A konzervatív Néppárt nyerte a spanyol választásokat, de nem taroltak
Győzött a jobboldal Spanyolországban.
A győztes vesztett, a vesztes még győzhet, de kicsi rá az esély.
Kétszer is leszavazta a spanyol parlament alsóháza a választáson győztes párt, a középjobb Spanyol Néppárt (PP) miniszterelnök-jelöltjét, Alberto Núñez Feijóo-t. Feijóo, aki egyben a párt elnöke is – írja a Politico.
A győztes miniszterelnök-jelöltnek a 350 tagú képviselőházban legalább 176 szavazatra van szüksége. A Néppártnak 137 képviselője van. Szerdán, az első körben 172 pártoló szavazatot kapott, viszont 178-an szavaztak ellene. Pénteken, amikor már a sima többség is elég lett volna, ez megismétlődött, annyival, hogy egy szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak, az ellenzők tábora így eggyel 177-re apadt. A Diario AS szerint saját pártja mellett a Vox, a Coalición Canaria és a baszk jobbközép UPN képviselői szavaztak Feijóora; ellenben a PSOE (Spanyol Szocialista Munkáspárt), a szélsőbal Sumar, a baloldali-katalán ERC, a függetlenségi-szeparatista katalán Junts, a baszk nacionalista-baloldali EH Bildu, az úgyszintén baszk nacionalista, de kereszténydemokrata PNV és a gallego baloldali-nacionalista BNG képviselői voksoltak nemmel.
Ezt azt jelenti, hogy nem tud kormányt alakítani a választásokon győztes Néppárt.
Ezt is ajánljuk a témában
Győzött a jobboldal Spanyolországban.
Így az eddig hivatalban lévő miniszterelnök, a szocialista Pedro Sánchez próbálkozhat a kormányalakítással két hónapig. A Spanyol Szocialista Munkáspártnak (PSOE) 121 helye van, a szélsőbaloldali Sumarnak további 31, de ez együtt is csak 152. Sáncheznek viszont nagyobb esélye van megnyerni a regionalista és függetlenségpárti pártok képviselőit, mint a PP-nek volt. Ezt az opciót ma Frankenstein-koalíciónak nevezik Spanyolországban.
A mérleg nyelvét a katalán szeparatista Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) frakciója adja, ők azonban tudatában léve királycsináló szerepüknek, azt kérik, hogy Sánchez nyíltan és egyértelműen kötelezze el magát egy katalán függetlenségi népszavazás mellett. A szocialista politikus ezzel igen nehéz helyzetbe kerül, ugyanis ez a követelés alkotmányellenes. A Junts vezetője ráadásul az önkéntes száműzetésben élő Carles Puigdemont, aki ellen korábban az alkotmányellenes, 2017-es katalán függetlenségi népszavazás miatt elfogatóparancsot adtak ki. Elvben tehát vele kellene megegyeznie Sáncheznek. Az alkotmányos korlátokkal a Junts is tisztában van, így lehet, hogy a 2017-es népszavazás szervezőinek adott amnesztia lesz a megegyezés tárgya.
Ha két hónapon belül, november 27-ig nem születik megegyezés és nem alakul meg az új kormány, akkor rá 47 napra új választásokat kell kiírnia a királynak, amely 2024. január 14-én lenne esedékes.
Kapcsolódó vélemény
A PP meg a Vox a várttól elmaradó szereplése a mostani spanyol választásokon csak utolsó a sorban. Vajon miért?