Ahogy minden évben, turisták tömegei nyaralnak a népszerű görög szigeteken, az idilli nyaralás színfalai mögött azonban ketyeg egy időzített bomba: a görög egészségügyi rendszer nem képes ellátni a megbetegedett látogatókat, írja a Politico.
A brüsszeli portál riportja azt követően térképezte fel a görög állapotokat, hogy a helyi közvéleményt mélyen felháborította, amint a nyáron eddig kilenc olyan haláleset történt, amely datálhatóan a mentők vagy az ellátórendszer túlterheltségéből, késlekedéséből fakadt.
Mint írják, az általános orvoshiány miatt
a görög szigetek kórházainak többségében nincsenek saját osztályos orvosok, hanem a nagyobb városokból küldenek ki doktorokat a nyári ideiglenes beosztásra.
A mentőszolgálatnál még zűrösebb a helyzet: az Égei-tengeren fekvő Küklád- és Dodekanészosz-szigetcsoport gyönyörű szigetein a legtöbb esetben napi egy (azaz 1!) mentőautó látja el a 24 órás szolgálatot. (A Politico elemzése szerint egy Athén nagyságú városban minimum 90 mentőautó tud biztonságos orvosi hátteret nyújtani, de még a görög fővárosban is csak a fele, 50 autó áll rendelkezésre.)
A görög mentőszolgálat (EKAV) elnöke a lapnak nyilatkozva megerősítette, hogy a helyzet válságos. Jorgosz Matiopulosz szerint
a turistaparadicsomok legtöbb mentőállomása, egészségügyi központja maximális kapacitáson dolgozik, de így is képtelen ellátni a betegeket.
A nyári szezonra az ország minden pontjáról át próbálják csoportosítani a mentősöket az égei szigetekre, gyakran a nyári szabadságukat kell megszakítaniuk, hogy elég szakember legyen mindenhol. A nagyobb városokból próbálják idecsábítani az orvosokat, de sok doktor egyszerűen nem akar vidékre, elszigetelt, kis üdülőhelyeken elhelyezkedni, hol a külföldi turizmus által felhajtott árak miatt drága a megélhetés.
Júniusban egy 63 éves helyi asszony halt meg Kosz szigetén egy autóban, ahogy egy helyi kórházba szállították – a mentő sem tudott kimenni érte, és a kórház előtt várakozva egy szabad orvos sem volt, aki gyors ellátásban tudta volna részesíteni.
Kosz szigetén a mentőszolgálatnak 10 mentőorvosa és 11 asszisztense van, három mentőautó áll rendelkezésükre,
de a 24 órás szolgálatot igazából 1 autó viszi – összehasonlításként a területen 40 ezren élnek, és a nyári szezonban egymillió turista fordul meg itt.
Szintén nyár elején egy 19 éves terhes hölgy hunyt el egy hasonló tragédiában Athénban: a nő húsz segélyhívást intézett a mentőkhöz, öt órát várt a kocsira, de már nem ért be a kórházba. Leszbosz szigetén egy 78 éves idős hölgy lett rosszul úszás közben – a mentők két óra múlva érkeztek, már csak a halál beálltát tudták rögzíteni. Azóta hat újabb eset történt, amelyek a mentők túlterheltségének, elkésésének a számlájára írandók.
A társadalmi felháborodás miatt a kormány bejelentette: a mentőorvosok szállítására a tűzoltóságoktól, a hadseregtől és helyi önkormányzatoktól vezényeltek át sofőröket a mentőállomásokra – ezt az athéni parlament gyorsított eljárásban július 27-én meg is szavazta. A mentőszolgálat azonban tiltakozott a döntés ellen, mondván: a krízishelyzetekben képzett asszisztensekre van szükség, nem csupán sofőrökre, egy ilyen csapat súlyos esetekben nem lesz majd lépes a szakszerű orvosi ellátásra.
Az ügy sürgős lépéseket követel a júniusban újra kormányra került konzervatívok számára.
Kiriákosz Micotákisz kormányfő egyik választási ígérete éppen az volt, hogy rendbe teszi az anarchikus egészségügyi rendszert,
10 ezer új munkavállalót hoz a rendszerbe, köztük 800 mentőst. Az egészségügyi szakszervezet szerint azonban ezek a számok jól hangzanak, de csupán a stagnálást jelzik: az elmúlt három évben éppen ennyien vonultak nyugállományba az egészségügyi szektorból.
A görög kórházi orvosok szövetsége (OENGE) szerint a helyzet súlyos, egyes kórházak a működésképtelenség határán vannak, és nemcsak a távoli vidéki régiókban, de a központi területek egyes nagyvárosaiban is. „Ilyen helyzetnek nem szabadna megtörténnie a civilizált világban, egy európai uniós országban, egy turisztikai célpontnál. Állandó megoldásra van szükség” – közölte a Politico-val Kosz polgármestere, Teodoszisz Nikitarasz.
--
Nyitókép: Kórházi életkép Kosz szigetén 2023. július 17-én (forrás: Aris MESSINIS / AFP)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hazánk felkészült.
A kormány a SZÉP-kártyán keresztül nemcsak a turizmust, hanem a kiskereskedelmi forgalom bővülését is támogatja.
Elképesztő mértékben nőtt a turisták száma tavaly. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek száma nőtt 2024-hez képest Magyarországon. A Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke szerint el is érték legfőbb céljjukat, innen már nem a mennyiségre, a minőségre szeretnének rámenni.
Így reagált az egészségügyi államtitkár, miután Kóka János arról beszélt egy most napvilágot látott podcastben, hogy a kórházak felét be kellene zárni.
Magyarországot vonzóvá teszi, hogy híres a biztonságáról.
A német szövetségi kancellária vezetője szerint a kormány túl sokat költ az egészségügyre, de ennek ellenére csak átlagos eredményeket érnek el.
Az sem lehet kérdéses többé, hogy a Tisza kormány beállna-e Ukrajna EU-csatlakozása mögé.
Hátborzongató tervvel álltak elő a füstös szobákban.
