Miért változott meg Törökország álláspontja a svéd NATO-tagságról?

Törökország felsrófolta követeléseit, és a vilniusi NATO-csúcs előtti napon a NATO főtitkárával és a svéd miniszterelnökkel való zárt ajtók mögötti megbeszéléseken sikerült megállapodnia velük erről. A részletekről nem beszéltek a megállapodás után, de az azt követő eseményekből következtetni lehet az egyezség tartalmára. 

De milyen árat fizetett a Nyugat a török vétó elhárításáért?

F-16-osok és török védelmi reform

Néhány órával a nagy vilniusi bejelentést követően az amerikaiak jelezték: a kongresszussal való egyeztetéseket követően a washingtoni kormányzat kész F-16-es harci gépeket adni Törökország számára. Másnap, kedden pedig a Pentagon jelentette be, hogy az amerikai védelmi miniszter telefonon segítséget ígért török kollégájának a török hadsereg modernizációjában.

Ez 2019 óta egy érzékeny ügy a két ország között: az amerikaiak felfüggesztették a törökök részvételét az F-35-ös gépek fejlesztési programjában, miután Ankara S-400-as védelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, majd 2020 végén gazdasági szankciókat is kiszabtak a török védelmi szektorra. 

2022-ben a helyzet megfordult: Törökország alkupozícióba került, Finnország NATO-tagságát megszavazta, de Svédország csatlakozását elsősorban belpolitikai okok (a svéd földön tartózkodó kurd szeparatista vezetők kiadatási vitája) miatt megvétózta. Szakértők már akkor felhívták a figyelmet, hogy Ankara kérni fog valamit a vétó feloldásáért cserébe, és ez katonai természetű igény lesz. 

Kurd szeparatisták és török biztonság

A hétfői háromoldalú találkozó után a svéd miniszterelnök közölte: hazája osztja Törökország nemzetbiztonsági aggodalmait, és részt fog venni a NATO-val közösen tartott éves trilaterális találkozókon, ahol a török fél kifejtheti aggodalmait.

Svédország ígéretet tett – ahogy már tavaly is –, hogy NATO-tagként is fel fog lépni a terrorista szervezetek ellen, és 

Több, Svédországban élő kurd szeparatista vezetőt Ankara terroristának tart, és a tény, hogy a svédek ezt az érvelést elfogadták, szintén a NATO-tagság érdekében hozott kompromisszumot sejteti a háttérben. 

Törökország-szakértők szerint Erdogan igazi célja az, hogy rászorítsa Svédországot egy keményebb terrorizmusellenes szabályozás meghozatalára, amely a török kormány követelése szerint lépne fel a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és más betiltott szervezetek tagjai ellen. 

és néhány vonatkozó jogszabályt, hogy szigorítson, megnehezítse a betiltott csoportok finanszírozását.

Az EU mint a török álmok tárgya

Recep Tayyip Erdogan elnök Vilniusba történő elutazása előtt merész kijelentést tett: a svéd vétó ellentételezéseként az EU-nak meg kellene fontolnia Törökország uniós csatlakozási folyamatának újrahangolását.

Ezt az alkut Washington és Berlin azonnal visszautasította, de érdekes módon, a vilniusi háromoldalú közös nyilatkozat mégis kimondta, hogy 

és azt is, hogy Ankara régi követelése teljesüljön: a török állampolgárok vízum nélkül léphessenek a schengeni övezet államainak területére. 

Törökország 2005-ben kapott tagjelölti státuszt, de a jogharmonizáció, a csatlakozási fejezetek lezárásai 2016-ban elakadtak, a tárgyalások azóta szünetelnek. 

Hogy ezek a fent jelzett folyamatok a török parlamenti ratifikáció, majd a svéd NATO-csatlakozás után milyen gyorsasággal fognak megindulni, sok mindent el fog árulni arról, milyen természetű megegyezést hoztak tető alá a török és svéd vezetők a NATO közvetítésével. 

Az pedig már csak pisztáciaszem a baklaván, hogy ráadásul kiderült:

--

Nyitókép: Erdogan török elnök Olaf Scholz német kancellárral találkozik július 11-én a vilniusi NATO-csúcsértekezleten  (forrás: TUR Presidency / Murat Cetinmuhur / Anadolu Agency via AFP)