Varga Judit hétfőn, az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve nyilatkozott az MTI-nek az uniós pénzekkel kapcsolatban. A miniszter szerint a jogállamiság témájában csak az lehet előremutató, ha a politikailag motivált uniós diskurzus helyét elfogulatlan, kormányközi alkotmányos párbeszéd veszi át.
Hozzátette,
„sajnálatos módon e téren semmi sem változott, és továbbra is fennáll a kettős mérce.”
Az igazságügyi miniszter ismertette a tanácskozás napirendjét, és elmondta, a tagállami vezetők 2020-ban megállapodtak, hogy nem kerül sor a hosszú távú uniós költségvetés felülvizsgálatárai, de az Európai Bizottság ezt figyelmen kívül hagyva máris több forrásra tart igényt, ugyanakkor nem tudja megmagyarázni, hogy a pénzek miért fogytak el.
Mint mondta, a felülvizsgálati csomag egyik új eleme egy hatalmas újabb támogatás Ukrajnának, amely négy évre 50 milliárd eurónyi segélyt irányoz elő. Az azonban még tisztázatlan, hogy ennek mekkora része lenne a támogatás, és mekkora a hitel.
Hozzátette:
a bizottság további adminisztrációs költségekre is forrásokat kér, miközben a tagállamoktól azt várja, hogy viseljék el az Oroszország elleni szankciók okozta inflációt és az energiaválság okozta gazdasági kihívásokat.
Ugyanakkor úgy véli, a legsúlyosabb elvi probléma mégis az, hogy a bizottság úgy vizsgálná felül az uniós büdzsét, hogy közben sok tagállam, például Magyarország még egy fillért sem kapott a helyreállítási alapból.
Varga Judit felhívta a figyelmet: Magyarország több évvel ezelőtt szolidáris volt, és az egység jegyében ratifikálta a közös nagy uniós hitelfelvételt, amelyből „mindenféle mondvacsinált okok miatt még egyetlen egy fillért sem kapott”. Hangsúlyozta, hogy ezt az elsődleges kérdést kell először is tisztázni, mielőtt bármilyen más kérdésben tovább akarna lépni az uniós döntéshozatal.
Hozzátette, nem lehet olyan döntést hozni, amely több évre elkötelezné az uniós országokat egy nagy mértékű finanszírozás mellett, amelynek részletei nincsenek tisztázva.