Az USA korlátozza a magyarok vízummentességét, reagált a Belügyminisztérium
Bosszút állt az amerikai külügy, amiért Magyarország nem volt hajlandó kiszolgáltatni nekik a határon túli magyarok állampolgársági adatait.
Ez javarészt az Orbán-Szijjártó tandem kipcsak külpolitikájának következménye.
„2008 óta a gazdasági és turisztikai együttműködés serkentésére az amerikai adminisztráció a legszorosabb partnerei között Magyarországnak is lehetővé tette az egyszerűsített, azaz vízum nélküli beutazás (VWP) lehetőségét is a hosszas, stresszes és költséges vízumügyintézés kiiktatásával. A közismerten drákói bevándorlási és határőrizeti rendszert működtető USA részéről egy messziről is jól látható ajándék volt ez a kiváltságos baráti kör részére. Nem pusztán az utazás egyszerűsítéséről, de a szövetségi rendszer kohéziójának megerősítéséről is szólt. Akkor legalábbis úgy tűnt, ez a szövetség lineáris pályán mozog a stratégiai együttműködés különböző dimenzióiban.
Ma azonban azt látjuk, hogy ez már a múlté, a magyar-amerikai kapcsolatok pedig kiszámíthatatlan pályán mozognak, de leginkább az elhidegülés irányába tartanak. Ez javarészt az Orbán-Szijjártó tandem kipcsak külpolitikájának következménye. A keleti nyitás, az egyre vadabb diktatúrába átcsapó putyini rezsimmel való összeölelkezés, az egyre élénkebb kínai kapcsolatok már önmagukban is elég baljósak.
Ezt is ajánljuk a témában
Bosszút állt az amerikai külügy, amiért Magyarország nem volt hajlandó kiszolgáltatni nekik a határon túli magyarok állampolgársági adatait.
A magyar kormány azonban nemcsak gazdasági kapcsolatokat épített, hanem a saját szövetségi rendszerünk kihívóinak kínált stratégiai bázist a határainkon belül. Ennek egyik példája az az orosz Nemzetközi Beruházási Bank, amely többek között a diplomáciai mentesség megszerzése révén is könnyen funkcionálhatott az orosz hírszerzés fedőintézményeként Európa szívében. Moszkva ezidőtájt a magyar külügy szervereiben is ki-be járkálhatott, miközben Szijjártó Péterre Szergej Lavrov külügyminiszter plecsnit aggatott. Az orosz-ukrán háború kitörése óta folytatott áldozathibáztató, a NATO-bővítést, valamint a szankciókat gáncsoló politika pedig hatványozta a már eddig is létező aggályokat – immár az EU részéről is. Mindezekkel párhuzamosan egy egyre erősebb Amerika- (és Brüsszel-) ellenes propaganda terjedt el az állami szócsöveken keresztül.”
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin