Ezúttal az Economistban ismerték el, hogy az ukránok ellentámadása fájóan lassú, ráadásul az elmúlt egy év taktikai elgondolása is több sebből vérzik az ukrán oldalon.
„Tényleg működik az ukránok taktikája?” címmel közölt hosszas elemzést az ukrán ellentámadás jelenlegi állásáról a The Economist, amelyben igen szkeptikus hangnemben írnak az ukránok eddig bemutatott teljesítményéről. Felidézik Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait is, aki effektíve azt közölte, hogy a kételkedők „fogják be a szájukat” és menjenek a frontra harcolni, és azzal folytatják a cikket, hogy a hangzatos kirohanás ellenére az ukrán taktika bizony több sebből vérzik.
A lap szerint az egész azzal kezdődött, hogy az ukránok úgy döntöttek: mindenáron megvédik Bahmutot. Eme döntés következtében az ukrán fél rengeteg lőszert elhasznált a város megtartásáért, és ennek „köszönhető” a cikk szerint, hogy az oroszok cserébe be tudták magukat ásni délen. Már ebben sem értettek egyet egyes nyugati támogatók az ukránokkal, de az ellentámadást követően is folytatódtak a nézeteltérések. Míg az amerikaiak és a britek azt javasolták az ukránoknak, hogy egy ponton koncentrálják az erőiket a délre történő nyomulás során, addig Kijev úgy döntött, kettéosztja haderejét, hátha így széthúzhatja az orosz védelmi vonalakat. Azt is elismeri ugyanakkor a lap, hogy az orosz védelmi vonalak megerősítése sokkal hatékonyabb volt, mint azt a nyugati tanácsadók feltételezték.
Akárki is hibázott, az biztos, hogy valami nagyon félrecsúszott”
– fogalmazott egy elemző az Economistnak. „Úgy tűnik, hogy Kijevnek nem volt tartalék terve arra az esetre, ha az ellentámadás belassul” – tette hozzá.
Azt is hangsúlyozta: nem tudni, mennyi emberi erőforrása maradt a háborúzó feleknek. Még ha bizonyos számadatok az ukránok emberelőnyét is mutatják, a lap szerint Oroszország nagyon könnyen tud szerezni annyi embert, hogy a védelmi vonalakat megerősítse. „Hacsak nem omlanak teljesen össze az orosz védelmi vonalak, akkor a következő hónapokban is azt fogjuk látni, mint az elmúlt három hónapban” – zárja az elemzést a cikk, az ukránok elakadására utalva.
Nyitókép: Mandiner-archív
Szeptemberben Ausztrália hivatalosan is elismeri a palesztin államot, ezzel több nyugati ország friss döntéséhez csatlakozva – olvasható a Faktum elemzésében.
Az énekes külseje és viselkedése miatt háborog a rajongótábor.
A cikkükben pedig bevallják ezek után, hogy – ebben az esetben is – úgy szerepelnek megállapítások a cikkben, hogy közben nincsenek kellően alátámasztva.
Az ukránok kétharmada nem támogatja, hogy Kijev területeket adjon át Oroszországnak a békéért cserébe.
Az óriási katonai sikerrel saját akaratukat nyomatékosíthatják az alaszkai találkozón.
A két gyermek képtelen feldolgozni, hogy az apjuk a szemük láttára halt meg.
Piaci elemzők további árfolyam-emelkedést valószínűsítenek.
Benedict Beckeld szerint nem elkerülhetetlen a nyugati civilizáció összeomlása, és ebben Magyarország mutat példát.
