A Törökországnak adott engedmények között szerepelt 40 új amerikai F-16-os harci repülőgép eladása az országnak, valamint a már Ankara birtokában lévő gépek korszerűsítése is. Habár Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy bármilyen kapcsolat lenne Törökország Svédországgal kapcsolatos meghátrálása és az F-16-os üzlet között,
„de, mint minden jó detektív tudja, a véletlenek ritkák”
– írta a Politico. „A török vezetőnek biztosított engedmények jóval túlmutatnak a vadászgépeken. A nyugati hatalmak készen állnak arra is, hogy feloldják az Ankarával szemben 2019 óta hatályban lévő védelmi és légiközlekedési szankciók egész sorát” – mondta Emre Uslu török akadémikus a portálnak.
A csúcstalálkozó után kiadott NATO-nyilatkozatban a szövetség elkötelezte magát azon elv mellett, hogy a szövetségesek közötti védelmi célú kereskedelem és beruházások tekintetében nem lehetnek korlátozások, akadályok vagy szankciók. „Az ilyen akadályok felszámolásán fogunk dolgozni” – fogalmazott a dokumentum.
Ez nagy győzelem volt a török vezető számára.