Az Európai Bizottság internetes oldalán pontokba szedve részletesen elmagyarázza, hogy mit is jelent pontosan az új médiatörvény. Rögtön a második pontban kitér a közszolgálati médiára. A szöveg szerint annak finanszírozási modellje különösen ki van téve a politikai beavatkozás kockázatának. A bizottság ezért stabil finanszírozást javasol, ami lehetővé teszi a közszolgálati média függetlenségét. „A pártérdekek vezérelte politikai befolyástól való fokozott függetlenség biztosítása céljából a közszolgálati média vezetőjét és irányító testületét átlátható, nyílt és megkülönböztetésmentes eljárásban kell kinevezni” – olvashatjuk.
Mindez ideálisnak tűnik, ám itt is egyértelműen látszik, hogy
a cél nem az objektív híradás előmozdítása, hanem a jobboldali kormányok – legfőképp a magyar kormány – hangjának lejjebb csavarása.
Természetesen – ahogy egy másik pontban kifejtik – a médiaszabadság ellenőrzésére is létrehoznának egy független bizottságot, amely időnként megállapíthatná, milyen elnyomó jobboldali médiafölény van Magyarországon.
Június 21-én a tagállamok nagykövetei, Magyarország és Lengyelország kivételével, elfogadták az új médiaszabadság törvényt, ám egy változtatással az eredeti elképzeléshez képest. Franciaország ugyanis megvétózta, hogy a kémprogramok használatának tiltása bekerüljön a jogszabályba, mert ez az előírás szerinte szembemenne a nemzetbiztonsági érdekekkel. Ennek következtében a tervezetet úgy módosították, hogy bizonyos esetekben, ha a nemzet érdeke úgy kívánja, megengedhető a kémprogramok használata. Ez viszont nem tetszett a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezetnek, akik szerint a lehetőség meghagyásával szabad utat adnak a visszaéléseknek.