Amerikából jött, eddig bírta a hatalomban Lettország miniszterelnöke

Lemondott a kormányfői pozícióról Krisjanis Karins eddigi lett miniszterelnök. Mint arról lapunk is beszámolt, Karins a kormányt átszervezésébe bukott bele – a koalíciós partnerei ugyanis elutasították a kormány átalakítását.

Karins 1964-ben született az Egyesült Államok-beli Delaware állam Wilmington városában, lett emigráns szülők gyermekeként. Érdekes mellékszál: Joe Biden mostani amerikai elnöknek is ez a szülővárosa és máig a családi otthona, s Delaware állam szenátora volt évtizedeken keresztül.

A Karins család az amerikai évek alatt is őrizte lett identitását, összejártak a környékbeli lett közösségekkel. Krisjanis Karins 1984-ben tért vissza először az ősök szülőföldjére, de egyébként

Nyelvészetet tanult az amerikai egyetemeken, de amikor a kilencvenes években visszatért az immár független Lettországba, egy élelmiszeripari céget gründolt, ami jégkrémet és mirelit élelmiszert gyártott. Az ezredfordulón lépett be a lett politikába, többek között a régimódi bürokratizmussal szembeni ellenérzései miatt.

A konzervatív Új Korszak párt politikusa lett, 2004-től gazdasági miniszterként dolgozott. Karinst 2009-ben az Európai Parlament tagjává választották, amivel így európai ismertséget szerzett. 2019-ben hazaszólította a kötelesség: a 2018 novemberében tartott választás után ő kapta a kormányfői megbízást, 2019 januárjára összehozott egy jobboldali koalíciót, és megkezdte mostanáig tartó kormányzását, amely során tavaly ősszel újabb győzelmet is tudott aratni.

2021 nyarán, amikor Belarusz és annak nyugati szomszédainak határvidékén migrációs válság alakult ki, Karins a lengyel, litván és észt miniszterelnökökkel együtt azt közölte: Lukasenka belarusz elnök „migránsokat használ a szomszédos országok destabilizálására”.

Karins kormánya az ukrajnai háború kezdete óta 

A háború kapcsán Karins 2022 májusában leszögezte: „A béke és biztonság európai és globális biztosítása érdekében Oroszországnak el kell veszítenie ezt a háborút. És Ukrajnának kell nyernie. Ez az egyetlen út ahhoz, hogy visszatérhessünk a békés élethez.”

Karins azt is szorgalmazta, hogy a Balti-tenger körüli országok minimalizálják az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatokat, különös tekintettel az energiaszektorra.

A balti országban 

a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölték meg.

A rigai kormány a terrorizmus finanszírozásával is vádolta Moszkvát. „Látjuk az orosz erők brutalitását, amely valójában sok esetben az ISIS-re hasonlít, akiket mindig is terrorszervezetnek neveztünk” – mondta tavaly augusztusban Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter.

Riga a háború miatt rendkívüli állapotot vezetett be a lett-orosz határon: Karins kormánya szerint mindez az orosz mozgósítás miatt volt szükséges.

Lettország emellett úgy döntött: nem ad ki humanitárius vízumot a sorozás elől menekülő oroszoknak, sőt általános korlátozást vezetnek be az oroszok beutazására.

Karins kormányzása alatt a lettek lebontották a rigai szovjet emlékművet, ami a miniszterelnök szerint megszabadította Lettországot a megszállás tartós következményeitől. Arról is döntés született, hogy nem sugározhat tovább egy orosz televízió Lettországban, valamint fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű oktatást az egyébként 23 százalékban oroszok lakta országban.

A  minap pedig arról érkeztek hírek, hogy oroszok ezreit deportálja Lettország.

A kis Lettország

Most azonban Karinsnak saját hatalmának megrendülésével és a lett belpolitika újrarendeződésével kell foglalkoznia. A bukásához vezető út ott kezdődött, amikor a saját liberális-konzervatív Új Egység Pártjával koalícióban kormányzó konzervatív Nemzeti Szövetség és a középjobb Egyesült Lista pártok nem támogatták azt, hogy Karins kibővítse a kormányzatot a Gazdák és Zöldek Szövetségével, valamint a szocdem Progresszívekkel. Úgy tűnik, a másik két koalíciós társnak nem tetszett, hogy népfrontossá alakítaná kormányukat a miniszterelnök.

Mivel a koalíciós társak sem a kormány átalakításához, sem más kormányzati politikához nem járultak már hozzá az utóbbi időszakban, így

mondván: a koalíciós társai a jóléti politikát és a gazdasági növekedést blokkolják a kormányzás akadályoztatásával.

Karins szerint a pártja hamarosan megnevezi jelöltjüket a kormányfői pozícióra, és majd a parlament dönt egy új többségről.

Nyitókép: Dominika Zarzycka / NurPhoto / NurPhoto via AFP