Kizárólag Orbán és Morawiecki mondta ki, hogy nem kérünk a migránsok újraelosztásából – szakértőket kérdeztünk a lengyel választásról

2023. szeptember 05. 10:27

A 2023-as lengyelországi választásnak kiemelt nemzetközi jelentősége is lesz. Maciej Szymanowskit, a Felczak Intézet igazgatóját, és Rosonczy-Kovács Mihály, Lengyel- és Olaszország-szakértőt az országban uralkodó közhangulatról és a várható eredményekről kérdeztük.

2023. szeptember 05. 10:27
Krupincza Mariann
Krupincza Mariann

Augusztus elején hirdették ki a lengyelországi parlamenti választás időpontját. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt korábban, a Jog és Igazságosság küzd a hatalomban maradásért október 15-én, de a megosztott ellenzék sincs kényelmes helyzetben. Mint megírtuk, az idei lengyelországi választásnak a belpolitikán túl rendkívül nagy nemzetközi jelentősége is lesz.

A 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság vezetősége, Jaroslaw Kaczynski pártelnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mindvégig az európai fősodortól eltérő, nemzeti és szuverenista politikákat képviselt, miközben a párt nagyban épített a lengyel vallásos rétegekre és az egyházra is.

Számos európai központosító és egységes politikákra – például a migráció kezelésére – vonatkozó törekvésekkel szemben álltak, mind a belföldi ellenzékkel, mind a brüsszeli vezetéssel harcot folytatva. Lengyelországban ugyanakkor folyamatos és éles társadalmi tiltakozás is zajlott a kormány egyes törekvései ellen, a liberálisabb városi rétegek kritikusan szemlélik a Jog és Igazságosság kormányzását, míg a vidéki Lengyelország népe a kormánypárt mögött áll.

A lengyel kormány EU-val szembeni konfliktusai nyomán most már Lengyelországot is konkrét uniós forrásmegvonások érik. Az újabb fejlemények viszont a varsói kormánynak is muníciót adnak a hazai politikai küzdelmekben. Az országban uralkodó közhangulatról és a várható eredményekről Maciej Szymanowskit, a Felczak Intézet igazgatóját, és Rosonczy-Kovács Mihály Lengyel- és Olaszország-szakértőt kérdeztük.

***

„A két nemzet közös történelmében mindig előfordultak nehezebb pillanatok. De most épp nagyon jó pillanatban vagyunk. 

Jól megértjük egymást mindabban, ami a magyar nemzeti érdeket, a lengyel nemzeti érdeket és egész Közép-Európa nemzeti érdekeit érinti, 

és abban is, hogy az egységünket meg tudjuk tartani Európában, a mi uniónkat az Unióban” – kezdi a jelenlegi helyzet ismertetését Maciej Szymanowski, a Felczak Intézet igazgatója. „Mindannyiunk számára fontos a cél, hogy az Európai Unió a szuverén államok közösségeként maradjon meg. A legtöbb ország ilyen véleményen van közöttünk, csak legfeljebb nem olyan bátrak, mint a magyar kormány Budapesten vagy a lengyel kormány Varsóban. Ezt mutatta meg a legutóbbi uniós csúcs is, amikor kizárólag Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki mondta ki, hogy nem, nem kérünk a migránsok újraelosztásából – folytatja.

Szymanowski kitér a lengyelek orosz-ukrán háborúhoz való hozzáállására is. „Mind Magyarország, mind Lengyelország óriási humanitárius segítséget nyújtott az ukrán menekültek és Ukrajna részére egyaránt.” Amiben markánsan eltér a két ország véleménye, az az Ukrajnába történő fegyverszállítás ügye, „valamint különbözik a hozzáállásunk abban is, hogy mit gondolunk az Ukrajnában zajló háború további kimenetéről. Mi, lengyelek optimistábbak vagyunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy Oroszország Ukrajna elleni törvénytelen háborúját nem nyerheti meg. A kérdés csak az, hogy mennyire veszíti el” – mondja az Intézet igazgatója.

„A jobboldal persze szintén pozitívan viszonyul az Európai Unióhoz, ugyanakkor viszont mindenképpen ellenzi azt, hogy a szövetség egy föderatív, centralizált irányba induljon el. Míg a balliberális oldal a nagyvárosi felső réteget célozza, 

a jobboldali kormányerők Lengyelországban erőteljesen képviselik a falvakat és a kisvárosokat”.

