Másfélszeresére nőtt az orosz olajexport a szankciók ellenére

Adatokat közölt a Kpler elemzőcég az orosz olajexport alakulásáról, amit a Financial Times mutatott be. Az elemzés szerint hiába vezettek be egy sor szankciót Oroszország ellen az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta, az orosz olajexport jelentősen növekedett az elmúlt időszakban.

Az adatok szerint az orosz olajexport 50 százalékkal növekedett idén tavasszal. Az Euractiv cikke szerint Moszkva új piacokat talált az olajának: főleg Kína, India és Törökország az új felvásárló. Augusztusban és szeptemberben a Lukoil és a CenGeo orosz olajcégek nagy mennyiségű olajat adtak el az Egyesült Arab Emírségeknek is.

A Kyiv School of Economics elemzése szerint a növekedő olajárak és Oroszország sikeres szankcióelkerülése miatt az orosz olajbevétel 2023-ban 15 milliárd dollárral több lehet majd, mint amivel e fejlemények nélkül számolni lehetett. A kijevi intézet közgazdásza szerint 

E folyamatok a Financial Times szerint „kétszeres kudarcot” jelentenek az oroszokat szankcionálni kívánó nyugatiak számára.

Az ársapka az FT értékelése szerint csak ideiglenesen működött: a nyugati exportra és a nyugatot érintő logisztikára építő oroszoknak egy ideig súlyos problémát jelentett az ársapka, beesett az olajuk ára; és emellett csak diszkontáron tudták azt értékesíteni más, Nyugaton kívüli vásárlók számára, különösen Ázsiában. Feltehető, hogy a szankciók eddig mintegy 100 milliárd dolláros bevételkiesést jelentettek a moszkvai vezetés számára.

amely nyugati biztosítások nélkül, a szankciós rendszert kikerülve szállítja a fekete aranyat a vásárló országokba. Ezzel az idei év második felére újra a világpiaci ár körüli szinten tudja Oroszország eladni az olaját.

Emellett látható a nemzetközi teherhajózás szereplőinek fáradása is: az orosz bizniszektől való elesés számukra is fájdalmas bevételkieséseket jelent.

Ugyanakkor az orosz vezetés a napokban betiltotta a dízel exportját, ami további kérdésekhez vezet a Financial Times szerint: a lap szerint az is előfordulhat, hogy Putyinék törést akarnak elérni az olajpiacon, ahogy tavaly a gázpiacon törekedtek erre. 

A most újra növekedő olajárak – amellett, hogy segítik Oroszországot a háború finanszírozásában – 

köztük a nyugati országokban is.

Szaúd-Arábia napi egymillió hordónyival csökkentette az olajtermelését július óta, és nemrég úgy döntött, az év végéig megtartja a csökkentett üzemmódot. Ez – az orosz olaj növekvő árával együtt – természetesen az olajár általános növekedését hozta a világban. Akár a 100 dollárt is elérheti a következő hetekben az olaj ára. 

Jorge Leon, a Rystad Energy alelnöke szerint ugyanakkor csak ideiglenes lesz majd a kiugró ár, és középtávon egy alacsonyabb szinten stabilizálódnak a számok. Leon szerint hosszabb távon a szaúdiaknak sem érdeke a radikális olajpolitika, mert 

az pedig a keresletet fogja visszavetni az olajuk iránt.

És más nagyhatalmaknak is vannak eszközeik: az AP elemzése szerint például az Egyesült Államok „szemet hunyhat” az Irán elleni szankciók be nem tartása fölött, és iráni eredetű olajjal enyhítheti az esetleges hazai feszültségeket az üzemanyagok frontján. Az USA egyébként saját jelentős olajkészletéhez is hozzányúlhat: a tavalyi év folyamán növekedett is az amerikai olajkitermelés, napi 11,8 millió hordóról 12,8 millió hordóra egy év alatt idén júniusig.

Mi több, a legfrissebb hírek szerint többéves rekordot elérve a 13 millió hordót is elérheti hamarosan az Egyesült Államok napi olajtermelése – a Chevron és az Exxon is rekordszintű termelést folytat jelenleg. Az Oilprice elemzése szerint az amerikai kitermelés növekedése ellensúlyozni kezdte a szaúdi és orosz próbálkozásokat az olajár fokozására.

 – a drága olaj- és üzemanyagár tehát elsősorban ismét a mi kontinensünkön okozhatja a legnagyobb problémákat. 

Nyitókép: illusztráció (Tayfun Coskun / ANADOLU AGENCY / AFP)