Az ausztrálok nem tudják, mikor kapják meg végül az ígért amerikai atomtengeralattjáróikat, de az Egyesült Államok már kapott egy ausztrál gyártmányú hadihajót az angolszász hatalmakat tömörítő AUKUS együttműködés keretében.
Egyre tornyosulnak a problémák az AUKUS-megállapodás körül. Legutóbb éppen az amerikai belpolitikai csatározások állította középpontba a megállapodást. Nemrég egy 22 fős szenátusi és képviselői házi politikusokból álló republikánus csoport figyelmeztetett arra, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartják a tengeralattjárók leszállítását Ausztráliának. Véleményük szerint az üzlet, amennyiben változatlanul valósul meg,
csökkenteni fogja az amerikai haditengerészet képességeit,
ezért többletforrásokat követeltek a Pentagon részére, hogy növelni tudják az ország atomtengeralattjáró-építési képességeit. A politikusok azzal fenyegettek, amennyiben ez nem történik meg, akkor nem fogják engedélyezni a tengeralattjáró üzletet.
Ezt is ajánljuk a témában
Megkezdődik az angolszász hatalmak különutas összefogása? Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália AUKUS-szövetsége máris kiakasztotta Kínát, félretolta az EU-t, a franciák pedig egy kútba esett atomtengeralattjáró-biznisz miatt emlegetnek hátbaszúrást.
Az Ausztráliának szállítandó Virginia-osztályú atomtengeralattjárót az 1990-es években fejlesztették ki, és a 2000-es évektől állítják hadrendbe folyamatosan, eddig összesen 22 darab készült el. Jelenleg éppen 8 darab – ennyi tengeralattjárót kellene kapnia összesen Ausztráliának a megállapodás szerint – van építés, illetve megrendelés alatt. Az Egyesült Államok a tervek szerint összesen több mint 60 ilyen tengeralattjárót akar hadrendbe állítani.
A republikánus politikusok kritikái ellenére Antony Blinken amerikai külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott: „teljes mértékben biztos”, hogy az Egyesült Államok a tervek szerint fog tovább haladni a tengeralattjárók leszállításával.
Az üzletet nem csak az Egyesült Államokban érte kritika, korábban Paul Keating volt ausztrál munkáspárti miniszterelnök is erősen bírálta. Keating szerint a történelem legrosszabb üzlete 368 milliárd dollárért (130 ezer milliárd forint) 8 atomtengeralattjárót venni, amikor ugyanannyi pénzért legalább 40-50 hagyományos meghajtású tengeralattjárót tudnának vásárolni. A politikus szerint
az AUKUS-megállapodás gyakorlatilag beszippantja az országot az Egyesült Államok irányítása alá,
és függővé teszi Canberrát az amerikai fegyvergyártóktól.
Egyébként azt is érdemes megjegyezni, hogy Ausztrália eredetileg 12 francia gyártmányú hagyományos meghajtású tengeralattjáró szerzett volna be 90 milliárd dollárért (31 ezer milliárd forint). Az elkaszált projekt végül az ausztrál adófizetőknek összesen 3,4 milliárd dollárjukba (1200 milliárd forint) került, valamint komoly diplomácia botrányt okozott Párizs és Canberra között.
A csillagászati összeg ellenére azonban abban sem lehetnek biztosak az ausztrálok, hogy mikor kapják meg végül a Virginia-osztályú tengeralattjárókat, mivel az alig két éve bejelentette program máris – minimum – kétéves késésben van. Az amerikai kormány elszámoltatási hivatalának (GAO) legutóbbi jelentése szerint a Virginia-osztályú atomtengeralattjárók építésének teljesítménye folyamatosan romlik. Az ellátási lánc problémái, a súlyos munkaerőhiány és a korlátozott fizikai kapacitások miatt
az Egyesült Államok nehezen tudja teljesíteni az évi két hajó építésére vonatkozó célkitűzését.
A GAO szerint a problémák miatt tengeralattjárók építése átlagosan több mint két évvel hosszabb ideig fog tartani, valamit jelentős költségnövekedésekre is lehet számítani. Hozzáteszik, a jövőbeli késések megnehezítik azt is Washington számára, hogy lemondjon saját tengeralattjáróiról Ausztrália részére.
Ezt is ajánljuk a témában
Az AUKUS átrendezheti a világpolitikát: mind Európa, mind Ázsia feszülten figyeli a fejleményeket.