Szymanowski szerint az elmúlt nyolc évben a lengyel kormány alaposan megváltoztatta a gazdaság rendszerét az országban úgy, hogy kiegyenlítődjön a nagyvárosok és a kisvárosok vagy a kisebb települések helyzete. Az adózási rendszert és az állami támogatási rendszert úgy strukturálták át, hogy a városokból, a nagyvárosokból, amelyek korábban a gazdaság egyetlen lokomotívjaiként szolgáltak, a kistelepülések és a kisvárosok felé is több forrást irányítottak,  az elmúlt két ciklusban ők is nagyon sok támogatást kaptak. „Kijelenthetjük, hogy mindenki számára kiegyenlített fejlődési pályát készítettek elő a kormánypártok” – magyarázza a Felczak Intézet igazgatója.

Ezt is ajánljuk a témában

Kiélezett küzdelem is lehet

Maciej Szymanowski szerint mind a kormányoldal, mind az ellenzék az állampolgárok 40 százalékának a támogatását bírja. Szerinte Lengyelországban a választások eredményét mindig a két tábor között található tíz százaléknyi szavazó dönti el. Az előző két választáson ez a középen álló 10 százalék a jobboldalra szavazott. Előtte pedig az akkor még magát jobboldali pártvezetőként definiáló Donald Tuskra – mutat rá. 

„A jelenlegi kormányzó erő igazából négy párt koalíciója, a Jog és Igazságosság párttal középen. A PiS körülbelül 40 százalékos támogatottsággal rendelkezik, az ellenzék összesen mintegy 50 százalékkal, de utóbbiak megosztottak, nincsenek egységben. Ahhoz, hogy a PiS önállóan kormányozni tudjon, körülbelül 44 százalékot kell elérni a választásokon. Ez egyáltalán nem könnyű, de nem lehetetlen. Ebben tud segíteni az a népszavazás, amit négy fontos kérdésben írtak ki” – jegyzi meg Maciej Szymanowski. 

A Felczak Intézet igazgatója rámutat, hogy a népszavazás kérdéseit úgy állították össze hogy a már említett középen található, bizonytalan választói réteget szólítsa meg, „aki nem elkötelezett politikailag, és nem is szereti ezt a politikai csatározásokat”.

„Kíváncsian várjuk, hogy mik lesznek majd a PiS választási ígéretei. Azzal számolunk, hogy Tusk pártja rövidesen be fogja mutatni a sajátját. (…) 

A Polgári Platform/Koalíció amellett, hogy már sokszor nevet váltott, sokszor a politika ígéreteit sem tartotta be. 

Szymanowski hozzáteszi: „A kormányoldal javára szól az, hogy már bebizonyította, hogy képes beváltani a politikai igényeket”. Ugyanakkor elmondja azt is, hogy van két fontos hátránya is: „a lengyelek a középkor óta nem szeretik az erős kormányokat. (…) Ezen felül van egyfajta társadalmi-közéleti fáradtság, amelyhez nemcsak a világjárvány és a háború járult hozzá.”

A lengyel ellenzék a magyar ellenzék útján jár

A népszavazás kapcsán úgy látja: „a lengyel ellenzék egyelőre úgy tűnik, hogy a magyar ellenzék útján jár”. Tehát ugyanúgy a népszavazás bojkottjára szólította fel a választókat, mint a hazai ellenzék a tavaly áprilisban a választással egy időben megtartott gyermekvédelmi referendum kapcsán.

„A céljuk az, hogy csökkentsék a választási részvételt. De a lengyelországi szakértők nem bíztak semmit a véletlenre, alaposan elemezték a magyarországi népszavazások részvételi arányait is, és leszűrték belőle a tanulságokat. Ennek megfelelően a fő kritériuma az volt a kérdések összeállításának, hogy azok valóban húsba vágóan érdekeljék az embereket. Ha megnézünk egy listát arról, hogy mi az, amit a választók általában elvárnak a politikusoktól, az rendszerint a biztonság és az egészségügy fejlesztése. Az abortuszvita vagy a gender kérdése sokkal inkább a lista vége felé található. Utóbbi témák leginkább a nagyvárosok szabad foglalkozású értelmiségeit szokták lázba hozni” – magyarázza az Intézet igazgatója.

Maciej Szymanowski szerint úgy tűnik: nagy esély van arra, hogy magas lesz a részvétel a népszavazáson, és

 „a népszavazáson az emberek úgy fognak szavazni, hogy az egybecseng a kormány elvárásaival” 

– prognosztizálja a Felczak Intézet igazgatója.

Maciej Szymanowski, a Felczak Intézet igazgatója

A PiS legfontosabb kérdése a választókhoz: akarják-e Donald Tusk visszatérését a hatalomba

„A lengyel választás nyitott. Ez önmagában elismerés a kormánypártoknak, ha azt vesszük figyelembe, hogy nyolc éve vannak hatalmon” – mondja Rosonczy-Kovács Mihály Lengyel- és Olaszország-szakértő a Mandinernek a közelgő lengyel választások kapcsán.

