„Csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelít ahhoz, hogy a nyugati szövetségeseket annyira elkeserítse, mint a török Recep Tayyip Erdoğan”– írta a Politico. A portál cikke szerint a legutóbbi Vilniusban tartott NATO-csúcs is bebizonyította, hogy nem lett kiszámíthatóbb Erdoğan török elnök. A Politico azt írta, Erdoğan megrázta a nyugati szövetségeseket – és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is – azzal, hogy nyíltan támogatta Ukrajna csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, mondván, a háború sújtotta ország „megérdemli a tagságot”. Ugyanakkor
a csúcstalálkozót megelőzően „lehetetlen” feltételhez kötötte Svédország csatlakozási kérelmét
azzal, hogy Törökország EU-csatlakozásához kötötte azt. Ezzel Erdoğan teljesen eltérítette a vilniusi NATO-csúcsot a portál szerint, amelynek fő témája Ukrajna csatlakozása lett volna. Majd újabb meglepő döntést hozott a török elnök, aki diplomáciai tárgyalásokat követően bejelentette, támogatja Svédország NATO-csatlakozását.
A Politico szerint Erdoğan döntése még saját magához képest is meglepő volt. „El kell ismerni, hogy Erdoğan jól játszott Törökország nemzeti érdekeinek védelmében” – mondta Rich Outzen, az Atlantic Council nevű agytröszt egyik vezető munkatársa. Outzen szerint első pillantásra Erdoğan machinációi kaotikusnak tűnnek. Viselkedése azonban
„az isztambuli Nagy Bazárban zajló alkudozás oszmán etikettjének és rituáléjának minden jegyét magán viseli, csak sokkal nagyobb tétekkel”. Outzen azt mondta, Erdoğan most csak azt csinálta, amit mindig is szokott:
kijátszott minden oldalt, szeszélyes alkudozással elérte, amit akart.
Hozzátette, a NATO-bővítés és a svéd csatlakozás kapcsán Washington és Brüsszel félreértette Erdoğant. A szakértő szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetése azon az állásponton van, hogy a török vezető „minden ok nélkül” zaklatta Svédországot a csatlakozás miatt, és végül csak azután engedett, hogy a Nyugat megfelelő nyomást gyakorolt rá. Outzen azonban úgy látja, ez tévedés. Szerinte Erdoğannak valószínűleg mindig is az volt a szándéka, hogy végül a svédek is csatlakozhassanak, csak jobb üzletet akart kötni.
Erdoğan egy olyan játékot játszott, amely azon alapult, hogy végső soron be fogja engedni Svédországot a szövetségbe, de tudta, hogy a csúcstalálkozón maximalizálhatja a nyereségét”
– mondta Outzen.