A portál szerint a török elnök nem fog a teljesen a Nyugat mellé állni a vilniusi NATO-csúcsot követően sem.
„Csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelít ahhoz, hogy a nyugati szövetségeseket annyira elkeserítse, mint a török Recep Tayyip Erdoğan”– írta a Politico. A portál cikke szerint a legutóbbi Vilniusban tartott NATO-csúcs is bebizonyította, hogy nem lett kiszámíthatóbb Erdoğan török elnök. A Politico azt írta, Erdoğan megrázta a nyugati szövetségeseket – és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is – azzal, hogy nyíltan támogatta Ukrajna csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, mondván, a háború sújtotta ország „megérdemli a tagságot”. Ugyanakkor
a csúcstalálkozót megelőzően „lehetetlen” feltételhez kötötte Svédország csatlakozási kérelmét
azzal, hogy Törökország EU-csatlakozásához kötötte azt. Ezzel Erdoğan teljesen eltérítette a vilniusi NATO-csúcsot a portál szerint, amelynek fő témája Ukrajna csatlakozása lett volna. Majd újabb meglepő döntést hozott a török elnök, aki diplomáciai tárgyalásokat követően bejelentette, támogatja Svédország NATO-csatlakozását.
A Politico szerint Erdoğan döntése még saját magához képest is meglepő volt. „El kell ismerni, hogy Erdoğan jól játszott Törökország nemzeti érdekeinek védelmében” – mondta Rich Outzen, az Atlantic Council nevű agytröszt egyik vezető munkatársa. Outzen szerint első pillantásra Erdoğan machinációi kaotikusnak tűnnek. Viselkedése azonban
„az isztambuli Nagy Bazárban zajló alkudozás oszmán etikettjének és rituáléjának minden jegyét magán viseli, csak sokkal nagyobb tétekkel”. Outzen azt mondta, Erdoğan most csak azt csinálta, amit mindig is szokott:
kijátszott minden oldalt, szeszélyes alkudozással elérte, amit akart.
Hozzátette, a NATO-bővítés és a svéd csatlakozás kapcsán Washington és Brüsszel félreértette Erdoğant. A szakértő szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetése azon az állásponton van, hogy a török vezető „minden ok nélkül” zaklatta Svédországot a csatlakozás miatt, és végül csak azután engedett, hogy a Nyugat megfelelő nyomást gyakorolt rá. Outzen azonban úgy látja, ez tévedés. Szerinte Erdoğannak valószínűleg mindig is az volt a szándéka, hogy végül a svédek is csatlakozhassanak, csak jobb üzletet akart kötni.
Erdoğan egy olyan játékot játszott, amely azon alapult, hogy végső soron be fogja engedni Svédországot a szövetségbe, de tudta, hogy a csúcstalálkozón maximalizálhatja a nyereségét”
– mondta Outzen.
Ezt is ajánljuk a témában
Az atomerőmű az új atomfegyver? Számít-e a NATO-főtitkár személye? Anti-NATO épül a szemeink előtt? Bendarzsevszkij Antonnal és Robert C. Castellel beszélgettünk. Szöveges összefoglaló.
A Törökországnak adott engedmények között szerepelt 40 új amerikai F-16-os harci repülőgép eladása az országnak, valamint a már Ankara birtokában lévő gépek korszerűsítése is. Habár Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy bármilyen kapcsolat lenne Törökország Svédországgal kapcsolatos meghátrálása és az F-16-os üzlet között,
„de, mint minden jó detektív tudja, a véletlenek ritkák”
– írta a Politico. „A török vezetőnek biztosított engedmények jóval túlmutatnak a vadászgépeken. A nyugati hatalmak készen állnak arra is, hogy feloldják az Ankarával szemben 2019 óta hatályban lévő védelmi és légiközlekedési szankciók egész sorát” – mondta Emre Uslu török akadémikus a portálnak.
A csúcstalálkozó után kiadott NATO-nyilatkozatban a szövetség elkötelezte magát azon elv mellett, hogy a szövetségesek közötti védelmi célú kereskedelem és beruházások tekintetében nem lehetnek korlátozások, akadályok vagy szankciók. „Az ilyen akadályok felszámolásán fogunk dolgozni” – fogalmazott a dokumentum.
Ez nagy győzelem volt a török vezető számára.
Erdoğan régóta lobbizik azért, hogy az ország légiközlekedési és védelmi ágazatát érintő nyugati szankciókat feloldják. Outzen szerint Erdoğan a hagyományos török külpolitikának megfelelően valószínűleg továbbra is „mindkét oldalra játszik majd”.
„Az, hogy most úgy döntene, hogy teljesen a Nyugat mellett áll, nem lenne jellemző rá”
– mondta Outzen.
***
Nyitókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Csapatot válthat a nyáron.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
Lengyelország kész lenne több amerikai katonát fogadni, de Donald Tusk miniszterelnök szerint Varsónak nem szabad szövetségeseitől „elcsábítania” a csapatokat.
Amerikát és Európát nemcsak az Atlanti-óceán választja el, hanem az egyre szaporodó érdekkülönbségek is.
Nem ilyen búcsút képzelt el magának…
A sokszor „feljelentőemberként” emlegetett Tényi bejelentése mentén ismeretlen elkövető ellen nyomoz a hatóság.