Az elmúlt parlamenti ciklus sorra állította komoly kihívások elé a Jog és Igazságosság pártját (PiS), elég csak a koronavírus-járványra vagy a háború kitörését követő energiaválság miatt egekbe szökő inflációra gondolni. Az, hogy PiS-nek reális esélye van arra, hogy hatalmon maradjon, jelzi: a társadalom egy nagyon jelentős része úgy látja, hogy a különböző munkahely-védelmi és antiinflációs intézkedésekkel a kormány minden tőle telhetőt megtett, mégpedig a lengyel állampolgárok érdekeit szem előtt tartva.

A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója kiemeli: október 15-én három kisebb pártszövetség mellett két nagy tömb feszül majd egymásnak. A kormányoldalt elsősorban Jaroslaw Kaczyński pártelnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök képviseli a kampányban. A legnagyobb ellenzéki pártot, a Polgári Platformot pedig az a Donald Tusk vezeti, aki 2007 és 2014 között már volt Lengyelország miniszterelnöke. „Ami a régiót illeti, a két nagy tömb közül 

a kormányzó Jog és Igazságosság az, amely továbbra is elkötelezettebb a V4-ek és a közép-európai együttműködés ügye mellett” 

– jegyzi meg a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy mennyire kell külföldi befolyástól tartani a lengyel választáson, Rosonczy-Kovács azt felelte, hogy az elmúlt időszakban többször is azt láttuk, hogy nagy figyelem hárul a régió országainak választásaira. Elég csak Ursula von der Leyen azon kijelentésére gondolni az olaszországi választásokat illetően, miszerint megvannak az eszközeik, „ha a dolgok rossz irányba mennek”. Magyarországon is rendkívül nyugtalanító, amit a baloldal vélhető külföldi finanszírozásáról lehet tudni. „Így nem csoda, hogy hatalmas várakozás előzi meg a lengyel választásokat is, hiszen a közép-európai térség egyik meghatározó országáról beszélünk. Ráadásul

 Donald Tusk személyében az ellenzéki vezető egy személyben a fősodratú brüsszeli politika egyik ikonikus arca is.

Korábban az Európai Tanács elnöke volt, és az EPP elnöki tisztségét is betöltötte. Mint ismert, nemrég Manfred Weber fogalmazott úgy, hogy tűzfalat kell vonni bizonyos pártok köré, le kell őket győzni, és megemlítette e pártok között a Jog és Igazságosságot is. Egy-egy ilyen kijelentés azt mutatja, hogy sokan nincsenek kellő tisztelettel és távolságtartással a lengyel választókkal szemben. Ne feledjük el: nagy különbség van aközött, hogy valaki egy pártnak drukkol vagy egy párt legyőzéséről beszél” – idézte fel a szakértő.

Ezt is ajánljuk a témában

Nem fő kampánytéma a háború

Rosonczy-Kovács Mihály szerint az orosz–ukrán háború kérdése Lengyelországban a politikai paletta legnagyobb részét nem osztja meg, nem fő kampánytéma. „Ugyanakkor a PiS-től jobbra található Konföderáció párt – amely identitását tekintve markánsan nemzeti, gazdaságpolitikájában libertárius – már tavaly óta kritikusabb hangot ütött meg a lengyel-ukrán együttműködés kapcsán. Például figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy az ellenőrizetlen ukrán gabona eláraszthatja a lengyel piacot, ezzel ellehetetlenítve a gazdák egy részét. Tavasszal a párt megerősödött, most visszaesés tapasztalható a támogatottságukban. A Jog és Igazságosság legfontosabb kérdése a kampányban a választók felé az, hogy 

akarják-e, hogy Tusk visszatérjen a hatalomba, 

és rendszeresen emlékeztetik a közvéleményt arra, hogy az ő miniszterelnöksége idején hogyan nőtt meg a munkanélküliség, épült le a hadsereg, adtak el stratégiai állami cégeket. Tusknak egy heterogén választói csoportot kell megszólítania, fél szemét a kisebb ellenzéki riválisokon is tartva. Jellemzően konkrétumok nélkül beszél arról, hogy véget kell vetni a pártelnök, Jarosław Kaczyński által fémjelzett időszaknak.”

