Egy közvélemény-kutató cég felméréséből kiderült: a választók több mint fele valószínűnek tartja, hogy csalás fogja befolyásolni az eredményt.
A Rasmussen Reports közvélemény-kutató cég felmérést tett közzé arról, hogyan gondolkodnak az amerikaiak a jövő évi elnökválasztás várható tisztaságáról. Az eredmények azt mutatják, a választók több mint fele, 56 százaléka valószínűnek tartja, hogy csalás fogja befolyásolni az eredményt; 33 százalékuk egyenesen nagyon valószínűnek tartja ezt, amely látványos mutatója az amerikaiak saját demokráciába vetett hitének megrendülésére. Csak a választók 20 százaléka gondolja azt Amerikában, hogy egyáltalán nem valószínű a csalás.
A New York-i Spectrum News elemzése is a jövő évi választással kapcsolatos aggodalmakról szól. A portál szerint a 2024-es voksolás az egyik legnagyobb horderejű döntés lesz az amerikai történelemben, és valószínűleg ezt fogják az eddigi legjobban, legszigorúbban ellenőrizni is. Emlékeztetnek: Donald Trump előző elnök az elveszített
2020-as elnökválasztás óta hangoztatja nézeteit, hogy szerinte a választást elcsalták
– többek között ezen állításai miatt is eljárás folyik ellene, több más ügy mellett. Ami tény, hogy a sok helyen megtámadott eredmények kapcsán a bíróságok sehol nem hoztak nagy horderejű ítéletet arról, hogy csalás történt arról, és tény az is, hogy az amerikai politikai élet teljes spektruma az akkor született – sőt, az azóta megtartott félidős választáson tovább alakult – eredmények alapján politizál tovább: az elnök demokrata a Szenátus többségével együtt, a Képviselőház pedig republikánus többségű.
Connie Uthoff, a George Washington Egyetem kiberbiztonsági mesterprogramjának igazgatója szerint a jövő évi választáson már aggódni kell a mesterséges értelem (AI) miatt is, mely fenyegetettség mértékét még csak meg sem lehet becsülni most. Emlékeztet: a „deep fake” technológiákkal hamis videókat, hamis e-maileket tudnak készíteni, olyan kifinomultsággal, ami eddig példátlan volt. Mindez tovább áshatja alá a bizalmat a demokrácia rendszereivel szemben.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy a voksolások során szerte Amerikában használt választási szavazógépek – amelyeken gombokkal, képernyőn lehet leadni a szavazatokat –
elöregedhetnek, elromolhatnak, sérülékennyé válhatnak,
mint korábban voltak.
Innen Európából, azon belül Magyarországról nézve minden amerikai választás alkalmával rácsodálkozhatunk a világ vezető hatalmának furcsa és rendkívül bonyolult választási rendszerére.
Mindig emlékeztethetjük magunkat: az Amerikai Egyesült Államok tényleg egyesült államokból áll,
ötven különböző tagállamból, amelyek ugyan a külpolitikában az elnök és a szövetségi Kongresszus által együttesen lépnek fel, s a központi hatalom centralizációja kétszáz éve zajlik; de attól még az egyes tagállamok számos területen féltékenyen őrzik önálló döntési jogköreiket, autonómiájukat, valamint saját akár több mint kétszáz éves hagyományaikat.
Ezt is ajánljuk a témában
A Demokrata Párt és szerteágazó hálózatai a legkülönbözőbb, aprólékos módszerekkel igyekeznek fellazítani az alapból bonyolult és homályzónákkal teli amerikai választási rendszert – amin a világhatalom irányítása dől el. Folytatódik a máig tartó 2020-as csalásvitákat bemutató cikksorozatunk!
És ez alá tartozik a választások lebonyolítása, a szövetségi választásoké is. Az USA választási rendszere nagymértékben decentralizált. A tagállamok saját jogrendszere szabályozza a helyben érvényes választási rendszert, az előválasztástól az elektori kollégiumon át a választások technikai lebonyolításáig. Mi több, a választáshoz szükséges teendők egy részét még tovább is delegálják a tagállamokon belüli megyékhez.
