Oroszország elrettentése, Ukrajna további támogatása – ezek lesznek a NATO-csúcs fő témái

A hidegháború lezárulta után voltak olyan csendesebb időszakok, amikor egyrészt megkérdőjeleződött a NATO szerepe és jövője, másrészt pedig tagállamok egész sora gondolta úgy megoldani a honvédelmét, hogy hadügyi kiadásaikat összezsugorították, és nyíltan vagy kimondatlanul 

– a „baj” mint olyan pedig sok európai ország számára nehezen volt elképzelhető az ezredfordulón és az azt követő években. A NATO szerepvesztése egyenesen odáig jutott, hogy pár éve Emmanuel Macron francia elnök nemes egyszerűséggel „agyhalottnak” nevezte az észak-atlanti katonai szövetséget.

Aztán jött Putyin, és legkésőbb a 2022 februári, Ukrajna elleni orosz katonai agresszióval elérte, hogy a NATO felébredjen, összeszedje magát, rendezze sorait, és olyan fegyverkezési hullámot és biztonságpolitikai együttműködési megerősítéseket indítson be a nyugati szövetségben, amire a hidegháború veszélyesebb időszakában volt utoljára példa.

Ennek megfelelően felértékelődtek a NATO-csúcsok is. A tavalyi, 2022-es NATO-csúcstalálkozóra Madridban került sor. Itt egyrészt elfogadták a NATO új stratégiai koncepcióját, amely a korábbi évek partnerséget hangsúlyozó felfogásával szakítva 

Kínát pedig a NATO „érdekeit, biztonságát és értékeit érő kihívásként” nevezték meg.

Emellett pedig a tavalyi NATO-csúcson formálisan is meghívták Finnországot és Svédországot a szövetségbe. A semlegesség évszázados hagyományait feladó két északi ország közül azóta Finnország belépett a NATO-ba (a két utolsó jóváhagyó Magyarország és Törökország volt), ezzel pedig több mint ezer kilométeres új közvetlen határszakasz keletkezett a NATO és Oroszország között. Svédország pedig azóta is vár Magyarország és Törökország jóváhagyására. A legújabb, hétfői hír szerint Erdogan török elnök immár nem vétózza meg a svédek csatlakozását, és a török parlament hamarosan ratifikálja Svédország NATO-belépését.

A svéd NATO-csatlakozás a szövetség kedden kezdődő új, vilniusi csúcstalálkozójának egyik fő témája lesz minden bizonnyal. A litván fővárosban kezdődő tárgyalásokon emellett 

„A Krím 2014-es, Oroszország általi illegális elcsatolása óta a NATO a szövetség kollektív védelmének legnagyobb megerősítését hajtotta végre egy nemzedék óta, erősítve a képességeit szárazföldön, tengeren, levegőben, űrben és a kibertérben. Oroszország Ukrajna elleni frontális támadásával a NATO tovább építi elrettentő és védelmi erejét, beleértve új regionáli védelmi terveket, valamint újabb, nagyobb létszámú, még felkészültebb készenléti erőket” – közlik a vilniusi csúcstalálkozó portálján.

Ukrajna kapcsán leszögezik: „A NATO-szövetségesek precedens nélküli támogatást nyújtanak Ukrajnának, segítve az országot az önvédelemhez való jogának gyakorlásában, az ENSZ alapokmányainak megfelelően. Ebbe beletartozik az ukránoknak juttatott légvédelem, tankok, tüzérségi eszközök és az ukrán katonák kiképzése is, valamint a negyedik generációs vadászgépek is. Ezek a hozzájárulások segítik az ukránokat a hazájuk megvédésében és a megszállt területek visszaszerzésében. Minden szövetséges egyetért abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz, a NATO kapuja nyitva áll előtte, és hogy csakis Ukrajna és a NATO-dönthet az ország csatlakozásáról.”

A most kezdődő vilniusi csúcstalálkozón további előre bejelentett vagy akár váratlan események, bejelentések is történhetnek majd. Kedd reggel a CNN arról értesült, hogy 

Biden várhatóan egy beszédet is mond majd Vilniusban. Zelenszkij egyébként karácsony előtt, a háború kitörése utáni első külföldi útján Washingtonba látogatott, hogy Bidennel találkozzon. Pár hónappal később pedig Joe Biden tett meglepetésszerű villámlátogatást Kijevben. Májusban pedig a G7-ek hirosimai csúcstalálkozóján találkoztak személyesen.

Az amerikai elnök elutazása előtt, vasárnap a CNN-nek arról beszélt: „Véleményem szerint a NATO-ban nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát be kell-e venni a NATO-ba most, ebben a pillanatban, egy háború közepette” – mondta Biden, majd magyarázatként hozzátette: „Ha így tennénk, akkor  és komolyan gondolom, amit mondok – eltökéltek lennénk, hogy a NATO tagországok minden centiméternyi területét belevonjuk a háborúba. Ebben az esetben mindannyian háborúban állnánk Oroszországgal”. Arról is beszélt: a háborús helyzet mellett több más kérdést is rendezni kell Ukrajnában a csatlakozás előtt, többek között a demokrácia helyzetét.

Azt, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása kapcsán az eddigi távlati csatlakozási célokban való egyetértésen, és az elmúlt hetekben tapasztalt kedélyhűtésen túl milyen konkrétumok derülhetnek ki, a NATO-csúcstalálkozó két napja során fogjuk megtudni.

Nyitókép: VLADIMIR SHTANKO / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP