Verhetik a tamtamot Bidenék, hogy ők vezetik „a szabad világot”, az amerikaiak már most aggódnak a jövő évi választás tisztasága miatt

A Rasmussen Reports közvélemény-kutató cég felmérést tett közzé arról, hogyan gondolkodnak az amerikaiak a jövő évi elnökválasztás várható tisztaságáról. Az eredmények azt mutatják, a választók több mint fele, 56 százaléka valószínűnek tartja, hogy csalás fogja befolyásolni az eredményt; 33 százalékuk egyenesen nagyon valószínűnek tartja ezt, amely látványos mutatója az amerikaiak saját demokráciába vetett hitének megrendülésére. Csak a választók 20 százaléka gondolja azt Amerikában, hogy egyáltalán nem valószínű a csalás.

Aggódnak

A New York-i Spectrum News elemzése is a jövő évi választással kapcsolatos aggodalmakról szól. A portál szerint a 2024-es voksolás az egyik legnagyobb horderejű döntés lesz az amerikai történelemben, és valószínűleg ezt fogják az eddigi legjobban, legszigorúbban ellenőrizni is. Emlékeztetnek: Donald Trump előző elnök az elveszített 

– többek között ezen állításai miatt is eljárás folyik ellene, több más ügy mellett. Ami tény, hogy a sok helyen megtámadott eredmények kapcsán a bíróságok sehol nem hoztak nagy horderejű ítéletet arról, hogy csalás történt arról, és tény az is, hogy az amerikai politikai élet teljes spektruma az akkor született – sőt, az azóta megtartott félidős választáson tovább alakult – eredmények alapján politizál tovább: az elnök demokrata a Szenátus többségével együtt, a Képviselőház pedig republikánus többségű.

Connie Uthoff, a George Washington Egyetem kiberbiztonsági mesterprogramjának igazgatója szerint a jövő évi választáson már aggódni kell a mesterséges értelem (AI) miatt is, mely fenyegetettség mértékét még csak meg sem lehet becsülni most. Emlékeztet: a „deep fake” technológiákkal hamis videókat, hamis e-maileket tudnak készíteni, olyan kifinomultsággal, ami eddig példátlan volt. Mindez tovább áshatja alá a bizalmat a demokrácia rendszereivel szemben.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy a voksolások során szerte Amerikában használt választási szavazógépek – amelyeken gombokkal, képernyőn lehet leadni a szavazatokat – 

mint korábban voltak.

Az ötven fejű állam

Innen Európából, azon belül Magyarországról nézve minden amerikai választás alkalmával rácsodálkozhatunk a világ vezető hatalmának furcsa és rendkívül bonyolult választási rendszerére.

ötven különböző tagállamból, amelyek ugyan a külpolitikában az elnök és a szövetségi Kongresszus által együttesen lépnek fel, s a központi hatalom centralizációja kétszáz éve zajlik; de attól még az egyes tagállamok számos területen féltékenyen őrzik önálló döntési jogköreiket, autonómiájukat, valamint saját akár több mint kétszáz éves hagyományaikat.

És ez alá tartozik a választások lebonyolítása, a szövetségi választásoké is. Az USA választási rendszere nagymértékben decentralizált. A tagállamok saját jogrendszere szabályozza a helyben érvényes választási rendszert, az előválasztástól az elektori kollégiumon át a választások technikai lebonyolításáig. Mi több, a választáshoz szükséges teendők egy részét még tovább is delegálják a tagállamokon belüli megyékhez.

tagállamokból pedig ötven. Az bizonyos, hogy csak a legkomolyabb amerikai választási szakértők látják át ezt a rendszert, annak minden egymáshoz hasonló, illetve egyedileg eltérő elemét.

Az amerikai választási rendszerhez kapcsolódó variációk száma tehát a végtelenhez közelít. Pár példa azért: a tagállamok túlnyomó többségében „first past the post” választás érvényes, vagyis a legtöbb szavazatot elnyert jelölt nyeri a választást. De vannak kétfordulós választások is, például Georgiában, ahol ha az első helyezett nem ér el egy bizonyos szintű eredményt, akkor tartanak egy második fordulót a két legtöbb szavazatot megkapó jelölt között – ez is történt Georgiában legutóbb. 

Van aztán az általános előválasztás rendszere is, ami nemrég lett Kaliforniában bevezetve: itt minden jelölt, pártoktól függetlenül egy közös előválasztáson vesz részt (besorolva egyik vagy másik nagy párthoz), és a két párt legtöbb szavazatot kapott jelöltjei méretik meg magukat a választás napján. 

amikor is a választók rangsorolhatják a számukra kedves jelölteket, és ezen rangsorokból összevetéséből jön ki aztán az eredmény. Lousianában viszont minden jelölt rákerül a választás napi listára, és ezek közül vagy az egyik elsőre megszerzi a szavazatok többségét, vagy ennek hiányában egy második forduló következik az első két helyezett között.

Elkent, szétkent szavazási rendszer

És mindez még csak bevezetés az amerikai választási rendszer megértése felé: a fentieknél még jobban befolyásolják a választás alakulását az utóbbi években, évtizedekben terjedő levélszavazási lehetőségek, amiket megint csak tagállamonként szabályoznak, hogy például mettől meddig lehet leadni a szavazatot. Van olyan állam is, ahol még a választás konkrét napja után beérkező levélszavazatokat is beleszámolják a később megszületendő végeredménybe.

A levélszavazások körüli bizonytalanságok központi témáját jelentették az elmúlt választások csalásvádas vitáinak is. 

addig a demokraták nagyon is forszírozzák ezt, a marginalizált társadalmi rétegek érdekeire hivatkozva. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a tényt: az Egyesült Államokban nincsen személyi igazolvány, nincsenek olyan iratok, amelyek általánosan, egységesen mindenkit számon tartanának. Ennek eredményeként a legkülönbözőbb módszerekkel igazolják magukat a voksolók – például a jogosítvánnyal, ha van (és sokaknak van), vagy épp az útlevelekkel (az jóval kevesebb embernek).

Az ebből eredő bizonytalanságok már igazán az amerikai választási rendszer mélyére vezetnek. A legutóbbi választás után Szilvay Gergely kollégánk több részes cikkben gyűjtött össze különös tényeket az USA választási rendszeréről. Hogy ezek csak megkönnyítik a csalás lehetőségét, vagy pedig tényszerűen csalásokra utalnak – nos, ezen vitatkozik Amerika azóta, és szinte fél Amerika, különösen Donald Trump nagy számú republikánus támogatói számára nem kérdés a válasz.

Nyitókép: ALLISON BAILEY, (AFP)