Jelentés készült a trükkös „közvélemény-kutatásokról”.
Az Eurobarométer közvélemény-kutatásait elemző „Mitől fél Európa” című angol nyelvű tanulmány komoly kérdéseket vet fel a kutatássorozat pontosságával és érvényességével kapcsolatban – olvasható az MCC Brussels hasábjain.
Mint írják, a tanulmány többek között rámutat:
A jelentést készítő Frank Furedi professzor szerint például „a jelentésünkben vizsgált felmérések többsége azt mutatja, hogy a hétköznapi emberek figyelemreméltóan hosszú időszakon keresztül, következetesen helyezték előtérbe a gazdasági kérdéseket – a foglalkoztatást, a béreket és az árakat – más aggodalomra okot adó ügyekkel szemben.”
Bill Durodié professzor szerint ráadásul „jelentésünk azt mutatja, hogy a közvélemény-kutatások állításai ellenére nincs egyértelmű utalás arra, hogy a „közvélemény” mit gondol. Ezt gyakran szándékosan építik fel vagy hívják elő, hogy megfeleljen az előre meghatározott napirendeknek”. Mint fogalmaz:
amikor választási lehetőséget kínálnak, azokat az elit prioritásai és szempontjai szerint alakítják ki”.
***
Az említett, angol nyelvű jelentést ide kattintva olvashatja.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nemzetközi összevetésben több szempontból is előremutató.
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Fél év alatt minden megváltozott.
Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb a felfedezés jelentősége, mindig a tudományon van a hangsúly.
Éljen a sajtószabadság!
A kormányfő Lázár Jánossal közös beszélgetésen vesz részt a szegedi Pick Arénában.