Nem csak a GAO adott ki kritikus jelentést a programmal kapcsolatban. A kongresszusnak az amerikai hajóépítési erőfeszítések előrehaladásáról szóló egy másik jelentése szerint a tengeralattjárók építésénél jelentős költségnövekedést tapasztaltak, valamint azt is megállapította, hogy hiány van pótalkatrészekből, a meglévő hajók karbantartásának késése pedig további aggodalmakra ad okot a hajógyárak kapacitásával kapcsolatosan.
Éppen ezek miatt a problémák miatt az Egyesült Királyságban felmerült, hogy az amerikai tengeralattjárók egy részét a brit Astute osztályú atomtengeralattjárók pótolják, ezt ugyanakkor elutasította a brit védelmi miniszter, mondván,
London a tervezett mindössze hét darab tengeralattjáróból egyet sem nélkülözhet.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter júliusban Új-Zélandot is meglátogatta csendes-óceáni körútján, ahol kijelentette: „az ajtó nagyon is nyitva áll Új-Zéland és más partnerek előtt, hogy részt vegyenek az AUKUS-ban, ahogyan azt szükségesnek látják”.
Az amerikai politikus felvetésére, viszont meglehetősen hűvös választ adott Nanaia Mahuta új-zélandi külügyminiszter. „Én pedig a kezdetektől fogva elég világosan kifejtettem Új-Zéland álláspontját az AUKUS-megállapodásokkal kapcsolatban, miszerint
Új-Zéland nem hajlandó kompromisszumot kötni vagy megváltoztatni a nukleáris keretrendszerrel kapcsolatos álláspontját.
Wellington továbbra is elkötelezett a nukleáris anyagoktól mentes Csendes-óceán mellett” – tette hozzá.
Andrew Little új-zélandi védelmi miniszter júniusban ugyanezt a véleményt hangoztatta: Wellington álláspontja a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban nagyon határozott, és valószínűleg nem fog változni.
Az ausztrál kormányt viszont úgy tűnik, semmi sem tántorítja el attól, hogy még inkább elköteleződjön az Egyesül Államok érdekei mellett. Az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján, az éves Egyesült Államok-Ausztrália miniszteri megbeszéléseket (AUSMIN) követően Richard Marles védelmi miniszter a minap bejelentette, hogy
az Egyesült Államok a következő években segít Ausztráliának a rakétagyártás fejlesztésében.
Azt is hozzátette, várhatóan gyakoribbá válnak majd az amerikai tengeralattjárók látogatásai is az ausztrál felségvizeken.
Washington és Canberra azt is közölte, hogy közös hírszerzési központot fognak létrehozni 2024-ben, hogy fokozzák a két ország közötti védelmi együttműködést. A központ tovább erősítené az Ausztrál Védelmi Hírszerző Szervezet és az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Szolgálata közötti, régóta fennálló hírszerzési együttműködést, amely a hivatalos magyarázat szerint az Indo-csendes-óceáni térségben megosztott stratégiai érdekű kérdések elemzésére összpontosít.
A két ország emellett keresni fogja a lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére Indiával, Indonéziával, Japánnal, a Fülöp-szigetekkel és Dél-Koreával – olvasható a nyilatkozatban. Az AUSMIN tárgyalásokkal párhuzamosan továbbá hivatalosan is szolgálatba helyezték az amerikai haditengerészet USS Canberra nevű hadihajóját, amely az első olyan amerikai hadihajó, amelyet Ausztráliában tettek vízre.
Egyelőre tehát nem látni még, hogy Ausztrália mikor kaphatja meg az ígért amerikai tengeralattjárókat, de az Egyesült Államok haditengerészete már gazdagodott egy ausztrál gyártmányú hadihajóval.
Ezt is ajánljuk a témában
Összekötő irodát nyit a NATO Japánban, miközben az Egyesült Államok tovább szervezi szövetségeseit a Kína körüli térségben. Horváth Leventét, az Eurázsia Központ igazgatóját kérdeztük a fejleményekről.
***
Nyitókép: HO / US NAVY / AFPN
Az is kiderült, hogy az ukrajnai háború mellett a Közel-Keletről is tárgyalhatnak.
Amerika számtalan módon keresztbe tud tenni Ukrajnának.
Folytatódnak a tisztogatások, az elnök senkinek sem kegyelmez.
Ezen felül a mostani hatvanasok magasabb iskolai végzettségűek és egészségesebbek is, mint 10-20 éve.
Az amerikai elnök környezetének végképp elege lett az ukrán vezetőből.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke úgy látja, az Amerikában kirobbant USAID-botrány új lendületet adott a nyomásgyakorló hálózatok felderítésének munkájában.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