Rosonczy-Kovács Mihály, Lengyelország- és Olaszország-szakértő, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója

A politikai játszmák sokszor fontosabbnak bizonyultak Brüsszelben

A Lengyelország- és Olaszország szakértővel kitekintünk a választás utáni időszakra is. Arra a kérdésre, hogy amennyiben a jelenlegi kormánypárt marad hatalmon, akár úgy, hogy koalícióra lép más pártokkal, megnő- e az esély az uniós források kifizetésének, Rosonczy-Kovács Mihály azt válaszolja: „Ezek a források mind Magyarországnak, mind Lengyelországnak járnak, nem beszélve arról, hogy a közös uniós hitelekben mindkét ország is kezes, részt vállal azok visszafizetéséből. Azt látjuk, hogy a valódi, keresztény európai értékek védelme mellett a Szerződések szellemét és betűjét is ez a két ország tartja be. Az említett összegek visszatartása pedig komoly jogállamisági problémákat vet fel nem a két tagállammal szemben, hanem éppen a brüsszeli intézmények eljárásával kapcsolatban. Az utóbbi időszakban a politikai játszmák sokszor fontosabbnak bizonyultak úgy az Európai Bizottságnak, mint az Európai Parlament baloldali pártjainak, mintsem, hogy jog- és sportszerűen járjanak el” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

„Ha a lengyelek újra felhatalmaznák a jelenlegi kormányt, annak feltehetően üzenetértéke lesz majd a brüsszeli bürokrácia szemében is” 

– húzza alá a szakértő.

A több évszázadra visszatekintő magyar–lengyel barátság ügyét illetően a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója elmondta, hogy pozitív üzenettel bírt, hogy augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén a lengyel külügyminisztérium jókívánságait fejezte ki. Rosonczy-Kovács Mihály szerint az elmúlt másfél évben azért is érte komoly kihívás a magyar – lengyel kapcsolatokat, mert a két ország közvéleménye jellemzően nem közvetlenül ismerhette meg a másik nemzet álláspontját. A szakértő szerint a közép-európai együttműködést „a média egy része mindig is szét akarta verni, mérgezni akarta, ennek lehettünk az utóbbi hónapokban is szemtanúi. Olyan félmondatokat ragadtak ki a magyar és lengyel politikusok nyilatkozataiból, amelyek gyengítették az együttműködést, azokat, amelyek pedig az együttműködés fontosságáról beszéltek, elhallgatták. Ezek is rámutattak arra, hogy a hagyományos és a közösségi médiában is szüksége lenne azokra a keretekre, amelyek lehetővé teszik, hogy a felek közvetlenül ismerjék egymást véleményét. Többek között arról, hogy az olyan stratégiai kérdésekben is egyetértés van a két ország között, hogy az Oroszország jelentette biztonsági kockázat a lehető legkisebb legyen, és hogy a régiónk és Oroszország között legyen egy szabad és szuverén Ukrajna.”

Nyitókép: JANEK SKARZYNSKI / AFP. Belső képek: Felczak Intézet hivatalos oldala

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Menhetten
2023. szeptember 05. 14:31
2015 óta tudom, amikor az oroszok által elindított menekülthullám előtt megjelentek a menekültellenes óriásplakátok, pedig a menekültek még Szíriában voltak. Putyin informálta Orbánt.. 2010 óta tudom hogy Orbán fasiszta államot épít, benne van az alaptörvény preambulumában a célja. Tucker Carlsonnak kifejtette Orbán, amit már akkor megírtam, mikor Putyin megtámadta Ukrajnát, hogy orosz győzelmet vár.. Lélekben már várta Magyarország kulcsával, sóval és kenyérrel az orosz páncélosokat a keleti határnál, hogy gyorsan átállhasson Oroszország oldalára, és kihirdethesse az örökös Fidesz hatalmat Magyarországon.. Azt reméli ha Trump újra hatalomra kerül, újra leszarja Európát és Európa gyengének bizonyul az orosz hadsereggel szemben, így az orosz hatalom megint kiterjedhet az Oderáig.. Ez Orbán mesterterve, ezért szerkesztik a fidesz médiát Moszkvában..
Upuaut
2023. szeptember 05. 10:58
A lengyel és magyar ellenzék között az a nagy különbség, hogy a lengyel ellenzék jelentős része nem belterjes hazaárulók gyülekezete. Az meg hogy übermensch német politikusok beleugatnak a lengyel választásokba, mégiscsak a kormányzó pártnak kedveznek.
5m007h 0p3ra70r
2023. szeptember 05. 10:56
>>>Janos Kovacs 2023. szeptember 05. 10:51 Tessék fosni ettől is! Hátha a lengyel bratanki is meggondolják magukat.<<< #LENGYELBENMENNYIACUKOR
5m007h 0p3ra70r
2023. szeptember 05. 10:52
>>>Nem babra megy a játék a lengyel választáson, <<< #JÓHOSSZÚRASIKERÜLT #LENGYELÜLABABNAGYMAMA
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!