Megyékből pedig jelenleg 3143 van az Egyesült Államokban,
tagállamokból pedig ötven. Az bizonyos, hogy csak a legkomolyabb amerikai választási szakértők látják át ezt a rendszert, annak minden egymáshoz hasonló, illetve egyedileg eltérő elemét.
Az amerikai választási rendszerhez kapcsolódó variációk száma tehát a végtelenhez közelít. Pár példa azért: a tagállamok túlnyomó többségében „first past the post” választás érvényes, vagyis a legtöbb szavazatot elnyert jelölt nyeri a választást. De vannak kétfordulós választások is, például Georgiában, ahol ha az első helyezett nem ér el egy bizonyos szintű eredményt, akkor tartanak egy második fordulót a két legtöbb szavazatot megkapó jelölt között – ez is történt Georgiában legutóbb.
Van aztán az általános előválasztás rendszere is, ami nemrég lett Kaliforniában bevezetve: itt minden jelölt, pártoktól függetlenül egy közös előválasztáson vesz részt (besorolva egyik vagy másik nagy párthoz), és a két párt legtöbb szavazatot kapott jelöltjei méretik meg magukat a választás napján.
De ott van Alaszka és Maine államok esete, ahol az azonnali többfordulós szavazásban hisznek,
amikor is a választók rangsorolhatják a számukra kedves jelölteket, és ezen rangsorokból összevetéséből jön ki aztán az eredmény. Lousianában viszont minden jelölt rákerül a választás napi listára, és ezek közül vagy az egyik elsőre megszerzi a szavazatok többségét, vagy ennek hiányában egy második forduló következik az első két helyezett között.
És mindez még csak bevezetés az amerikai választási rendszer megértése felé: a fentieknél még jobban befolyásolják a választás alakulását az utóbbi években, évtizedekben terjedő levélszavazási lehetőségek, amiket megint csak tagállamonként szabályoznak, hogy például mettől meddig lehet leadni a szavazatot. Van olyan állam is, ahol még a választás konkrét napja után beérkező levélszavazatokat is beleszámolják a később megszületendő végeredménybe.
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon a novemberi amerikai félidős választásokon is felmerül-e majd a csalás gyanúja? Ez a végső kérdés, amire kifutnak 2020-as amerikai elnökválasztás vitatott jelenségei, hiába akar arról megfeledkezni a mainstream média és a demokrata elit. A csalásgyanút rengeteg bizonyíték támasztja alá. Átfogó cikksorozatunk első része!
A levélszavazások körüli bizonytalanságok központi témáját jelentették az elmúlt választások csalásvádas vitáinak is.
Míg a republikánusok jobbára ódzkodnak a levélszavazástól és annak folyamatos kiterjesztésétől,
addig a demokraták nagyon is forszírozzák ezt, a marginalizált társadalmi rétegek érdekeire hivatkozva. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a tényt: az Egyesült Államokban nincsen személyi igazolvány, nincsenek olyan iratok, amelyek általánosan, egységesen mindenkit számon tartanának. Ennek eredményeként a legkülönbözőbb módszerekkel igazolják magukat a voksolók – például a jogosítvánnyal, ha van (és sokaknak van), vagy épp az útlevelekkel (az jóval kevesebb embernek).
Az ebből eredő bizonytalanságok már igazán az amerikai választási rendszer mélyére vezetnek. A legutóbbi választás után Szilvay Gergely kollégánk több részes cikkben gyűjtött össze különös tényeket az USA választási rendszeréről. Hogy ezek csak megkönnyítik a csalás lehetőségét, vagy pedig tényszerűen csalásokra utalnak – nos, ezen vitatkozik Amerika azóta, és szinte fél Amerika, különösen Donald Trump nagy számú republikánus támogatói számára nem kérdés a válasz.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Egyesült Államok összetett, bonyolult választási rendszerének mélyén olyan szürke zónákat találunk, amiken az egyszeri magyar választópolgár csak hüledezhet. Az amerikai voksolási csalásvitákról szóló cikksorozatunk harmadik, befejező része következik!
Nyitókép: ALLISON BAILEY, (AFP)
Ötezren leszünk, és még ötvenezren, ha jöttök. Jobb ha nem szórakoztok velünk! – üzente a megválasztott elnöknek a szélsőséges demokrata polgármester.
Jó hír érkezett Magyarország számára.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
