látványosság, a város jelképének is számító, úgynevezett Kapitány-torony melletti falra.
Az erről készült fénykép egyébként egy helyi fotós Facebook-oldalán látható, jelenleg csaknem 30 ezer, elsöprő többségében pozitív reakciókkal jutalmazva.
A történtek szimbolikája izgalmas: Bihács volt ugyanis az Oszmán Birodalom által elfoglalt legnyugatibb európai település, amit csak 1592-ben, csaknem másfél évszázaddal Bosznia hódoltatása után sikerült csak megkaparintaniuk. Végvárként sokáig ellenállt a török hódításoknak, s bár 1463-ban elesett, de
Hunyadi Mátyás király még abban az évben visszafoglalta a töröktől.
Utóbb Ferdinánd király is kiemelt végvárként kezelte.
A törökellenes harcoknak állít emléket a Kapitány-torony melletti várfalon lévő két dombormű egyike is, ahova a palesztin zászlót sikerült kitűzni: a város alapításának hétszázadik évfordulóján készült alkotás jobb oldali részén természetesen Josip Broz Tito és partizánjai láthatók.
Baloldalán viszont az Oszmán Birodalom turbános harcosai tűnnek fel, akikkel szemben zsinóros-mentés végvári vitézek küzdenek.
Ahogy Tito a vezéralak a felszabadítós-partizános dombormű-félen, úgy a baloldalin IV. Béla királyunk,
akinek a város 1260-as alapítását tulajdonítják.
A helyszínválasztás
igencsak visszás egy dzsihádot hirdető, civileket elrabló terrorszervezet támadása utáni palesztinbarát kiálláshoz.
A palesztinpárti tüntetések az elmúlt hetekben nagy lendülettel söpörtek végig Európában – mint korábbi cikkünkben írtuk, korántsem csak a nyugati nagyvárosokban, de a Balkánon is sor került számos demonstrációra. Köztük értelemszerűen a jókora muszlim lakosságnak otthont adó Bosznia fővárosában, Szarajevóban is, ahol nem csupán a helyi palesztin közösség ezrei vonultak utcára október 22-én,
de melléjük állt a város polgármestere, Benjamina Karic is, közölve, ők állnak „a történelem jó oldalán”;
a transzparenseken emellett Izrael államot nácizták, s a gázai válaszcsapások leállítását követelték.
Ezt is ajánljuk a témában
A dzsihádot és Izrael pusztulását követelő londoni százezres tömeg csak egy volt a sok közül. Mutatjuk!
Mindez nem feltétlenül meglepő annak a fényében, hogy Bosznia lakosságának mintegy fele muzulmán vallású, Mint a Ludovika szakblogján is írják, Szaúd-Arábia és Törökország befolyása folyamatosan erősödik Boszniában. Rijád a vallási kapcsolatokon keresztül fokozza érdekérvényesítő képességét, Ankara gazdasági vonalon erősíti befolyását, kihasználva a boszniai muzulmánok iszlám hitének török kori kötődését, a háború után pedig egyébként is egyre erőteljesebb szerephez jut az iszlám az országban.
De a Euronewsnak nyilatkozó Esref Kenan Rasidagic, a szarajevói egyetem tanára is azt fejtegette: a török befolyás olyan erős, hogy a muzulmán országgal való gazdasági kötelékek erősebbek a Szerbiával meglévőknél is;
az öbölállamok pedig mecsetek sorát építették Boszniában.
Az első délszláv háború beindította a radikalizálódást, az olyan események, mint az Iszlám Állam előretörése pedig elősegítette a bosnyák muzulmán fiatalok újabb hullámának csatlakozását ehhez. A hivatalos adatok szerint egyébként több mint háromszáz bosnyák utazott ki Szíriába és csatlakozott az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ugyanakkor érdekes adalék, hogy a mostani palesztinbarát tüntetés mögött az iszlám radikalizmus visszaszorításáért tevőlegesen is küzdő a Boszniai Iszlám Közösség is felsorakozott, s a videón az is látszik, hogy Bihácson sem csak néhány lézengő akadt:
Ami Bosznia hivatalos álláspontját illeti, a bosnyák politikum szimpátiája kétségen felül a palesztinoké, de nem akarta kihúzni a gyufát az Egyesült Államoknál, így a legutóbbi időkig ennek nem adtak harsányan hangot.
Most talán jelzésértékű a relatíve nagyszabású tüntetések mellett az is, hogy Elmedin Konakovic boszniai külügyminiszter találkozott Rezek Namoorral, a Palesztin Állam nagykövetével, s
támogatását fejezte ki a palesztin nép és a hatóságok iránt az országuk szuverenitásának és területi integritásának megvédésére irányuló erőfeszítéseiben”
Közölte: „Bosznia-Hercegovina számára elfogadhatatlan az ártatlan civilek, nők és gyermekek megölése, valamint az erőszak minden formája bármikor és bárhol”.
A korrektség kedvéért fontos megjegyezni: Szarajevó kimondottan elítélte az Izrael elleni Hamász-merényletet is; utóbb pedig bosnyák politikusok vitába bonyolódtak a palesztinbarát tüntetések miatt a mindenütt igen aktív izraeli diplomáciával is.
***
Nyitókép: Daniel Leal / AFP