Az igazságügyi miniszter szerint továbbra is kettős mérce van az unióban.
Varga Judit hétfőn, az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve nyilatkozott az MTI-nek az uniós pénzekkel kapcsolatban. A miniszter szerint a jogállamiság témájában csak az lehet előremutató, ha a politikailag motivált uniós diskurzus helyét elfogulatlan, kormányközi alkotmányos párbeszéd veszi át.
Hozzátette,
„sajnálatos módon e téren semmi sem változott, és továbbra is fennáll a kettős mérce.”
Az igazságügyi miniszter ismertette a tanácskozás napirendjét, és elmondta, a tagállami vezetők 2020-ban megállapodtak, hogy nem kerül sor a hosszú távú uniós költségvetés felülvizsgálatárai, de az Európai Bizottság ezt figyelmen kívül hagyva máris több forrásra tart igényt, ugyanakkor nem tudja megmagyarázni, hogy a pénzek miért fogytak el.
Mint mondta, a felülvizsgálati csomag egyik új eleme egy hatalmas újabb támogatás Ukrajnának, amely négy évre 50 milliárd eurónyi segélyt irányoz elő. Az azonban még tisztázatlan, hogy ennek mekkora része lenne a támogatás, és mekkora a hitel.
Hozzátette:
a bizottság további adminisztrációs költségekre is forrásokat kér, miközben a tagállamoktól azt várja, hogy viseljék el az Oroszország elleni szankciók okozta inflációt és az energiaválság okozta gazdasági kihívásokat.
Ugyanakkor úgy véli, a legsúlyosabb elvi probléma mégis az, hogy a bizottság úgy vizsgálná felül az uniós büdzsét, hogy közben sok tagállam, például Magyarország még egy fillért sem kapott a helyreállítási alapból.
Varga Judit felhívta a figyelmet: Magyarország több évvel ezelőtt szolidáris volt, és az egység jegyében ratifikálta a közös nagy uniós hitelfelvételt, amelyből „mindenféle mondvacsinált okok miatt még egyetlen egy fillért sem kapott”. Hangsúlyozta, hogy ezt az elsődleges kérdést kell először is tisztázni, mielőtt bármilyen más kérdésben tovább akarna lépni az uniós döntéshozatal.
Hozzátette, nem lehet olyan döntést hozni, amely több évre elkötelezné az uniós országokat egy nagy mértékű finanszírozás mellett, amelynek részletei nincsenek tisztázva.
(MTI)
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Az ukrán elnök egyenesen Donald Trumptól kért segítséget.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Miközben az Egyesült Államokban milliók gyászolják Charlie Kirk konzervatív véleményvezért, tömegek ünneplik a meggyilkolását.
„A reakciómra nincs mentség, de nem könnyű elviselni, ha kilencven percen át sértegetnek.”
