Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta fokozódó szankciók ellenére az orosz nyersolaj exportja másfélszeresére nőtt idén tavasszal a Financial Times szerint.
Adatokat közölt a Kpler elemzőcég az orosz olajexport alakulásáról, amit a Financial Times mutatott be. Az elemzés szerint hiába vezettek be egy sor szankciót Oroszország ellen az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta, az orosz olajexport jelentősen növekedett az elmúlt időszakban.
Az adatok szerint az orosz olajexport 50 százalékkal növekedett idén tavasszal. Az Euractiv cikke szerint Moszkva új piacokat talált az olajának: főleg Kína, India és Törökország az új felvásárló. Augusztusban és szeptemberben a Lukoil és a CenGeo orosz olajcégek nagy mennyiségű olajat adtak el az Egyesült Arab Emírségeknek is.
A Kyiv School of Economics elemzése szerint a növekedő olajárak és Oroszország sikeres szankcióelkerülése miatt az orosz olajbevétel 2023-ban 15 milliárd dollárral több lehet majd, mint amivel e fejlemények nélkül számolni lehetett. A kijevi intézet közgazdásza szerint
„nehéz lesz hatásosan kikényszeríteni az olaj árkorlátozását a jövőben”.
E folyamatok a Financial Times szerint „kétszeres kudarcot” jelentenek az oroszokat szankcionálni kívánó nyugatiak számára.
Az ársapka az FT értékelése szerint csak ideiglenesen működött: a nyugati exportra és a nyugatot érintő logisztikára építő oroszoknak egy ideig súlyos problémát jelentett az ársapka, beesett az olajuk ára; és emellett csak diszkontáron tudták azt értékesíteni más, Nyugaton kívüli vásárlók számára, különösen Ázsiában. Feltehető, hogy a szankciók eddig mintegy 100 milliárd dolláros bevételkiesést jelentettek a moszkvai vezetés számára.
Időközben ugyanakkor Oroszország új „sötét flottát” állított szolgálatba,
amely nyugati biztosítások nélkül, a szankciós rendszert kikerülve szállítja a fekete aranyat a vásárló országokba. Ezzel az idei év második felére újra a világpiaci ár körüli szinten tudja Oroszország eladni az olaját.
Emellett látható a nemzetközi teherhajózás szereplőinek fáradása is: az orosz bizniszektől való elesés számukra is fájdalmas bevételkieséseket jelent.
Ugyanakkor az orosz vezetés a napokban betiltotta a dízel exportját, ami további kérdésekhez vezet a Financial Times szerint: a lap szerint az is előfordulhat, hogy Putyinék törést akarnak elérni az olajpiacon, ahogy tavaly a gázpiacon törekedtek erre.
A most újra növekedő olajárak – amellett, hogy segítik Oroszországot a háború finanszírozásában –
drágulást és inflációt jelentenek a világ körül,
köztük a nyugati országokban is.
Szaúd-Arábia napi egymillió hordónyival csökkentette az olajtermelését július óta, és nemrég úgy döntött, az év végéig megtartja a csökkentett üzemmódot. Ez – az orosz olaj növekvő árával együtt – természetesen az olajár általános növekedését hozta a világban. Akár a 100 dollárt is elérheti a következő hetekben az olaj ára.
Jorge Leon, a Rystad Energy alelnöke szerint ugyanakkor csak ideiglenes lesz majd a kiugró ár, és középtávon egy alacsonyabb szinten stabilizálódnak a számok. Leon szerint hosszabb távon a szaúdiaknak sem érdeke a radikális olajpolitika, mert
a túl drága olaj a vásárló országokban okoz inflációt,
az pedig a keresletet fogja visszavetni az olajuk iránt.
És más nagyhatalmaknak is vannak eszközeik: az AP elemzése szerint például az Egyesült Államok „szemet hunyhat” az Irán elleni szankciók be nem tartása fölött, és iráni eredetű olajjal enyhítheti az esetleges hazai feszültségeket az üzemanyagok frontján. Az USA egyébként saját jelentős olajkészletéhez is hozzányúlhat: a tavalyi év folyamán növekedett is az amerikai olajkitermelés, napi 11,8 millió hordóról 12,8 millió hordóra egy év alatt idén júniusig.
Mi több, a legfrissebb hírek szerint többéves rekordot elérve a 13 millió hordót is elérheti hamarosan az Egyesült Államok napi olajtermelése – a Chevron és az Exxon is rekordszintű termelést folytat jelenleg. Az Oilprice elemzése szerint az amerikai kitermelés növekedése ellensúlyozni kezdte a szaúdi és orosz próbálkozásokat az olajár fokozására.
Az Egyesült Államokban egyébként továbbra is jóval olcsóbb az üzemanyag, mint Európában
– a drága olaj- és üzemanyagár tehát elsősorban ismét a mi kontinensünkön okozhatja a legnagyobb problémákat.
Nyitókép: illusztráció (Tayfun Coskun / ANADOLU AGENCY / AFP)
Donald Trump elsöprő győzelme a normalitáshoz való visszatérés garanciája – mondja Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával értékeltük az amerikai elnökválasztás eredményét, de beszéltünk Orbán Viktor új kihívójáról és Szájer József visszatéréséről is.
Tárgyalt vagy nem tárgyalt Trump Putyinnal? A helyzet zavaros, a német védelmi miniszter mindenesetre már most tart egy amerikai-orosz alkutól.
Leuralták Amerikát.
Pártatlan és mélyreható vizsgálat nem volt a kérdésben 2020 után, ilyen a demokrata mélyállam irányítása alatt álló amerikai kormányzati szervektől nem is volt várható.
Tisztelt rektor hölgyek és urak, válaszra se méltassák ezt a szerencsétlent!
Árad a Putyin, bukik a Nyugat.
Senki nem akar árháborúsdit játszani Donald Trumppal, de ha sor kerül rá, ki lehet belőle hozni a lehető legjobbat.
A VisaGuide Passport Index 2024-es rangsora szerint a magyar útlevél a világ ötödik legerősebbje, megkönnyítve a magyar állampolgárok globális mozgását és nemzetközi kapcsolataik bővítését.
