Ahogy minden évben, turisták tömegei nyaralnak a népszerű görög szigeteken, az idilli nyaralás színfalai mögött azonban ketyeg egy időzített bomba: a görög egészségügyi rendszer nem képes ellátni a megbetegedett látogatókat, írja a Politico.
A brüsszeli portál riportja azt követően térképezte fel a görög állapotokat, hogy a helyi közvéleményt mélyen felháborította, amint a nyáron eddig kilenc olyan haláleset történt, amely datálhatóan a mentők vagy az ellátórendszer túlterheltségéből, késlekedéséből fakadt.
Mint írják, az általános orvoshiány miatt
a görög szigetek kórházainak többségében nincsenek saját osztályos orvosok, hanem a nagyobb városokból küldenek ki doktorokat a nyári ideiglenes beosztásra.
A mentőszolgálatnál még zűrösebb a helyzet: az Égei-tengeren fekvő Küklád- és Dodekanészosz-szigetcsoport gyönyörű szigetein a legtöbb esetben napi egy (azaz 1!) mentőautó látja el a 24 órás szolgálatot. (A Politico elemzése szerint egy Athén nagyságú városban minimum 90 mentőautó tud biztonságos orvosi hátteret nyújtani, de még a görög fővárosban is csak a fele, 50 autó áll rendelkezésre.)
A görög mentőszolgálat (EKAV) elnöke a lapnak nyilatkozva megerősítette, hogy a helyzet válságos. Jorgosz Matiopulosz szerint
a turistaparadicsomok legtöbb mentőállomása, egészségügyi központja maximális kapacitáson dolgozik, de így is képtelen ellátni a betegeket.
A nyári szezonra az ország minden pontjáról át próbálják csoportosítani a mentősöket az égei szigetekre, gyakran a nyári szabadságukat kell megszakítaniuk, hogy elég szakember legyen mindenhol. A nagyobb városokból próbálják idecsábítani az orvosokat, de sok doktor egyszerűen nem akar vidékre, elszigetelt, kis üdülőhelyeken elhelyezkedni, hol a külföldi turizmus által felhajtott árak miatt drága a megélhetés.
Júniusban egy 63 éves helyi asszony halt meg Kosz szigetén egy autóban, ahogy egy helyi kórházba szállították – a mentő sem tudott kimenni érte, és a kórház előtt várakozva egy szabad orvos sem volt, aki gyors ellátásban tudta volna részesíteni.
Kosz szigetén a mentőszolgálatnak 10 mentőorvosa és 11 asszisztense van, három mentőautó áll rendelkezésükre,
de a 24 órás szolgálatot igazából 1 autó viszi – összehasonlításként a területen 40 ezren élnek, és a nyári szezonban egymillió turista fordul meg itt.
Szintén nyár elején egy 19 éves terhes hölgy hunyt el egy hasonló tragédiában Athénban: a nő húsz segélyhívást intézett a mentőkhöz, öt órát várt a kocsira, de már nem ért be a kórházba. Leszbosz szigetén egy 78 éves idős hölgy lett rosszul úszás közben – a mentők két óra múlva érkeztek, már csak a halál beálltát tudták rögzíteni. Azóta hat újabb eset történt, amelyek a mentők túlterheltségének, elkésésének a számlájára írandók.
A társadalmi felháborodás miatt a kormány bejelentette: a mentőorvosok szállítására a tűzoltóságoktól, a hadseregtől és helyi önkormányzatoktól vezényeltek át sofőröket a mentőállomásokra – ezt az athéni parlament gyorsított eljárásban július 27-én meg is szavazta. A mentőszolgálat azonban tiltakozott a döntés ellen, mondván: a krízishelyzetekben képzett asszisztensekre van szükség, nem csupán sofőrökre, egy ilyen csapat súlyos esetekben nem lesz majd lépes a szakszerű orvosi ellátásra.
Az ügy sürgős lépéseket követel a júniusban újra kormányra került konzervatívok számára.
Kiriákosz Micotákisz kormányfő egyik választási ígérete éppen az volt, hogy rendbe teszi az anarchikus egészségügyi rendszert,
10 ezer új munkavállalót hoz a rendszerbe, köztük 800 mentőst. Az egészségügyi szakszervezet szerint azonban ezek a számok jól hangzanak, de csupán a stagnálást jelzik: az elmúlt három évben éppen ennyien vonultak nyugállományba az egészségügyi szektorból.
A görög kórházi orvosok szövetsége (OENGE) szerint a helyzet súlyos, egyes kórházak a működésképtelenség határán vannak, és nemcsak a távoli vidéki régiókban, de a központi területek egyes nagyvárosaiban is. „Ilyen helyzetnek nem szabadna megtörténnie a civilizált világban, egy európai uniós országban, egy turisztikai célpontnál. Állandó megoldásra van szükség” – közölte a Politico-val Kosz polgármestere, Teodoszisz Nikitarasz.
--
Nyitókép: Kórházi életkép Kosz szigetén 2023. július 17-én (forrás: Aris MESSINIS / AFP)
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Ne csodálkozzunk, hogy nem megy orvoshoz, akit azzal stresszelnek, hogy összeomlik az egész kóceráj. Francesca Rivafinoli írása.
Jön az amerikai egészségügy és élelmiszeripar forradalma?
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
