Oroszország támogatja Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Az atomerőmű az új atomfegyver? Számít-e a NATO-főtitkár személye? Anti-NATO épül a szemeink előtt? Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával és Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértővel a Harctérben beszélgettünk. Szöveges összefoglaló.
Az ukránok eszközként, fenyegetésként igyekeztek használni a zaporizzsjai atomerőművet, hogy előnyt kovácsoljanak maguknak még a NATO-csúcs előtt – kezdte a beszélgetést Robert C. Castel. Szerinte a vilniusi NATO-csúcs egy mérföldkő, s az ukránoknak mindenképp úgy kell megjelenniük ezen a csúcson, hogy valamit le tudnak tenni az asztalra. Erre azért van szükségük, mert a legnagyobb ellenségük jelenleg a közöny, a tavaszi ellentámadásból lett „a tavaszias falujárás” pedig aligha felmutatható eredmény, néhány négyzetkilométert sikerült csak elfoglalniuk.
Szerinte „elaltatni a közönséget a legrosszabb az ukránok szempontjából”, utalva arra, hogy komolyabb áttörés nélkül a nagyfokú nyugati támogatás csökkenthet. Castel úgy látja, az ukránok számára most két lehetőség van:
„vagy fel tudnak mutatni komoly eredményeket, vagy egy olyan drámát tesznek le az asztalra, ami fölrázza a közönyéből a nyugatot.”
A biztonságpolitikai szakértő valós, nagy támadásra nem számít az erőmű ellen, inkább egy információs hadviselési próbálkozásra, amely felrázná a nyugatot, de komoly veszélyekkel nem járna. Egy atomerőmű felrobbantása kalkulálhatatlan károkat okoz,
„ennél még egy atomcsapás is jobb, jobban ki tudod kalkulálni, hogy mik a következményei”.
Ugyanakkor Castel szerint a kahovkai gát esete mutatja, hogy sajnos tisztázatlan esetek bármelyik fél részéről bármikor történhetnek, s ez rendívül aggasztó. Bendarzsevszkij Anton szerint egyik félnek sem érdeke egy atombaleset előidézése. „Kommunikációs nyomásgyakorlást látunk mindkét fél részéről” – mondta, felhívva a figyelmet arra, hogy az ukránok az erőművet és környékét vissza akarják szerezni, az oroszok pedig mindenáron meg akarják tartani. Szerinte az atomerőmű is a nukleáris elrettentés része lett, de valós balesetet senki nem szeretne még véletlenül sem előidézni, mert a radioaktív felhő ugyanúgy veszélyes Oroszországra, Ukrajnára, sőt Belaruszra, illetve több más országra is.
Robert C. Castel úgy látja, nincs jelentősége annak, hogy ki a NATO-főtitkár, hiszen a döntéseket úgysem ezen a szinten hozzák, sokkal inkább az Egyesült Államokban.
„Teljesen mellékes, hogy melyik langaléta skandináv ül abban a székben.”
– tette hozzá.
Bendarzsevszkij Anton szerint sincs óriási jelentősége, hogy ki a NATO-főtitkár, inkább a vezetőt adó ország számára fontos. „Háborús időben racionális ugyanazt az embert meghagyni” – tette hozzá.
Amerikai kongresszusi képviselők is vizsgálatot, illetve pontos elszámolást követelnek azzal kapcsolatban, hogy mire használták a támogatásként adott összegeket az ukránok. Bendarzsevszkij Anton szerint nehéz kommentálni ezt, ugyanis az amerikaiak elsősorban katonai támogatást nyújtanak, és nem Ukrajnának adták és adják közvetlenül a pénzeket, hanem megveszik és leszállíttatják nekik a hadieszközöket:
„Nem arról van szó, hogy aktatáskában vinnék az amerikaiak a pénzt Kijevbe, ott pedig eldöntik, hogy mire költsék”
– fogalmazott.
Európában viszont más a helyzet, ott pénzügyi támogatás folyik, de szerinte ott is részletesen le van írva, hogy mire mehetnek az összegek: „Nem arról van szó, hogy elküldjük a pénzt és költsétek, amire akarjátok” – hangsúlyozta.
A kérdés inkább az ellenőrzés, de ezeket éves, féléves időszakokban ellenőrzik, tehát közte nehéz pontos képet kapni. Ami a katonai eszközöket illeti: ott a teljes transzparencia még veszélyes is lehet, mert az ellenfél is tud kalkulálni belőle. Ezért a legtöbb ország csak az eszközök típusát publikálják, de a darabszámokat nem.
Bendarzsevszkij Anton szerint
„Ezek a vádak alaptalanok, hogy mi Oroszországot segítenénk, vagy Oroszország kottájából játszanánk.”
Az elsődleges érdek a nemzeti érdek, a magyar érdek. Másodlagosan – és itt már eltérnek a vélemények – a magyar érdek egybeesik az európai és részben az ukrán érdekekkel, hiszen a nyugati szövetségi rendszer tagjai vagyunk - mondta. Szerinte ebből adódóan mindent meg kell tennünk a nyugati országokkal való együttműködésért és az Oroszország által okozott biztonsági kihívás semlegesítéséért. Hozzátette: ha valaki azt mondja, hogy minden kapcsolatot azonnal meg kell szakítani Oroszországgal és ezzel egy energiaválságba sodorjuk az országot, az nem egy felelősségteljes magatartás.
Robert C. Castel úgy látja, kétféle világnézet van: az ügyekben gondolkodás és a nemzetállamokban gondolkodás. Az ügyekben gondolkodók számára nem érv az, hogy mi az én országom, hazám érdeke. E gondolatmenet szerint csak az altruista cselekvés a követendő. Castel szerint ez nem egy helyes világnézet. Ezzel összefüggésben az ukránok részéről Izraelt ért erős kritikákkal kapcsolatban hozzá is tette: az ukránok az izraeli gondolkodást nem jól mérték be, ezért a diplomaták nem jó üzeneteket fogalmaznak meg. Szerinte nem értik, hogy Izrael nem Nyugat-Európa, és
itt csak egy szűk kisebbség gondolkodik úgy, hogy ugyanabba az irányba kell állni, mint a nyugati progresszív köröknek.
Szerinte Izrael harminc évig titkos háborúban állt a szovjetekkel, és semmilyen érdekük nem fűződik ahhoz, hogy összevesszenek az oroszokkal és ez újra a hétköznapi realitás legyen.
Bendarzsevszkij Anton ehhez kapcsolódva hozzátette: Németországban működött ez a fajta nyomásgyakorlás, meglehetősen agresszív volt az ukrán kommunikáció, de többek között ennek köszönhetően a katonai támogatások nyújtásától ódzkodó Németországot is sikerült meggyőzni.
Már a Sanghaji Együttműködési Szerződés (SCO) megalapításakor látható volt, hogy annak megalapítói nem voltak megelégedve az amerikaiak által dominált egypólusú világrenddel, és egy többpólusú világrendet képzeltek el – reagált Robert C. Castel arra a felvetésre, hogy nyugati vélemények szerint az SCO legutóbbi egyeztetésén Kína és Oroszország a nyugat ellen szervezkedik. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez is arra mutat rá, hogy nem igaz az a nyugati interpretáció, hogy Oroszország a háború miatt teljesen egyedül maradt a nemzetközi térben. Castel szerint az SCO
„nem egy oroszbarát pólus, hanem egy nyugatellenes pólus.”
Céljuk, hogy olyan működési módokat hozzanak létre a gazdaság, a pénzügy, a nemzetbiztonság vagy a terrorellenes harc terén, ami nincs a nyugathoz hozzákötve.
Bendarzsevszkij Anton elmondta: szkeptikus az ilyen szerveződésekkel, erőfeszítésekkel kapcsolatban, szerinte ezek eddig nem bizonyultak működőképesnek. Kifejtette: az SCO-t gyengíti, hogy a tagok nem teljesen értenek egyet a célokban, hiszen például India is benne van, amely Kína nagy versenytársa. Szerinte nagy a széthúzás, s ez igaz a BRICS-re is.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A műsor podcast formában is meghallgatható:
(A beszélgetés július 5-én került rögzítésre.)
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A francia elnök is elkezdett mozgolódni.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.